„Soltész-zsomboly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
20. sor:
Az [[Alsó-hegy]] fennsíkján, [[Bódvaszilas]] központjától északra, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, körülbelül 900 méterre, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, a Nagy-Kopasz-galy északi tövében, fokozottan védett területen, erdőben, egy [[töbör]] északi peremén, sziklakibúvásban nyílik. A Magfától (ez egy hatalmas bükk, talán a környék legidősebb fája, amely a dózerút mellett található és jelölik a turistatérképek) egy kicsit a Szabó-pallagi vadászház felé haladva az út bal, délnyugati oldalán, beérve az erdőbe már messziről látható a nagy bejárata. A helyét jelöli néhány turistatérkép a barlang nevének a feltüntetése nélkül. A Soltész-zsombolytól nem messze, délnyugatra helyezkedik el az [[Iker-zsomboly]].
Nagy átmérőjű zsomboly. [[Középső triász]], wettersteini [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter. A tág, bejárati zsombolyaknának, amely egy szakadékdolina a keleti oldalán könnyen le lehet mászni és innen a mélyponton lévő, kis, ácsolt aknában lehet tovább haladni. Egy kis lebújás után egy cseppköves fülkébe lehet jutni, amelyben több ember is elfér, de a régi térképeken jelölt végpontot az odavezető járatban volt ácsolat teljes összedőlése miatt nem lehet elérni. A lezáratlan barlang bejárásához engedély szükséges. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható.
Előfordul az irodalmában ''Három lány-barlang'' (Hegedűs 1979), ''Három-lány-barlang'' (Angelus 2003), ''Három lány-zsomboly'' (Kordos 1984), ''Három-lány-zsomboly'' (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), ''Három tány-zsomboly'' (Vlk 2019), ''S-19'' (Kósa 1992), ''Soltész-lik'' (Kordos 1984), ''Soltészlik-zsomboly'' (Bajomi 1977), ''Soltész-luka'' (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), ''Soltész-lyuka'' (Bertalan 1976), ''Soltészlyuka'' (Kósa 1969), ''Soltész lyuka-zsomboly'' (Kósa 1992) és ''Soltész-lyuka-zsomboly'' (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A ''Soltész-zsomboly'' név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.
28. sor:
Régóta ismert barlang. 1969 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet.
[[Bertalan Károly]]nak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és [[Bertalan Károly]] hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977-ben kitöltött szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1973. júniusi terepbejáráson alapul, az alaprajzi hossza hat méter, a hossza a valóságban 18 méter, a vízszintes kiterjedése hat méter és a függőleges kiterjedése 15 méter. A körülbelül 485 méter [[tengerszint feletti magasság]]ban nyíló, nedves zsombolyban beleesett állatok, kutya, őz, nyúl, szarvas
Az 1977. évi [[Karszt és Barlang]]ban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. 1978-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készített egy fényképet, amelyen a barlang látható. A fénykép bekerült az éves jelentésükbe. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.
| |||