„Újszomotor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
javítások |
||
31. sor:
|weboldal = www.zalobin.sk
}}
'''Újszomotor'''
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 16 km-re északkeletre, az
== Nevének eredete ==
Neve a [[szláv nyelvek|szláv]] ''zsali'' (= part, kavics) vagy a ruszin ''zsalivina'' (= kivájás, árok) főnévből származik. Mai magyar neve tévedés eredménye, ugyanis a szlovák nevet a ''zsaly'' (= gyász, bánat) főnévből származtatták, igazolandó [[Álmos magyar fejedelem|Álmos vezér]] állítólagos zempléni sírját és a
== Története ==
A települést [[1451]]-ben említik először. A középkorban a homonnai uradalom része volt, a [[16. század]]tól a Dravetzky, a Hadik-Barkóczi család és más nemesek birtoka.
A 18. század végén [[Vályi András]]
[[1828]]-ban 62 háza és 473 lakosa volt.
Fényes Elek szerint ''" Zsalobina, Zemplén vm. tót f. ut. p. Homonnához 2 mfldnyire: 466 r. kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 844 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Bideskuthy."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼
▲[[Fényes Elek]]
Zemplén vármegye monográfiája szerint ''"Újszomotor, azelőtt Zsalobina, a hasonnevű patak mellett fekvő tót kisközség 114 házzal és 655 róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasútja Varannó. Már 1451-ben a Drugethek birtoka s ekkor Zalabina néven van említve. 1551-ben Zent-Jánosy Lajost s 1562-ben Olchváry Györgyöt iktatják némely részeibe, a mikor Salobinának írják. Az 1598-iki összeírásban a homonnai urakon kívül még Szent-Jánosy Kristóf özvegye és Révay Gábor vannak birtokosaiként említve. 1658-ban a Barkóczyakat iktatják itt be s ekkor Zalobinya néven szerepelt, mikor pedig 1747-ben Draveczky László szerzi meg itt a maga részét, Zalubina alakban merül fel. Később a Barkóczyak mellett még a gróf Szirmay és a Bydeskuthy családok is földesurai s most a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1778-ban földrengés volt e vidéken, mely az 1765-ben épült róm. kath. templomot is romba döntötte, de ezt ismét felépítették. Ide tartozik Czigánytelep és Behanócz-puszta, mely már a XV. században Behanoch és Byhanocz alakban községként van említve. A Drugethek birtoka volt; 1598-ban a Révayaknak is van benne részbirtokuk. Azután a Barkóczyaké lett. A XVIII. század elején már puszta és Zbehanócz néven említik."''<ref>{{Borovszky}} Zemplén vármegye.</ref>▼
[[1869]]-ben 612 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]ához tartozott.▼
▲[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén
▲A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]]
==Népessége==
[[1910]]-ben 536-an,
2001-ben 1280 lakosából 1257 szlovák volt.
2011-ben 802 lakosából 689 szlovák és 88 cigány
== Nevezetességei ==
69 ⟶ 73 sor:
* [http://www.zalobin.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.e-obce.sk/obec/zalobin/zalobin.html E-obce.sk]
*
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-227169&pos_y=-1213600&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8Ealob%EDn%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Újszomotor Szlovákia térképén]
|