„Gemini-program” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Gemini–2: link jav. |
→Gemini–2: link jav. |
||
265. sor:
A rakéta és az űrhajó összeszerelésére végül [[1964]]. [[november 5.|november 5]]-én került sor [[Cape Canaveral Air Force Station|Cape Kennedy]] 16-os indítóállásán. Ezt követően már viszonylag hamar ment végig a folyamat (november 17: elektromos összeszerelés; november 24: ún. „nedves” startszimuláció; november 28: az űrhajó végtesztje; december 3: szimulált repülés; december 7: visszaszámlálás beindítása) egészen [[1964]]. [[december 8.|december 8]]-ra kitűzött startig. A starthoz a visszaszámlálás egészen a zéróig lefutott, ám ekkor, [[1964]]. [[december 9.|december 9]]-én 11:41-kor (16:41 [[Egyezményes koordinált világidő|UTC]]) a legeslegutolsó pillanatban, amikor még az automata rendszer beavatkozhatott (a hajtóművek éppen beindultak, de a tartócsavarok rögzítve tartották a rakétát) a beépített Üzemzavar Érzékelő Rendszer hibát jelzett és leállította a hajtóműveket, amivel a felszállás meghiúsult.<ref name="OtSoT_Ch9_4"/>
A hiba kivizsgálását követően (a rendszer a hidraulikanyomás rendellenes nyomásvesztését érzékelte), majd a megfelelő hibás alkatrészek cseréje után az új startot már csak a következő év első hónapjára tűzték ki. A Gemini–Titan–2 végül [[1965]]. [[január 19.|január 19]]-én 14:03:59-kor (9:03:59 UTC) szállt fel [[Cape Canaveral Air Force Station|Cape Kennedy]]ről, a 19-es indítóállásból. A Gemini–2 a repülési terv szerint [[űrugrás|szuborbitális]] pályán repült (nem is tervezték Föld körüli pályára állítani), amelynek fő célja az űrhajó minél nagyobb [[sebesség]]re gyorsítása volt. 6 perc 54 másodperccel a startot követően beindult a fékezési folyamat és az űrhajó (és a rakéta) 3422 kilométerre a starthelytől az [[Atlanti-óceán]]on ért vizet. A leszállásra 26 kilométerre a tervezett leszállási ponttól és 83 kilométerre a kiemelésre kirendelt [[U.S.S. Lake Champlain]] repülőgép hordozótól került sor. A fő repülési célokat elérték, egyedül az [[üzemanyagcella|üzemanyagcellák]] és a hűtési rendszer működésében lépett fel zavar (előbbi még a start előtt leállt, utóbbi pedig nem kellő hőmérsékletet biztosított), a teszt fő tárgyának szolgáló hőpajzs tökéletesen tette a dolgát.<ref>{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch9-5.htm|title=On the Shoulders of Titans: A History of Project Gemini - Setback and Success|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2018-05-30}}</ref>
=== Személyzetes repülések ===
| |||