„Mohandász Karamcsand Gandhi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Tanítása: kék. |
→Tanítása: alcímek |
||
81. sor:
[[Kép:A news bureau photo, Oct. 6, 1947.jpg|right|bélyegkép|180px|Gandhi két unokahúga társaságában, 1947. október 6.]]
[[Fájl:Young India.png|thumb|180px|A ''"Young India''' című folyóirat egy címlapja 1919-ből]]
Gandhi soha nem állította, hogy bármilyen új elvet vagy tant alkotott volna, csak próbálta alkalmazni „az örök igazságokat a mindennapi életünkre és gondjainkra.”<ref>Tendulkar 4.köt. 66.sk.</ref>
Tanításaiban gyakran felcsengtek [[Jézus]] szavai: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal, azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok üldözőitekért!”
Nézete szerint a [[felebaráti szeretet|szeretet]] és az [[erőszakmentesség]] mindent legyőz! Az [[erőszakmentesség]] az, amikor azokat szeretjük, akik minket gyűlölnek. Ha csak azokat szeretjük, akik minket is szeretnek az nem erőszakmentesség.<ref>http://www.thestreetspirit.org/June%202005/leonard.htm</ref>▼
Az élet harcában a gyűlölet legyőzhető szeretettel, a szeretet nagyobb a gyűlöletnél.▼
* „Nacionalistának vallom magam, de az én nacionalizmusom olyan tágas, akár a világmindenség. Engem az egész Föld boldogulása foglalkoztat. Nem szeretném, ha az én Indiám más népek hamvain emelkedne fel. Ha kell időtlen időkig várok, de nem óhajtom véres eszközökkel keresni hazám szabadságát.”<ref>Paramahansa Yogananda: Egy jógi önéletrajza - Gandhíval Vardhában</ref> „Nincs egyéb fegyverem, egyedül csak az erőszak-nélküliség.”<ref name="ReferenceB"/>▼
Gandhi ellenzett mindenféle [[erőszak]]ot, mert „ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó.” Az ember mondjon le az erőszak minden formájáról, és ragaszkodjék az igazsághoz, ne engedelmeskedjen igazságtalan törvényeknek. Az Igazság ([[szatja]]) követése nem engedi meg az erőszak alkalmazását az ellenféllel szemben. Az ellenfelet inkább türelemmel és szeretettel kell megnyernünk, mert „ami nekünk talán igazságnak tűnik, az ellenfél előtt a szenvedés vállalásával egyértelmű.”<ref name="ReferenceB"/>▼
* „Személyes hitem teljesen egyértelmű. Szándékosan semmit sem sérthetek meg, ami él, emberi lényeket végképp nem, még ha a legnagyobb rosszat teszik is nekem és az enyéimnek.”<ref>Gandhi Lord Irwinnek írt levele, 1930. márc. 2.</ref>
Intette az embereket, hogy óvakodjanak attól, hogy gonoszsággal vádolják egymást.
98 ⟶ 94 sor:
Mindenkinek meg kell gondolnia, hogy a legtitkosabb gondolatai is éppúgy kihatnak másokra, mint őrá magára. Ezért kell önuralmat gyakorolnia, hogy minden rossz gondolatot kirekesszen az elméjéből és csak a nemesítő gondolatokat fogadja magába.<ref name="ReferenceB"/>
A [[második világháború]] végén a Japánban felrobbantott atombombák után arról beszélt, hogy az egyre nagyobb bomba nem lehet válasz semmire, hiszen az erőszak erőszakot szül.<ref>Gáthy Vera: Gandhi</ref><br />▼
A háborúk és viszályok ellen a legnagyobb fegyverként a [[böjt]]öt, az [[ima|imát]] és az [[erőszakmentesség]]et alkalmazta.<br />
Nézete szerint a [[felebaráti szeretet|szeretet]] és az [[erőszakmentesség]] mindent legyőz!
Életmódjában az „Istenhez vezető magatartás”, a személyes példaadás, az önmegtartóztatás ([[brahmacsarja]]), és a teljes megtisztulás keresése felé fordult.
* Vallotta, hogy „senkinek sem sikerülhet önmaga megismerésére jutnia, ha nem szabja életét bizonyos szabályokhoz. Három ezek közül általánosan kötelező. Az első megkívánja, hogy az ember ragaszkodjék az [[szatja|igazság]]hoz... Nincs magasabb rendű [[vallás]], mint az Igazság és az Igazságosság... A második azt kívánja, hogy az ember ne bántson meg másokat. Aki másokat megbánt, az nem alkalmas arra, hogy e világban éljen... A harmadik azt kívánja, hogy uralkodjunk a szenvedélyeinken, mivel csak az képes megismerni önmagát, aki a szenvedélyein teljesen úrrá tud lenni.” ▼
S ez a tökéletesedés sem öncélú; Gandhi szerint az öntökéletesedés egyetlen célja, hogy az ember méltóképpen tudja teljesíteni kötelességét, azt a feladatot, ami egyedül őrá vár, amit senki más nem végezhet el helyette; s ez nem más, mint a többi ember önzetlen szolgálata. S ezt a szolgálatot nem azért kell vállalni, hogy másoknak jót tegyünk, hanem azért, mert ez a létezés törvénye... Minden önző vágy erkölcstelen, míg az a vágy, hogy magunkat jobbá tegyük azzal a céllal, hogy másoknak jót tehessünk, valóban erkölcsös. Azoknak, akik az erény útját járják, nem szabad elveszteniük bátorságukat arra a gondolatra, hogy az erény olyan ritka ezen a világon, és hogy az erkölcsös emberek a kisebbséget alkotják. Kötelességük egyszerűen azt tenni, ami helyes, a többit bízzák Istenre...”<ref>M.K. Gandhi: Az erkölcsiség vallása</ref><ref>{{Cite web |url=http://tar.infotars.hu/ppl513/private/utmutato02.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2011-03-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070823111517/http://tar.infotars.hu/ppl513/private/utmutato02.htm# |archivedate=2007-08-23 }}</ref>▼
Életében összesen mintegy hat és fél évet töltött különböző börtönökben.<ref>{{Cite web |url=http://library.thinkquest.org/07aug/00458/ghandi.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-08-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130306155417/http://library.thinkquest.org/07aug/00458/ghandi.htm# |archivedate=2013-03-06 }}</ref> Az itt eltöltött idő önvizsgálatra, tanulásra és elmélkedésre késztette.▼
* „Mindannyiunknak meg kell vizsgálnunk bensőnket és megtisztítani a szívünket, amennyire csak lehet. Át kell gondolnunk, hogyan tehetjük magunkat jobbá.”<ref>Life of Gandhi</ref>▼
Az alázat embereként folytonosan elismerte tökéletlenségét. Sosem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy tévedhetetlenek vagyunk. A Természet olyannak teremtett minket, hogy ne lássuk a hátunkat, hanem ez maradjon meg a többiek kiváltságának. Ezért bölcs dolog tanulni abból, amit ők látnak.<ref>1947. dec. 1-jei imabeszéd, Delhi Diary</ref><br />▼
A ''Mahátmá'' jelzőt is megtiltotta az embereknek, hogy így szólítsák őt. „Boldogan megszavaznék egy olyan törvényt, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná, hogy bárki ''Mahátmá''nak szólítson vagy megérintse a lábam.”(dicsőítésként)<ref>Young India, 1927. márc. 17.</ref>▼
* „Én csak az Igazság keresője vagyok. Hiszem, hogy a helyes úton járok és szüntelenül fáradozom, hogy megtaláljam az Igazságot. De elismerem, hogy eddig még nem találtam meg. Az Igazságot megtalálni annyit tesz, mint önmagunkat megvalósítani, rendeltetésünket betölteni, más szavakkal: tökéletessé válni... Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm.”<ref name="Gandhi" />▼
* „Az egyetlen tekintély, akit e világon elfogadok, nem más, mint a bensőmben megszólaló »nyugodt, [[Lelkiismeret|halk hang]]«. Még ha bele is kell törődnöm abba, hogy nézetemmel magamra maradok, alázattal hiszem, hogy bátran vállalom e reménytelen kisebbséget.”<ref>Young India , 1922. márc. 2.</ref>▼
=== Erőszakmentesség ===
▲
▲Az élet harcában a gyűlölet legyőzhető szeretettel, a szeretet nagyobb a gyűlöletnél.
▲* „Nacionalistának vallom magam, de az én nacionalizmusom olyan tágas, akár a világmindenség. Engem az egész Föld boldogulása foglalkoztat. Nem szeretném, ha az én Indiám más népek hamvain emelkedne fel. Ha kell időtlen időkig várok, de nem óhajtom véres eszközökkel keresni hazám szabadságát.”<ref>Paramahansa Yogananda: Egy jógi önéletrajza - Gandhíval Vardhában</ref> „Nincs egyéb fegyverem, egyedül csak az erőszak-nélküliség.”<ref name="ReferenceB"/>
▲Gandhi ellenzett mindenféle [[erőszak]]ot, mert „ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó.” Az ember mondjon le az erőszak minden formájáról, és ragaszkodjék az igazsághoz, ne engedelmeskedjen igazságtalan törvényeknek. Az Igazság ([[szatja]]) követése nem engedi meg az erőszak alkalmazását az ellenféllel szemben. Az ellenfelet inkább türelemmel és szeretettel kell megnyernünk, mert „ami nekünk talán igazságnak tűnik, az ellenfél előtt a szenvedés vállalásával egyértelmű.”<ref name="ReferenceB"/>
▲A [[második világháború]] végén a Japánban felrobbantott atombombák után arról beszélt, hogy az egyre nagyobb bomba nem lehet válasz semmire, hiszen az erőszak erőszakot szül.<ref>Gáthy Vera: Gandhi</ref><br />
=== Ima ===
Mint írta, az ima mentette meg az életét. A legfájóbb tapasztalatokban volt része, amelyek átmenetileg kétségbe ejtették. Az ima segítségével kerekedett felül ezen a kétségbeesésen. Az ima, amely nem volt mindig élete része, puszta szükségszerűségből jött, amikor olyan helyzetben találta magát, amelyben nem boldogulhatott volna nélküle. Ahogy telt-múlt az idő, Istenbe vetett hite megerősödött, s az ima iránti vágya egyre ellenállhatatlanabbá vált. „Ismerje fel mindenki, hogy a napi [[ima]] milyen új színt hozhat az ember életébe!”<ref name="Gandhi Az igazság szolgálója">Gandhi Az igazság szolgálója</ref>
=== Böjt ===
A [[böjt]]ről azt tartotta, hogy általa megtisztul az ember lelke és gondolata és magasabb tudatállapotba kerül.<ref name="Gandhi">http://web-hang.hu/irasok/gandhi.html</ref><ref>http://www.huszadikszazad.hu/bulvar/gandhi-21-napos-bojtot-kezd-hogy-megtisztuljon</ref>
=== Egyszerűség ===
Származásából és erkölcsi felfogásából adódóan a [[vegetarianizmus]] mellett tett hitet. Mint mondta „egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogy az állatokkal bánik... Helytelen mindennapi imáinkban a könyörületes Isten áldását kérnünk, míg magunk nem gyakorlunk elemi könyörületet teremtménytársaink iránt.”<ref>http://www.krisna.hu/w/?q=node/2069</ref><ref>M.K. Gandhi: A vegetarianizmus erkölcsi alapja</ref>▼
Mély meggyőződése volt, hogy mindenkinek [[Egyszerűség (vallás)|egyszerű életet]] kellene vezetnie. Az egyszerűség képviselőjeként lemondott a nyugati ruhák viseléséről is. Arra ugyanis mint a siker és jólét szimbólumára tekintett.<ref>http://pavalany.wordpress.com/2010/10/02/ghandiji-szuletesnapjan/</ref> Márpedig az ő idejében egy átlag indiai nagy ínségben élt. Gandhi meg akarta mutatni , hogy nemcsak átérzi, hanem osztja is sorsukat, ezért ő is a legszegényebbek által viselt ruhát hordta és gyalog járt India poros útjain faluról falura.
Önmagáról úgy nyilatkozott, hogy egy szegény koldus, mégis a világ leggazdagabb emberének érzi magát, mert soha nem szenvedett hiányt sem önmagát, sem a közérdekű céljait illetően.
''„Nagyon könnyű és kényelmes életet élek. Minden rendelkezésemre áll, amire csak szükségem lehet, anélkül hogy a legkisebb gondot is kellene fordítanom bármiféle személyes vagyontárgy birtoklására. Életem a szakadatlan munka közepette is örömteli. Mivel nem gondolok a holnap gondjával, szabadnak érzem magam, mint a madár.”''<ref>Young India, 1925. okt. 1.</ref><br />▼
[[Jézus|Krisztus]] arcképe a szobája falán függött, és a [[hegyi beszéd]] igazságainak a gyakorlatba ültetése életének fő feladata volt.<ref>http://keresztenymisszio.blog.hu/2011/01/23/gandhi_keresztenysege</ref> Önmagát soha nem tartotta kereszténynek vagy hindunak, de hirdette, hogy ő egyszerre zsidó, muzulmán, hindu és keresztény. Hitt abban, hogy a Biblia, a [[Korán]], a [[Zend-Aveszta]] és a [[Védák]] mind isteni inspirációra születtek. Amikor a hinduk és a muzulmánok közötti ellenségeskedés már elviselhetetlenné duzzadt, és elsöpörte a két közösség barátságát, Gandhi így nyilatkozott: „A muszlimok barátjának tartom magam. Ők az én édestestvéreim. A hibáik az én hibáim, s osztozom az örömükben és a bánatukban. Minden vétség, amelyet egy muszlim elkövet, olyannyira bánt engem, mintha egy hindu követte volna el...<ref>Young India, 1926. dec. 30</ref> egész India a családom.” „Isten megtagadása az, ha valaki másokat bántalmaz, megszentségteleníti a templomokat vagy mecseteket, ha más ember vallását ócsárolja... Ahol szeretet van, ott az élet. A gyűlölet pusztulásra vezet.”<ref name="ReferenceB"/> ▼
* „Isten az Igazság és a szeretet, ő az etika és az erkölcs.”<ref>Young India, 1925. márc. 5.</ref>▼
Sohasem fogjuk megismerni Istent, ha nem birkózunk meg a rosszal és nem küzdünk ellene.<ref>Young India, 1928. okt. 11.</ref> ▼
* „Az emberiség [[Szolgálat (vallás)|szolgálatán]] keresztül szándékozom meglátni Istent, mert tudom, hogy Isten nem az egekben s nem is odalenn lakozik, hanem mindenkiben.”<ref>Young India, 1927. aug. 4.</ref>▼
Számára Isten a legnagyobb demokrata, mert meghagyja a szabadságunkat, hogy magunk válasszunk a rossz és jó között.<br />▼
Gandhi felszólította az embereket, hogy tisztítsák meg szívüket és legyenek könyörületesek. Legyen a szívük olyan végtelen, mint a tenger. Nincs joguk rosszindulattal viseltetni senki iránt, vagy egy szót is szólni ellenük.<ref>Young India, 1925. jan. 1.</ref>▼
▲* Vallotta, hogy „senkinek sem sikerülhet önmaga megismerésére jutnia, ha nem szabja életét bizonyos szabályokhoz. Három ezek közül általánosan kötelező. Az első megkívánja, hogy az ember ragaszkodjék az [[szatja|igazság]]hoz... Nincs magasabb rendű [[vallás]], mint az Igazság és az Igazságosság... A második azt kívánja, hogy az ember ne bántson meg másokat. Aki másokat megbánt, az nem alkalmas arra, hogy e világban éljen... A harmadik azt kívánja, hogy uralkodjunk a szenvedélyeinken, mivel csak az képes megismerni önmagát, aki a szenvedélyein teljesen úrrá tud lenni.”
Erkölcstelennek érezte a hivalkodó öltözéket, dús lakomákat, a paloták csillogását, amíg az indiai parasztnak nincs váltás ruhája, kétszeri étkezésre sem futja, és sárkunyhóját elmossa az eső.▼
▲S ez a tökéletesedés sem öncélú; Gandhi szerint az öntökéletesedés egyetlen célja, hogy az ember méltóképpen tudja teljesíteni kötelességét, azt a feladatot, ami egyedül őrá vár, amit senki más nem végezhet el helyette; s ez nem más, mint a többi ember önzetlen szolgálata. S ezt a szolgálatot nem azért kell vállalni, hogy másoknak jót tegyünk, hanem azért, mert ez a létezés törvénye... Minden önző vágy erkölcstelen, míg az a vágy, hogy magunkat jobbá tegyük azzal a céllal, hogy másoknak jót tehessünk, valóban erkölcsös. Azoknak, akik az erény útját járják, nem szabad elveszteniük bátorságukat arra a gondolatra, hogy az erény olyan ritka ezen a világon, és hogy az erkölcsös emberek a kisebbséget alkotják. Kötelességük egyszerűen azt tenni, ami helyes, a többit bízzák Istenre...”<ref>M.K. Gandhi: Az erkölcsiség vallása</ref><ref>{{Cite web |url=http://tar.infotars.hu/ppl513/private/utmutato02.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2011-03-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070823111517/http://tar.infotars.hu/ppl513/private/utmutato02.htm# |archivedate=2007-08-23 }}</ref>
[[Fájl:Bust of Gandhi donated by President Pratibha Patil.jpg|thumb|right|180px|Gandhi büsztje [[Johannesburg]]ban]]▼
=== Vegetarianizmus ===
A rossznak minden kísértését szilárdan le kell küzdenünk. Minden emberi célok legnemesebbike: Isten odaadó tisztelete. Az [[istentisztelet]] legmagasabb formája abban áll, hogy Isten művét végezzük, engedelmeskedve az erkölcsi törvénynek és érdek nélkül szolgálva az emberiséget.<ref name="ReferenceB"/>▼
▲Származásából és erkölcsi felfogásából adódóan a [[vegetarianizmus]] mellett tett hitet. Mint mondta „egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogy az állatokkal bánik... Helytelen mindennapi imáinkban a könyörületes Isten áldását kérnünk, míg magunk nem gyakorlunk elemi könyörületet teremtménytársaink iránt.”<ref>http://www.krisna.hu/w/?q=node/2069</ref><ref>M.K. Gandhi: A vegetarianizmus erkölcsi alapja</ref>
=== A vallások egyetemessége ===
* "Elvárom, hogy mindannyian a [[Szolgálat (vallás)|szolgálat]]nak szenteljék az életüket, gyakoroljanak önuralmat a lehetőségeik szerint és mondjanak le a vagyonszerzés vágyáról."<ref>The Diary of Mahadev Desai</ref>▼
[[Jézus|Krisztus]] arcképe a szobája falán függött, és a [[hegyi beszéd]] igazságainak a gyakorlatba ültetése életének fő feladata volt.<ref>http://keresztenymisszio.blog.hu/2011/01/23/gandhi_keresztenysege</ref> Önmagát soha nem tartotta kereszténynek vagy hindunak, de hirdette, hogy ő egyszerre zsidó, muzulmán, hindu és keresztény. Hitt abban, hogy a Biblia, a [[Korán]], a [[Zend-Aveszta]] és a [[Védák]] mind isteni inspirációra születtek.
▲[[Fájl:Bust of Gandhi donated by President Pratibha Patil.jpg|thumb|right|180px|Gandhi büsztje [[Johannesburg]]ban]]
▲Önmagáról úgy nyilatkozott, hogy egy szegény koldus, mégis a világ leggazdagabb emberének érzi magát, mert soha nem szenvedett hiányt sem önmagát, sem a közérdekű céljait illetően. „Isten mindig idejében és csalhatatlan biztonsággal válaszolt... A világ talán nevethet azon, hogy minden tulajdonról lemondok. Ez a [[Egyszerűség (vallás)|vagyontalanság]] nekem hasznomra vált. Szeretném, ha a többi ember is hozzám hasonlóan elégedett lenne. A legnagyobb kincs az, ami a birtokomban van.”<ref>Young India, 1925. ápr. 30.</ref><br />
▲Erkölcstelennek érezte a hivalkodó öltözéket, dús lakomákat, a paloták csillogását, amíg az indiai parasztnak nincs váltás ruhája, kétszeri étkezésre sem futja, és sárkunyhóját elmossa az eső.
▲
▲„Nagyon könnyű és kényelmes életet élek. Minden rendelkezésemre áll, amire csak szükségem lehet, anélkül hogy a legkisebb gondot is kellene fordítanom bármiféle személyes vagyontárgy birtoklására. Életem a szakadatlan munka közepette is örömteli. Mivel nem gondolok a holnap gondjával, szabadnak érzem magam, mint a madár.”<ref>Young India, 1925. okt. 1.</ref><br />
▲* „Isten az Igazság és a szeretet, ő az etika és az erkölcs.”<ref>Young India, 1925. márc. 5.</ref>
▲Sohasem fogjuk megismerni Istent, ha nem birkózunk meg a rosszal és nem küzdünk ellene.<ref>Young India, 1928. okt. 11.</ref> A rossznak minden kísértését szilárdan le kell küzdenünk.
▲Számára Isten a legnagyobb demokrata, mert meghagyja a szabadságunkat, hogy magunk válasszunk a rossz és jó között.<br />
▲Életében összesen mintegy hat és fél évet töltött különböző börtönökben.<ref>{{Cite web |url=http://library.thinkquest.org/07aug/00458/ghandi.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-08-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130306155417/http://library.thinkquest.org/07aug/00458/ghandi.htm# |archivedate=2013-03-06 }}</ref> Az itt eltöltött idő önvizsgálatra, tanulásra és elmélkedésre késztette.
▲Gandhi felszólította az embereket, hogy tisztítsák meg szívüket és legyenek könyörületesek. Legyen a szívük olyan végtelen, mint a tenger. Nincs joguk rosszindulattal viseltetni senki iránt, vagy egy szót is szólni ellenük.<ref>Young India, 1925. jan. 1.</ref>
▲* „Mindannyiunknak meg kell vizsgálnunk bensőnket és megtisztítani a szívünket, amennyire csak lehet. Át kell gondolnunk, hogyan tehetjük magunkat jobbá.”<ref>Life of Gandhi</ref>
=== Önzetlen szolgálat ===
▲Az alázat embereként folytonosan elismerte tökéletlenségét. Sosem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy tévedhetetlenek vagyunk. A Természet olyannak teremtett minket, hogy ne lássuk a hátunkat, hanem ez maradjon meg a többiek kiváltságának. Ezért bölcs dolog tanulni abból, amit ők látnak.<ref>1947. dec. 1-jei imabeszéd, Delhi Diary</ref><br />
▲* „Az emberiség [[Szolgálat (vallás)|szolgálatán]] keresztül szándékozom meglátni Istent, mert tudom, hogy Isten nem az egekben s nem is odalenn lakozik, hanem mindenkiben.”<ref>Young India, 1927. aug. 4.</ref>
▲A ''Mahátmá'' jelzőt is megtiltotta az embereknek, hogy így szólítsák őt. „Boldogan megszavaznék egy olyan törvényt, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná, hogy bárki ''Mahátmá''nak szólítson vagy megérintse a lábam.”(dicsőítésként)<ref>Young India, 1927. márc. 17.</ref>
▲
▲* „Én csak az Igazság keresője vagyok. Hiszem, hogy a helyes úton járok és szüntelenül fáradozom, hogy megtaláljam az Igazságot. De elismerem, hogy eddig még nem találtam meg. Az Igazságot megtalálni annyit tesz, mint önmagunkat megvalósítani, rendeltetésünket betölteni, más szavakkal: tökéletessé válni... Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm.”<ref name="Gandhi" />
▲* „Az egyetlen tekintély, akit e világon elfogadok, nem más, mint a bensőmben megszólaló »nyugodt, [[Lelkiismeret|halk hang]]«. Még ha bele is kell törődnöm abba, hogy nézetemmel magamra maradok, alázattal hiszem, hogy bátran vállalom e reménytelen kisebbséget.”<ref>Young India , 1922. márc. 2.</ref>
▲* ''"Elvárom, hogy mindannyian a [[Szolgálat (vallás)|szolgálat]]nak szenteljék az életüket, gyakoroljanak önuralmat a lehetőségeik szerint és mondjanak le a vagyonszerzés vágyáról."''<ref>The Diary of Mahadev Desai</ref>
=== Szatjágraha ===
| |||