„Justin McCarthy” változatai közötti eltérés

Az írói pályára lépett és a ''The waterdale neighbours'' (1867), ''Lady Judith'' (1871), ''Afair Saxon'' (1873), ''Linley Rochford'' (1874), ''Dear Lady Disdain'' (1875), ''Miss Misanthrope'' (1877) és ''Maid of Athens'' (1883) című, eleven tolláról és élénk képzelődő tehetségéről tanúskodó regényekkel alapította meg írói hírnevét. Kisebb értekezései és tanulmányai ''Con amore'' címen összegyűjtve is megjelentek (London 1868). A politikai pályán 1879 óta működött, mint az ír radikálisok egyik vezérférfia. [[Parnell]] hívei közé tartozott és a [[Home Rule]] érdekében röpiratokat is szerkesztett. Ilyen volt a ''The case for Home Rule'' (1887). Parnell letétele után, amikor az ír képviselők két pártra szakadtak, McCarthy lett az Anti-parnelliták vezére. Ebben az állásban a [[William Gladstone|Gladstone]]-kabinetet támogatta, annak utódát ellenben, Roseberryt (aki a Home Rule-kérdést elnapolta), megtámadta. A későbbi, unionista elveknek hódoló Salisbury-kabinettel szemben a legkíméletlenebb ellenfél volt.