Wikipédia

„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
85. sor:
''Eger várából, 1548. Szent Demeter ünnepén.''<br>
''Ruszkai Dobó István''|Dobó István egri várkapitány jelentése I. Ferdinándnak<ref>[http://mek.oszk.hu/04900/04995/html/#d1e1177 A Hadtörténelmi Levéltár Képeskönyve], mek.oszk.hu</ref>}}
Dobó 1550-ben, a szolnoki vár megerősítési munkálatai során ismerkedett meg Sulyok Sárával, akit még abban az évben feleségül is vett. Felesége családján keresztül rokonságba került a Török, Balassa, Bocskai és Somlyai Báthori családokkal.<ref>[http://www.c3.hu/~hatodik_sip/98%20lapok/Irasok98/Tav98/HS98TA-7.htm Zubánics László: A Ruszkai Dobó család], c3.hu</ref> Az előző időszak protestáns kapitányaival ellentétben Dobó katolikus volt. Ugyanezen év novemberében nevezték ki [[Oláh Miklós (esztergomi érsek)|Oláh MiklósMiklóst]]t érdemei elismeréséül egri püspöknek és kancellárnak, aki a családjára is kiterjedő magyar nemességet kapott. Oláh Miklós [[Heves vármegye]] örökös főispáni tisztét is viselte.<ref>[http://brody.iif.hu/dsr/view/1820 Oláh Miklós római katolikus főpap ] {{Wayback|url=http://brody.iif.hu/dsr/view/1820 |date=20131224105144 }}, brody.iif.hu</ref> A püspök és főispán távollétében Dobó István gyakorolta a püspök földesúri és főispáni tisztét is.<ref>{{Cite web |url=http://193.224.44.190/hvt/2kot/23r15fej.htm |title=Szederkényi Nándor: Heves vármegye története |accessdate=2013-04-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080804022605/http://193.224.44.190/hvt/2kot/23r15fej.htm |archivedate=2008-08-04 }}</ref> Az egri vár jövedelmeit a király és a püspök által kötött szerződés alapján három részre kellett osztani: egyharmadát a püspökség kapta, egyharmadát a vár megerősítésére kellett fordítani, egyharmadából pedig a várőrség zsoldját kellett fizetni. Ezt a döntést a király azért hozta, mert [[Buda (történelmi település)|Buda]] 1541-ben [[Buda török kézre kerülése|török kézre jutott]], így Eger vált a Habsburg uralom alatt maradt Királyi Magyarország legfontosabb védőbástyájává.<ref>[http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/eger_ezer_ev_ezer_erv.pdf Ezer év, ezer év], okm.gov.hu</ref> A Tisza melléki nemesek az egri vár megerősí­téséről 1544. július 6-án [[Sajószentpéter]]en gyűlést rendeztek. Kötelezték magukat arra, hogy az egri püspökség egyházi ti­zedeinek beszedési jogát - melyet korábban lefoglaltak - visszaadják a királynak, hogy a befolyt pénzből a király a várat megerősíttethesse. A pénz beszedésével az uralkodó Dobó Ist­vánt bízta meg.<ref>[http://unitarius.net/modules.php?name=Universal_Module&file=print&sid=6 Dobó István a hős egri vár kapitányának ismeretlen élete] {{Wayback|url=http://unitarius.net/modules.php?name=Universal_Module&file=print&sid=6# |date=20131224110336 }}, unitarius.net</ref><ref>[http://mek.niif.hu/02100/02163/html/2kot/22r10fej.htm#7 Szederkényi Nándor: Heves vármegye története – Egervára ügye a szentpéteri gyülésen 1544.]</ref>
 
[[Kép:ORTELIUS Hieronymus Augustanus Der Ungarischen Kriegs 1665.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Hieronymus Ortelius]] ''Redivivus et continuatus oder der Ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung...'' című krónikájának címképe. A szerző összegyűjtötte a törökkel való összes összecsapást 1395-től a 17. századig]]
 
[[Kép:Portyázó törökök.jpg|bélyegkép|jobbra|Portyázó török lovasok]]
Dobó István 1548-1552 között szorgalmas erőfeszítéssel szerelte föl az elhanyagolt várat a török elleni védekezésre. 1552 nyarán csak 400 katona állomásozott az egri várban, fele részben gyalogos, másik fele lovas katona volt. Dobó István kémeket foglalkoztatva június 7-én értesült a török hadmozgásokról. Dobó erősítést kért, a trónörököstől, [[Miksa magyar király|Miksa főhercegtől]] és [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]] esztergomi érsektől június 12-én, később elküldte [[Káldy JánostJános]]t és Csiga Jánost a [[Borsod vármegye]]i közgyűlésre, illetve Lakatgyártó Jakabot [[Beszterce (település)|Besztercére]] segítségeket kérni.
 
Július 19-én Miksa főherceg utasította [[Pető Gáspár]], [[Bornemissza Gergely]] és Zoltai István hadnagyokat, hogy csapataikkal azonnal vonuljanak be az egri várba, és intézkedett, hogy [[Erazmus von Teuffel]] (a magyarok Ördög Rézmánnak vagy Ördög Mátyásnak hívták) és [[Sbardelatti Ágoston|Agostino Sbardelatti]] váci püspök gondoskodjon Eger és Szolnok védelméről.
112. sor:
{{idézet2| ''Segedelmet csak Istentől várunk, nem az emberektől.''|Részlet Dobó István 1552. augusztus. 25-én írt leveléből, amit [[Giovanni Battista Castaldo|Giovanni Battista Castaldónak]], Ferdinánd császár Erdélyben állomásozó hadvezérének írt}}
{{idézet2|''A várak oly rosz karban vannak, hogy nem képesek ellentállani, ha ellenség alattuk megjelen, és menten meghódolnak, mert kivülről sem kapnak segélyt. Magyarország oly nyomoruságban teng, hogy az anya elveti gyermekét, a férj elhagyja nejét és őrültként fut az ellenség elől. Isten keze annyira rajtunk fekszik haragjában, hogy mig a mezőn, a szabadban a fegyver öldököl, a városokban és falvakban a dögvész pusztit. Elejétől fogva féltem én ettől, és előre láttam mindent, mert a nálunk uralkodó rendből mindezt könnyü volt következtetni. Oly nemzet uralkodik rajtunk, mely magát sem tudja kormányozni: hol pedig az ur alattvalójában nem bizik, ott az alattvalótól sem vár készéges szolgálatot. A király részt akar venni a háboruban és Pozsony felé készül, de mi haszna lehetne e késő hadjáratnak, nem tudom, sőt még csak el sem goldolhatom.''|[[Batthyány Ferenc (horvát bán)|Batthyány Ferenc]] horvát bán levele 1552. szeptember 2-án Bécsből [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária királynének]]<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/00332/datum09163/cim209166/cim309167.htm Pauler gyula: Magyarország állapota 1552. Eger és Dobó István. Az őrség száma, vezérei, esküje, fölosztása. Vasárnapi Újság, 1860. július 8. 28. szám ]</ref>}}
Szeptember 1-jén a várvédők felszólították Werner Györgyöt,<ref>[http://szekelyivadekok.tripod.com/07.html A székelyek adózása a középkorban], szekelyivadekok.tripod.com</ref> a Magyar Kamara pénztárnokát és [[kassa]]i hadbiztost, hogy a királyi parancsnak tegyen eleget és küldjön gyalogosokat Egerbe vagy Szolnokra. Még Csapi egri tizedesnek sikerül bejutni a szolnoki várba Dobó lelkesítő szavaival, de ott már a pártoskodás és szökések volt napirenden.<ref>[http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0004/0002/0003-11a.html Gyárfás István: A jász-kúnok története], vfek.vfmk.hu</ref> Szolnok harmadikán elesett, ami után a török [[vezír]] levelet küldött Eger várába, hogy a gyaurok adják fel a várat. Ferdinánd király négy zászlóalj zsoldost parancsolt Egerbe, de senki sem indult el.
 
== Az egri ostrom korában élt történelmi személyiségek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Eger_ostroma_(1552)”