„Erdős Virág” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
 
== Pályakép ==
AzÉdesapja néhai [[EötvösErdős LorándIstván]] Tudományegyetem[[Kossuth-díj|ELTEKossuth-]] és [[Jászai Mari-díj]]as bábszínész. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar szakán szerzett diplomát 1997-ben. AzÍrói egyetemenpályája részben [[Lengyel Péter (író)|Lengyel Péter]]„Írói szemináriumaműhely” voltcímű hatássallegendás íróiegyetemi pályájánakszemináriumán alakulásáraindult.
 
Első könyvében [[Korniss Péter]] fotóművész Budapest-témájú fotóihoz írt vegyes műfajú kísérőszövegeket (Udvarok). Ezt követően főként kispróza-kötetei jelentek meg (Belső udvar, Lenni jó, Másmilyen mesék, Eurüdiké), majd színpadi szövegeket írt (A merénylet, Bliblia, Mara halála, Madarak, Madame Poe, Kalocsa, Pimpáré és Vakvarjúcska). Színpadi műveit többek között a Móricz Zsigmond Színházban, a Bartók Kamaraszínházban és a Vígszínház Házi Színpadán mutatták be. A merénylet című drámájából és a Pimpáré és Vakvarjúcska című mesejátékából hangjáték készült a Magyar Rádióban. Négy drámája kötetben is megjelent (A merénylet).
Felváltva jelentek meg versei, prózakötetei, gyermekkönyvei és színpadi művei. Több drámáját bemutatták, maga is gyakran lép(ett?) fel ún. [[slam poetry]] rendezvényeken. Különösen több kiadást megért ''ezt is el'' című kötetének leegyszerűsített, rövid, páros rímű verseivel aratott sikert, bár kritikát is kapott.<ref>[http://holdkatlan.hu/index.php/publicisztika/kritika/3906-kantas-balazs-a-kolto-ezt-is-el-tulozta-erdos-virag-ezt-is-el-cimu-verseskoteterol Kántás Balázs: A költő ezt is el… …túlozta? – Erdős Virág ''ezt is el'' című verseskötetéről] (Holdkatlan.hu, hozzáférés: 2019-06-11)</ref> Ezzel a kötettel lezárult pályájának egyik korszaka – nyilatkozta 2013-ban egy könyvheti interjúban.
 
2011-ben látott napvilágot első verseskötete (A Trabantfejű Nő).
A ''Négyeshatos'' című gyerekkönyve saját illusztrációival jelent meg (2014). A ''világító testek – 100 kis budapest'' című kis kötetben (2016) száz rövid rímtelen vershez párosítva száz saját fotót is találunk, mindegyik mellett a készítés helyének GPS-koordinátájával. A fotók és a szövegek többnyire szociográfikus témákat jelenítenek meg, gyakran ironikus hangvétellel, „…egymást kiegészítve és egymásra reflektálva rajzolják ki napjaink lerongyolódott, klikkekre szakadt Budapestjét.”<ref>[https://www.avorospostakocsi.hu/2018/02/12/minden-nyitott-konyv-egy-rejtett-kamera-erdos-viragvilagito-testek-100-kis-budapest-cimu-koteterol/ „Minden nyitott könyv egy rejtett kamera” – Erdős Virág:Világító testek – 100 kis Budapest című kötetéről] (Avorospostakocsi.hu, Kulin Borbála recenziója, 2018-02-12. Hozzáférés: 2019-06-11)</ref>
 
A 2013-as ezt is el című kötete – melynek verseit általában a „közéleti költészet” tárgykörébe szokás sorolni – öt kiadást ért meg, benne olyan versekkel, mint a Na most akkor, a Van egy ország vagy az Én vétkem.
 
Saját maga által felolvasott verseivel többször szerepelt a 2010-es évek ellenzéki tüntetéseinek színpadán.
 
A legkülönfélébb társművészeti ágakkal szövetkezve megkísérli költészetét kimozdítani az írásbeliség hagyományos keretei közül. Írás mellett fotózással is foglalkozik. 2016-ban megjelent világító testek – 100 kis budapest című kötetében a versek mellett minimalista város-fotói is helyet kaptak. 2018-ban saját fotói felhasználásával instavers-kötetet jelentetett meg ötven plusz címmel. Gyűjteményes verseskötete 2017-ben jelent meg (Hátrahagyott versek).
 
Felnőtteknek szóló szövegek mellett gyerekverseket is ír. Négyeshatos című, kézírásos gyerekverskötetét saját rajzai, Szorzótábla-versikék 100 számra című könyvét saját fotói felhasználásával maga tervezte. Pimpáré és Vakvarjúcska című verses mesejátékából mesekönyv készült Filó Vera illusztrációival.
 
2011-től egészen 2014-ben történő kilépéséig a Rájátszás produkció tagja, szerzője és fellépője volt. Több népszerű Rájátszás-dal szövegírója (Ezt is elviszem magammal, Van egy ország, Pápá, Nincs mese, Milyen kár, A Trabantfejű nő utolsó dala, stb.)
 
2014-ben [[Kollár-Klemencz László]] az általa megzenésített Erdős Virág-versekből önálló lemezt jelentetett meg Legesleges címmel.
 
Verseiből számos további versmegzenésítés készült ([[Szalóki Ági]], [[Presser Gábor]], stb), de jónéhány verséhez a költő maga írt dallamot. A 2015-ben megjelent Énekelt versek című lemezen tíz Erdős Virág-dal hallható [[Kirschner Péter]] megzenésítésében, Erdős Virág előadásában.
 
Verseit, drámáit és kisprózáit több nyelvre lefordították, 2016-ban válogatás-kötete jelent meg szlovákul [[Eva Andrejčáková]] és [[Vlado Janček]] fordításában.
 
2016 októberében „Egy mondat” címmel tüntetést szervezett A Város Mindenkié csoport közreműködésével, amelyen közel száz kortárs magyar író fejezte ki tiltakozását a hajléktalanságban élő emberek üldözése és a hajléktalanság alaptörvényi szintre emelt szankcionálása ellen.
 
Pályája kezdete óta tagja volt a [[József Attila Kör|JAK]]-nak és a [[Szépírók Társasága|Szépírók Társaságának]]. Utóbbi szervezetből 2016-ban, a kultúratámogatás rendszerének politikai szempontok szerint történő átalakítása elleni tiltakozása jeléül kilépett.
 
A Magvető kiadó szerzője.
 
==Versike==