„A munkácsi zsidóság története” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
abszolutizmus, reformkor, Bach-korszak Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
9. sor:
A munkácsi zsidó lakosság lélekszámnövekedésének fontos mozgatórugója volt [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország 1772-es felosztása]], melynek során [[Galícia]] (jelentős zsidó lakosságával) a [[Habsburg Birodalom]]hoz került. Noha elvileg Galícia Ausztria része volt, Munkács (és az egész [[Kárpátalja története|Kárpátalja]]) pedig a [[A Magyar Királyság a 18. században|Magyar Királyságé]], a két tartomány közötti határ könnyen átjárható volt a megélhetési lehetőségeket déli irányban kereső galíciai zsidók számára.{{Refhely|Jelinek 2007|31-32. old.}}
Kezdetben a munkácsi zsidó közösség [[Rabbi|rabbijai]] is Galíciából származtak. Az első munkácsi rabbi Yehuda Leib volt, aki 1789-ig, haláláig töltötte be a tisztet. Őt a következő évben Avraham Gustman követte, aki 1815-ig szolgált. A következő munkácsi rabbi Zvi Avigdor Ashkenazi volt, aki 1824-ben bekövetkezett haláláig vezette a város zsidó közösségét. 1825-ben újjáépült a zsinagóga, a város főrabbija pedig a dynówi Tzvi Elimelech Shapira lett, aki befolyásos, konzervatív vallási vezető volt, de több konfliktusa is volt a helyi közösséggel, és végül visszatért Galíciába. 1833-tól 1841-ig Azriel Grin rabbi vezette a zsidó közösséget, majd 1841-től két évtizeden át Ephraim Fischel Horowitz volt a munkácsi főrabbi. Horowitz rabbi idején virágzott a munkácsi zsidó közösség. Izraelita segélyszervezetek alakultak, és zsidó kórház is létesült a városban.
== Jegyzetek==
|