„II. Jakab angol király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
50. sor:
[[1646]]-ban, az angol forradalom kitörése után a [[parlament]] testvéreivel fogságba vetette. [[1648]]-ban [[Hollandia|Hollandiába]], majd [[Franciaország]]ba menekült. [[1652]]-ben [[Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne|Turenne]] seregében harcolt. [[1655]]-ben el kellett hagynia Franciaországot, mire brit és ír menekültek élén, [[II. Louis de Bourbon-Condé|Condé]] és [[Juan José de Austria|Don Juan]] alatt Turenne ellen fordította fegyverét (1659).
 
Amint a Stuartok megint Anglia trónjára kerültek, Jakab lett a [[Királyi Afrika Társaság]] elnöke. Ebbéli minőségében megbízta a Társaság szolgálatában álló '''[[Robert Holmes''']]-t, hogy foglalja el a holland gyarmatokat és rabszolga-kereskedő állomásokat [[Nyugat-Afrika|Nyugat-Afrikában]]. Ezzel egy időben az angolok az észak-amerikai holland területeket is megszállták, az államilag támogatott angol kalózok pedig súlyos károkat okoztak a holland kereskedőknek. A háborúban II. Károly király tengernaggyá és a brit hajóhad fővezérévé nevezte ki Jakabot, aki 1665 elején először [[Új Amszterdam]]ot, Hollandia Észak-amerikai gyarmatát foglalta el. [[1665]]. [[június 13.|június 13-án]] a (southwoldinak is nevezett) [[lowestofti csata|lowestofti csatában]] fényes tengeri győzelmet aratott a hollandok fölött, a győzelmet azonban nem aknázta ki. Ezért leváltották a főparancsnok tisztségéből, amit [[George Monck]] és [[Pfalzi Rupert cseh királyi herceg|Pfalzi Rupert herceg]] között osztottak meg.
 
A harmadik [[angol–holland háborúk|angol–holland háborúban]] ismét Jakab lett az angol flotta főparancsnoka. Először [[1672]]. [[június 7.|június 7-én]] a [[solebayi csata|solebayi csatában]] csapott össze [[Michiel de Ruyter|De Ruyter admirális]]sal – a közel döntetlen eredményű csatában a győzelmet mindkét fél magának tulajdonította. A következő évben azonban De Ruyter háromszor isː