„Szerkesztő:Akela/Temp 04” változatai közötti eltérés

Az '''osztrák udvari kancellária''' ''(Österreichische{{ny-de|österreichische Hofkanzlei}}, {{ny-cs|rakouská dvorská kancelář}})'' a [[Habsburg Birodalom]] ill. az [[Osztrák Császárság]] egyik uralkodói igazgatási hivatala volt, amely az [[osztrák örökös tartományok]] ''(Erblände)'' ügyeit intézte, a [[korai újkor]]tól kezdve. Az erősen [[[[rend (feudalizmus)|rendi jellegű]], tartományi érdekeket erőteljesen képviselő hivatal a 18. századtól fokozatosan konfliktusba került a [[felvilágosult abszolutizmus]] központosító reformjaival. Többször át- és visszaalakították, de egészen [[1848]]-ig fenn tudott maradni.

Az uralkodói kancellária előfutárai [[I. Miksa német-római császár|I. Miksa főherceg]] titkári (szekretáriusi) irodája volt, ahol jogászok és íródeákok dolgozták fel és rendszerezték a hivatalos iratokat, és Ausztria főhercegének a tartományok igazgatásával összefüggő rendelkezéseit, leveleit. Ezt az „iratközpontot” folyamatosan fejlesztették, bővítették. [[1526]]-ben, amikor Miksa unokája, [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd főherceg]] megszerezte a magyar és a cseh királyi koronát is, az osztrák tartományok igazgatási ügyeivel foglalkozó irodát önálló (főhercegi) kancelláriusi hivatallá szervezték. Ugyanezekben az években hozták létre a [[Magyar Udvari Kancellária|magyar udvari kancelláriát]] és a [[cseh udvari kancellária|cseh udvari kancelláriát]]{{wd|Q1019747}} is, a Habsburgok újonnan szerzett tartományainak irányítására, az uralkodói feladatok gyakorlására, a helyi birtokügyek rendezésére, kinevezések engedélyezésére. [[1559]]-ben az osztrák kancelláriát egyesítették a [[Német-római Birodalom]] [[birodalmi udvari kancellária|császári udvari kancelláriájával]] ''(Reichshofkanzlei)''{{wd|Q2139504}}. Ezután az ausztriai Habsburg-tartományok ügyeit a közös kancellária intézte.

A [[Cseh felkelés (1618–1620)|cseh rendek 1618-as felkelésének]] sikeres leverése után [[Cseh Királyság|Csehországot]] megfosztották addigi különálló státusától, és (Morvaországhoz hasonlóan) besorolták a Habsburgok [[osztrák örökös tartományok|örökös tartományai]] közé. [[1620]] után [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd császár]] közigazgatási változtatásokat vezetett be, hogy ausztriai tartományainak egységét megszilárdítsa. [[1620]]-ban az osztrák udvari kancelláriának ismét önálló státust adtak. Ezzel szemben a német-római [[birodalmi udvari tanács]]tól{{wd|Q536989}} ''(Reichshofrat)'' elvonták az osztrák (ausztriai) tartományok ügyeinek intézésére vonatkozó hatásköröket. Az első kinevezett ausztriai udvari tanácsnok Johann Baptist Verda von Verdenberg lett.<ref name="AEIOU">{{cite web | url = https://austria-forum.org/af/AEIOU/Hofkanzlei | title = Hofkanzlei (címszó) | work = Austria-Forum. AEIOU (austria-forum.org/af) | accessdate = 2019-08-12 | language = német}}</ref>

[[1654]]-ben az osztrák udvari kamarát kollégiumi rendszerben működő hatósággá – azaz az illetékes jogkörrel felruházott személyek tanácskozó és döntéshozó testületévé – szervezték át, és ekkor elvonták tőle a pénzügyi és katonai hatásköröket. [[I. József magyar király|I. József császár]] idején, (1705–1711)[[1705]]-től az osztrák udvari kancelláriát két részlegre (ügyosztályra) bontották, az egyik a politikai, a másik a jogi ügyeket kezelte. Ennek megfelelően [[1705]]-től kezdve a két ügyosztály élére két kancellárt neveztek ki.<ref name="AEIOU"/>

[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]], Ausztria uralkodó főhercegnője uralkodási idejében (1740-től) az udvari kancellária illetékességi köreit erősen megnyirbálták. Igen fontos hatáskörök – elsősorban a külpolitika ügyei – átkerültek az udvari kancelláriától az államkancellár hivatalához ''(Staatskanzlei).'' [[1749]]-ben további ügyköröket irányítottak át az újonnan megszervezett központi államigazgatási hivatalhoz, a „[[Directorium in publicis et cameralibus]]”-hoz{{wd|Q11812288}}, melynek élén a reformista [[Friedrich Wilhelm von Haugwitz]]{{wd|Q689274}} gróf állt. [[1753]]-tól Haugwitz átvette az osztrák és a cseh udvari kamara vezetését. [[1761]]-ben az osztrák és a cseh kamarákat egyesítették egyetlen császári-királyi cseh-osztrák udvari kancelláriává ''(k.k. vereinigte böhmisch-österreichische Hofkanzlei),'' amely gyakorlatilag már a két országrész közös és egységes [[belügyminisztérium]]ának felelt meg.<ref name="Kallbrunner">{{cite book | title = Von der Vereinigung der österreichischen u. böhmischen Hofkanzlei bis zur Einrichtung der Ministerialverfassung (1749-1848). Die Zeit des Directoriums in publicis et cameralibus (Vorstadien 1743-1749. Das Directorium 1749-1760). Aktienstücke. | url = https://books.google.hu/books/about/Von_der_Vereinigung_der_%C3%B6sterreichische.html?id=ccfEtwAACAAJ&redir_esc=y | editor = Joseph Kallbrunner | author = Joseph Kallbrunner | coauthors = Heinrich Kretschmayr, Melitta Winkler | publisher = Holzhausen | year = 1970 | language = német}}</ref> Haugwitz reformjai az udvari kancelláriák [[rend (feudalizmus)|rendi politikai jellege]] ellen irányultak. A kancelláriák a saját tartományi kormányzatuk erősen partikuláris, rendi érdekeit képviselték, míg Haugwitz központosított és egységes államkormányzásra, a rendi befolyás kiküszöbölésére törekedett. A [[hétéves háború]] után a „Directorium”-ot megszüntették, Haugwitz gróf az újonnan szervezett államtanácsban ''(Staatsrat)'' kapott helyet, mint a belső ügyek államminisztere (mai szóval belügyminiszter).<ref name="AEIOU"/>

[[I. Ferenc magyar király|Ferenc császár]] uralkodása idején, [[1797]]-ben a közös cseh-osztrák udvari kancelláriát ismét két önálló kancelláriára bontották szét, de [[1802]]-ben a kancellária-rendszert egészében újjászervezték, és ismét létrehozták az egyesített udvari kancelláriát ''(vereinigte Hofkanzlei),'' mely egészen az [[1848-as európai forradalmak|1848–49-es forradalmakig]] állt fenn. Az 1849-et követő [[neoabszolutizmus|neoabszolutista]]{{wd|Q671862}} birodalmi közigazgatási átalakítás keretében az udvari kancelláriákat megszüntették, illetékességi köreit az újonnan alakított császári-királyi Belügyminisztérium ''(k.k. Innenministerium)'' vette át.<ref name="AEIOU"/>

== Források, kapcsolódó információk ==