„Növényzeti övek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap |
haszonnövény |
||
37. sor:
A globális éghajlati öveket az egyes kontinensek sajátosságai, az éghajlat kisebb különbségei szerint kisebb egységekre osztják. Az egyes övek határain átmeneti zónák alakultak ki — ilyen például a [[sztyepp|füves puszták]] és a [[mérsékelt övi lombhullató erdő|lombhullató erdők]] között az [[erdős sztyepp]]; ebbe az átmeneti zónába tartozik Magyarország területének nagyobb része.
Minden éghajlati övnek (és persze minden átmeneti zónának) megvannak a maga jellemző [[haszonnövény]]ei, emiatt az egyes növényzeti övekben más-más, az adott övre jellemző mezőgazdasági kultúra alakult ki.
[[Fájl:Tropical rain forest.jpg|thumb|right|222px|Trópusi esőerdő (Nyugat-Jáva)]]
117 ⟶ 119 sor:
** az ennek degradálása után kialakult másodlagos növényzet a [[macchia]]; szélsőséges esetben a [[garrigue]].
== A
A [[mérsékelt éghajlati öv|mérsékelt éghajlati]] és egyben növényzeti övek két oldalról széles sávban szegélyezik a szubtrópusi öveket. A kontinensek úgy helyezkednek el, hogy az északi féltekén a mérsékelt öv sokkal nagyobb, mint a délin.
A trópusi és a szubtrópusi övben a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a vegetáció folyamatosan fejlődjön, a mérsékelt övben azonban a fagyponthoz közeli vagy az alatti hőmérséklet téli nyugalomba ([[dormancia]]) kényszeríti a növényeket. Ez hasonlít a trópusi területek száraz évszakához, hiszen a fagy éppen úgy a folyékony vizet veszi el a növényektől, mint a szárazság. A növények áttelelő szerveket fejlesztettek ki a kedvezőtlen időszakra. Életfolyamataik ilyenkor sem állnak meg, csak lelassulnak. Az északi mérsékelt öv négy fő növényzeti zónája:
| |||