Főmenü megnyitása

Módosítások

Az ősi magyar hagyomány megannyi eleme, a [[népi gyógyászat]], a szómágia, a mindennapok hagyománya és általában a [[néprajz]] által feltárt minden terület arról tanúskodik, hogy az ősmagyarok a [[mágia]] világképében éltek és a [[Mágia|mágikus]] praxis szőtte át életük mindennapjait.{{refhely|Mireisz Lászlóː A magyar vallás}} A magyar hagyományban a mágus olyan tudós vagy látó, aki kapcsolatban van azokkal a [[természetfeletti]] erőkkel, amelyek a világot és általában a létet alakítják. Ezen erők közé tartoznak a magasabb világok lényei, az [[Istenség|istenek]] és [[félisten]]ek is, de ezek messze nem olyan tudattól független természetfeletti hatalmak voltak, mint az egyistenhívő ([[Ábrahámi vallások|ábrahámi]]) vallások [[isten]]e.{{refhely|Mireisz Lászlóː A magyar vallás}}
 
A természetmágia a természet mágikus uralmát jelentette, a természeti elemek ismeretét és irányítását, egyensúlyának fenntartását és gondozását.<ref group=megj.>Amelyet a mai ember nagyképűen semmibe vesz és melynek éppen napjainkban issza meg a levét. Amikor őseinket a természeti elemek szent tiszteletétől törvényekkel eltiltották, akkor nem gondoltak arra, hogy ezzel megzavarják az ember és a természet harmonikus viszonyát.</ref> Minden bizonnyal a pogány papok nem is értették vagy nem akarták megérteni, hogy miért kell a természet emelte [[Templom#A_templom,_mint_szimbólum|test templomát]] kőtemplomokra, és a létről szóló tudást a közvetítő útján megnyilatkozó [[Jézus|megváltóba]] vetett hitre felcserélni.{{refhely|Mireisz Lászlóː A magyar vallás, 99-100. o.}}
{{fő|mágia}}
 
84 227

szerkesztés