„Kétvágányú vasúti pálya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Történet: pont után szóköz, harmincharmadik fázis (WP:BÜ) AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:BpDelipu alagut (deli kapuzat).jpg|bélyegkép|Kétvágányú vasúti pálya a [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli pályaudvar]] alagútja előtt]]
Egy adott [[vasútvonal]] kapacitásnövelésének egyik hatékony módja, hogy a nyíltvonali [[vasúti pálya|vasúti pályában]] szaporítják, legtöbbször megkettőzik a vágányok számát. Növekvő vasúti forgalom mellett számos meglévő vasúti pályát kétvágányúra bővítenek, illetve a várható forgalomnagyság alapján eleve kétvágányúra terveznek és építenek meg. Egyes egyvágányú vasútvonalak esetében csak bizonyos, átbocsátóképesség szempontjából szűk keresztmetszetű állomásközöket kétvágányúsítanak, általában a leghosszabb állomásközt (például a {{vvr|140}}on a [[Városföld vasútállomás|Városföld]]–[[Kiskunfélegyháza vasútállomás|Kiskunfélegyháza]] vonalszakasz vagy a {{vvr|2}}on a [[Pilisvörösvár vasútállomás|Pilisvörösvár]]–[[Piliscsaba vasútállomás|Piliscsaba]] állomásközben létesített kétvágányú szakasz, az [[Őrhegy forgalmi kitérő]]).
== Történet ==
A vasút korai időszakában, így az [[Egyesült Királyság]]ban a gőzüzemű vasútvonalakat többnyire két vágánnyal építették, ugyanis a [[távíró]] feltalálása előtt igen nehézkes volt az értekezés a szolgálati helyek között. Az angol ''Kereskedelmi Tanács'' nem is tekintette befejezett vasútvonalnak az egyvágányúakat.
11 ⟶ 12 sor:
== Pálya ==
A kétvágányú vasúti pálya esetében a két vágányt általában párhuzamosan vezetik, Magyarországon a szabványos vágánytengely-távolság 4,00 m, amelyet íves pályaszakaszokban megnövelnek.
A terv- és nyilvántartási rajzokon a két vágány közül csak a szelvényezési irány szerinti jobb vágányt szelvényezik.
== Forgalom ==
Vasútforgalmi szempontból kétvágányú pályán megkülönböztetünk menetirány szerint helyes és helytelen vágányt. Magyarországon általában a menetirány szerinti jobb vágány a helyes vágány, függetlenül attól, hogy a kezdő- vagy a végpont felé tekintünk. Ez azonban nem kizárólagos szabály, mivel vasúti területen nincs a közúti forgalomhoz hasonló általános [[Jobb és bal oldali közlekedés|„jobbra hajts” szabály]] alkalmazva. A közúti forgalom szereplői számára akármelyik vágányon akármelyik irányból érkezhet vonat az útátjárókban.
Kétvágányú pályán a vonatforgalmat legtöbbször a helyes vágányon bonyolítják le. Bár Magyarországon a jobb oldali közlekedés a jellemző vasúton, több esetben eltérhetnek ettől:
* Egyes vonalszakaszokon hagyományosan, történelmi vagy műszaki okokból a bal vágány a helyes vágány, ilyen például a [[H8-as és H9-es HÉV|Gödöllői HÉV]]. Nemzetközi viszonylatban sincs általánosan elfogadott szabvány a közlekedési irányra, ami országonként és vasútvonalanként változhat.
* A menetrend készítése során is tervezhetnek vonatközlekedést a helytelen vágányra, ilyen például a nyíltvonali vonatelőztetés.
* Előfordul hogy a két vágány eltérő műszaki állapotú, ezért a forgalomban a gyorsabb vágány előnyben részesül. Ilyen pl. a Városföld-Kiskunfélegyháza szakasz, ahol az [[InterCity]] vonatok a 120-szal járható vágányt, míg a személyvonatok a 100-zal járható vágányt használják.
* Vágányzár esetén előfordul, hogy az egyik vágányt ideiglenesen kizárják a forgalomból. Ilyen esetben az adott állomásközben a vonatok egy vágányon közlekednek le.
Bár Magyarországon nem jellemző, előfordulhat, hogy egy vágányt helytelen irányban csak korlátozásokkal lehet használni. Ennek oka általában a jelzők láthatósága, miszerint helytelen irányban a jelzők láthatósága korlátozott (pl. ívekben), vagy csak egyszerűbb jelzésképet képesek adni.
== Többvágányú vasúti pályák ==
Előfordulhat, hogy a vasúti forgalom növekedése miatt a kétvágányú vasúti pálya is szűk kapacitásúnak bizonyul, ilyenkor tovább emelhetik a vágányok számát.
36 ⟶ 39 sor:
== Források ==
{{commonskat|Double-track railway lines}}
{{források}}
| |||