„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
[[Fájl:Abraham Ortelius Hungariae descriptio, Wolfgango Lazio Auct. Antwerpen, Plantin, 1580.jpg|bélyegkép|balra|[[Abraham Ortelius]] magyar településeket ábrázoló földrajzi térképe a Magyar Királyság területéről, amelyen [[Wolfgang Lazius]] [[1556]]-ban felmért adatait és térképének tévedéseit, hibáit igyekezett kiigazítani<ref>[http://www.vintage-maps.com/zoomify/template.php?zoomifyimage=10589_0.jpg Abraham Ortelius térképe a Magyar Királyság területéről]</ref><ref>[http://www.orteliusmaps.com/book/ort150.html Cartographica Neerlandica Background for Ortelius Map No. 150], orteliusmaps.com</ref>]]
[[1526]]. [[augusztus 29]]-én a magyar király [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] is odaveszett a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]], akinek azonban törvényes utódja nem volt. [[1526]]. [[december 17]]-én a magyar és cseh rendek [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinándot]] választották királyuknak.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1526_december_17_habsburg_ferdinandot_magyar_kirallya_valasztjak/ Tarján M. Tamás: 1526. december 17. – Habsburg Ferdinándot magyar királlyá választják], rubicon.hu</ref> Ez a választás azonban csak a [[Csehország (történelmi tartomány)|Cseh Királyságban]] volt egyöntetűen támogatott, Magyarországon két részre szakadt a nemesség. A megüresedett trónra az ország urai két királyt választottak: a katolikus arisztokrata párt a Habsburg Ferdinándot, a zömmel [[protestantizmus|protestáns]] köznemesek pedig [[I. János magyar király|Szapolyai Jánost]]. Emiatt trónviszály lépett fel [[Ausztria]] uralkodó főhercege Ferdinánd és Szapolyai között, amelyet [[magyar belháború (1526–38)|polgárháború]] is tetézett. Ez kedvezett a terjeszkedő [[Oszmán Birodalom]]nak. Szapolyai idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban [[Nagyvárad|Váradon]] titokban [[váradi béke|békét kötött]] korábbi, a [[bécsi udvar]]ban székelő vetélytársával. Ez a szerződés azt jelentette, hogy Ferdinándra száll a Szapolyai uralma alá tartozó keleti országrész, akkor is ha fia születik.
[[I. János magyar király|János]] királynak 1540. július 7-én fiú utóda született, és ez okot adott neki arra, hogy felbontsa a Ferdinánddal megkötött egyezményt. Ferdinánd fegyverrel akart érvényt szerezni jogainak, s közel {{szám|30000}} fős sereget küldött [[Buda ostroma (1541)|Buda ostromára]]. 1541-ben a [[törökök]] segítségével az időközben, 1540 júliusában elhunyt I. János választott királyhoz hű pártnak sikerült visszavernie Ferdinánd csapatait. Kedvező alkalom volt ez [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] számára, hiszen ha elfoglalja a magyar
[[Buda török
{{lásdmég|Magyar belháború (1526–38)}}
A hódítás során a török politika kihasználta a [[vallás]]i vitákat is, ezért a [[Protestantizmus|protestánsokat]] pártolta, mert a [[katolicizmus]]ban és a [[Pápa (egyházfő)|római pápában]] látták legelszántabb ellenségeiket.
64. sor:
I. Szulejmán szultán mindezekért újabb hódító hadsereget küldött a politikailag megosztott Magyar Királyság ellen. Hadseregének főparancsnoka a [[Konstantinápoly]]ból induló [[Kara Ahmed]] [[pasa]] a teljhatalmú szerdár<ref>A ''szerdár'' a Magyarországon működő török hadak seregparancsnoki rangja volt</ref> volt. további parancsnokok pedig a horvát származású [[Szokoli Mehmed]] ''(Sokolović)'' [[rumélia]]i [[Bejler-bej|beglerbég]] és egy másik kisebb török hadtesttel pedig [[Ali basa|Hadim Ali]] a budai pasa indult útnak Budáról.
A török seregek elől elmenekültek [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] magyar király rosszul fizetett zsoldoskatonái, és a magyar lakosság is. Több magyar várat védelem nélkül a sorsukra hagytak. Ahmed seregének célja a Temes-vidék megszerzése volt, míg Hadim Alinak [[Hont vármegye|Hont]] és [[Nógrád vármegye|Nógrád]] várait kellett elfoglalnia, így biztosítva az utat a gazdag felvidéki bányavárosok felé. A hadjárat során elfoglalták [[Temesvár]]t, [[Veszprém]]et, [[Szécsény]]t, [[Hollókő]]t, [[Buják]]ot, [[Lippa|Lippát]], [[Lugos]]t, [[Karánsebes]]t, [[Drégelypalánk|Drégelyt]] és több kisebb erősséget. Hadim Ali pasa Buda felől, Ahmed vezír pedig [[Erdély]] felől vonult fel. A két sereg [[Szolnok]] alatt egyesült, majd a szolnoki várat is elfoglalta, és [[Felső-Magyarország]] kapuja, [[Eger]] ellen fordult.<ref>[http://www.egritortenesz.hu/content/az-egri-var-napja-oktober-17 Az Egri vár napja- október 17.] {{Wayback|url=http://www.egritortenesz.hu/content/az-egri-var-napja-oktober-17 |date=20170908144248 }}, egritortenesz.hu</ref>
== Eger stratégiai jelentősége ==
| |||