„Szegedy Róza” változatai közötti eltérés

A római katolikus nemesi származású dunántúli mezőszegedi Szegedy család sarja. Édesapja, [[Szegedy Ignác (zalai alispán)|mezőszegedi Szegedy Ignác]] ([[1736]]-[[1796]]) zalai alispán<ref>Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) 254.o.</ref> királyi tanácsos,<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (598.o.)</ref> édesanyja, a [[Rosty család|barkóczi Rosty család]]ból származó barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753-1787),<ref name="rostykatakeresztelő">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZ9R-Y9P|title=familysearch.org Rosty Katalin keresztelő adatlapja (boldogfai Farkas Ákos adattárából)}}</ref><ref name="valló">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Gysz_1933/?query=SZO%3D(rosty)&pg=224&layout=s|title=Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény) - Rosty katalin halálának a dátuma}}</ref> barkóczi [[Rosty Ferenc]] ([[1718]]-[[1790]]), [[Vas vármegye]] alispánja, királyi tanácsos, földbirtokos, és bajáki Bajáky Katalin ([[1726]]-[[1782]]) lánya volt.<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (400.o.)</ref> EgyikAnyai anyai nagybátyjanagybátyjai, barkóczi Rosty János ([[1758]]-[[1810]]), hahóti apát és keszthelyi plébános, valamint [[Rosty Pál (főhadnagy)|Rosty Pál]] ([[1745]]-[[1818]]), főhadnagy, földbirtokos voltvoltak. Ráczkevi [[Eötvös Károly]] író állítása szerint, a Rosty nemzetség „ősrégi család, ama 108 nemzetség egyike, mely Árpád vezérlete alatt az országot elfoglalta.”<ref name=":0">{{Cite web|title = Eötvös Károly: Balatoni utazás|url = http://mek.oszk.hu/04900/04924/html/balaton0030.html|work = mek.oszk.hu|accessdate = 2016-02-14}}</ref> Anyját korán elvesztette, apja halála után nagybátyja, [[Szegedy János]] (1741-1806),<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. 599.o.</ref> felsőörsi prépost lett a gyámja. St. Pöltenben, orsolyita apácáknál tanult. Szegedy Róza a liberális érzelmű mezőszegedi [[Szegedy Ferenc (alispán)|Szegedy Ferenc]] (1786 - 1848) zalai alispán nővére volt.

Róza a Zala vármegye híresen szép és gazdag lányai közé tartozott, számos udvarlóval. Az egyik kedves fiatalkori barátja Rózának, besenyői és velikei [[Skublics Imre]] ([[1771]]-[[1830]]) volt,<ref>Darnay Kálmán. Kaszinózó táblabírák I-II. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. 2010. 97.o.</ref> aki később a vármegye főjegyzője lett. [[Kisfaludy Sándor]] figyelmét Sümegen egy Oszterhuber nevű barátja hívta fel a feltűnő szépségre: „...igen szép és igen okos lány, de igen nagy úrnő. Szegény legény ne forgolódjék körülötte, mert nagyra van nevelve.” Kisfaludy ettől fogva „szeme közé akart nézni Szegedy Rózának”. Tudatosan próbált „véletlenül találkozni” vele, de többször is épp lemaradt a találkozásról. A 20 év körüli ifjú tiszt végül Sümegen látta meg életében először az akkor 16-17 éves Rózát, 1792 tavaszán.<ref name=":1">{{Cite web|title = Eötvös Károly: Balatoni utazás|url = http://mek.oszk.hu/04900/04924/html/balaton0030.html|work = mek.oszk.hu|accessdate = 2016-02-14}} Miként kezdődik Himfy szerelme fejezet</ref> Egy rokona, forintosházi Forintosné gyónáskor észrevette a lányt, gyorsan riasztotta az épp az öreganyjánál Sümegen időző Kisfaludyt, aki egy átmulatott éjszaka után rohant a templomhoz. De már csak hintójában látta arcát egy pillanatra. Elunva az utánafutkosást, írt hozzá egy verset, melyet Skublics Imre barátja Róza kezébe juttatott. „Nagyon rossz vers lehetett, nincs is meg a versek gyűjteményében. Tartalma az volt, hogy Jupiter, Apolló, Merkur s valamennyi olimpusi isten otthagyta az eget, s elment ki erre, ki amarra; az ördög maradjon az égben, ha Szegedy Róza onnan a földre szállott, s itt akar mulatni.”<ref name=":1" /> Vashosszúfaluban ismerte meg nagybátyáéknálunokabátyáéknál, barkóczi [[Rosty Pál (főhadnagy)|Rosty Pál]]éknál ([[1745]]-[[1818]])Antaléknál,<ref>Szluha Márton. (2012) Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Heraldika kiadó.(399.o.)</ref> egy szüreti bál alkalmával.<ref name=":0" /> Ekkor szerettek egymásba, s ez a szerelem az élete végéig elkísérte Rózát. Kezdetben óvatosan fogadta a nagy szoknyavadász hírében álló 24 éves Kisfaludyt, akinek katonatiszti külföldi szerelmi kalandjai közszájon forogtak.<ref name=":0" /> A költő 1796-ban feleségül kérte, amire a túl sürgető rohamnak<ref name=":0" /> is betudhatóan, akkor még nemet mondott. A türelemre intett, romantikusan érzelmes Kisfaludy így hivatásos katonatiszti feladat vállalása mellett döntött, és háborúba indult, felejteni a viszonzatlannak hitt szerelem kínjait. Róza nagyon is szerette az ő daliáját, a visszaemlékezések szerint ugyan akadtak más, nemes kérői is Kisfaludy távolléte alatt, ám ő senkinek nem akart igent mondani, azt tervezte, kolostorba vonul, és Jézusnak szenteli életét.