„Újszomotor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
javítások
31. sor:
|weboldal = www.zalobin.sk
}}
'''Újszomotor''', ([[1899]]-ig ''Zsalobina'', {{ny-sk|Žalobín}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]]ben, a [[Varannói járás]]ban.
 
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 16 km-re északkeletre, az OndavaOlyka-patak balpartján fekszik.
 
== Nevének eredete ==
Neve a [[szláv nyelvek|szláv]] ''zsali'' (= part, kavics) vagy a ruszin ''zsalivina'' (= kivájás, árok) főnévből származik. Mai magyar neve tévedés eredménye, ugyanis a szlovák nevet a ''zsaly'' (= gyász, bánat) főnévből származtatták, igazolandó [[Álmos magyar fejedelem|Álmos vezér]] állítólagos zempléni sírját és a "szomorú„szomorú tor"tor” kifejezésre vonatkoztatták.
 
== Története ==
A települést [[1451]]-ben említik először. A középkorban a homonnai uradalom része volt, a [[16. század]]tól a Dravetzky, a Hadik-Barkóczi család és más nemesek birtoka. [[1715]]-ben 12 háztartása volt,és 6 házlakatlan pedig lakatlanháza volt. [[1787]]-ben 60 házában 488 lakos élt. [[1828]]-ban 62 háza és 473 lakosa volt. [[1869]]-ben 612 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] szerintígy ír róla: „''" ZSALOBINA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Domása, és Matyasócz között; határja dombos, fekete, és veres agyagos, földgye 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdeje van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik; piatza Varannón van."''<ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1828]]-ban 62 háza és 473 lakosa volt.
Fényes Elek szerint ''" Zsalobina, Zemplén vm. tót f. ut. p. Homonnához 2 mfldnyire: 466 r. kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 844 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Bideskuthy."''<ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''" Zsalobina, Zemplén vm. tót f. ut. p. Homonnához 2 mfldnyire: 466 r. kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 844 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Bideskuthy."''<ref>{{Fényes}}</ref>
Zemplén vármegye monográfiája szerint ''"Újszomotor, azelőtt Zsalobina, a hasonnevű patak mellett fekvő tót kisközség 114 házzal és 655 róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasútja Varannó. Már 1451-ben a Drugethek birtoka s ekkor Zalabina néven van említve. 1551-ben Zent-Jánosy Lajost s 1562-ben Olchváry Györgyöt iktatják némely részeibe, a mikor Salobinának írják. Az 1598-iki összeírásban a homonnai urakon kívül még Szent-Jánosy Kristóf özvegye és Révay Gábor vannak birtokosaiként említve. 1658-ban a Barkóczyakat iktatják itt be s ekkor Zalobinya néven szerepelt, mikor pedig 1747-ben Draveczky László szerzi meg itt a maga részét, Zalubina alakban merül fel. Később a Barkóczyak mellett még a gróf Szirmay és a Bydeskuthy családok is földesurai s most a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1778-ban földrengés volt e vidéken, mely az 1765-ben épült róm. kath. templomot is romba döntötte, de ezt ismét felépítették. Ide tartozik Czigánytelep és Behanócz-puszta, mely már a XV. században Behanoch és Byhanocz alakban községként van említve. A Drugethek birtoka volt; 1598-ban a Révayaknak is van benne részbirtokuk. Azután a Barkóczyaké lett. A XVIII. század elején már puszta és Zbehanócz néven említik."''<ref>{{Borovszky}} Zemplén vármegye.</ref>
 
[[1869]]-ben 612 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]ához tartozott.
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyevármegyét tárgyaló monográfiájarésze szerint: ''"Újszomotor, azelőtt Zsalobina, a hasonnevű patak mellett fekvő tót kisközség 114 házzal és 655 róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasútja Varannó. Már 1451-ben a Drugethek birtoka s ekkor Zalabina néven van említve. 1551-ben Zent-Jánosy Lajost s 1562-ben Olchváry Györgyöt iktatják némely részeibe, a mikor Salobinának írják. Az 1598-iki összeírásban a homonnai urakon kívül még Szent-Jánosy Kristóf özvegye és Révay Gábor vannak birtokosaiként említve. 1658-ban a Barkóczyakat iktatják itt be s ekkor Zalobinya néven szerepelt, mikor pedig 1747-ben Draveczky László szerzi meg itt a maga részét, Zalubina alakban merül fel. Később a Barkóczyak mellett még a gróf Szirmay és a Bydeskuthy családok is földesurai s most a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1778-ban földrengés volt e vidéken, mely az 1765-ben épült róm. kath. templomot is romba döntötte, de ezt ismét felépítették. Ide tartozik Czigánytelep és Behanócz-puszta, mely már a XV. században Behanoch és Byhanocz alakban községként van említve. A Drugethek birtoka volt; 1598-ban a Révayaknak is van benne részbirtokuk. Azután a Barkóczyaké lett. A XVIII. század elején már puszta és Zbehanócz néven említik."''<ref>{{Borovszky}} Zemplén vármegye.</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]áhozjárásához tartozott.
 
==Népessége==
[[1910]]-ben 536-an, többségbentöbbségében szlovákszlovákok lakosa voltlakták, jelentős magyar kisebbséggel.
 
2001-ben 1280 lakosából 1257 szlovák volt.
 
2011-ben 802 lakosából 689 szlovák és 88 cigány volt.
 
== Nevezetességei ==
69 ⟶ 73 sor:
* [http://www.zalobin.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.e-obce.sk/obec/zalobin/zalobin.html E-obce.sk]
* [httphttps://www.obce.info/?make=mapa&id=4007&obec=2093&pl=obceskslovensko/presovsky-kraj/okres-vranov-nad-toplou/zalobin/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-227169&pos_y=-1213600&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8Ealob%EDn%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Újszomotor Szlovákia térképén]