„Gemini-program” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
488. sor:
Az [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|Egyesült Államok Légiereje]] úgy döntött, hogy kísérleteket indít a [[világűr]]beli hadviselés témájában, elsősorban a felderítés témakörében. Ennek érdekében [[1963]]. [[december 10.|december 10]]-én bejelentették az ún. [[Manned Orbiting Laboratory]] (MOL) programot, amelyhez a haderő a Gemini-program fejlesztéseit kívánta felhasználni. A programhoz egy 40 napig a Föld körül keringő, egyszer használatos űrállomás, illetve annak hordozóeszköze, a [[Titan IIIC]] rakéta, a Gemini űrhajó továbbfejlesztéséből származó [[Gemini B]] jelű űrhajó és a már megszokott [[Titan II]] szolgált volna eszközül.<ref name="MOL">{{cite web|url=http://www.astronautix.com/m/mol.html|title=MOL|author=|language=angol|publisher=Astronautix.comA|accessdate=2019-09-10}}</ref>
 
A Gemini B kívülről ugyanúgy nézett ki, mint az alapváltozat, ám a hőpajzsán vágtak egy kerek ajtót, amelyen keresztül a személyzet átszállhatott volna az [[űrállomás]] hengeres testébe. A tesztekhez a korábban már felhasznált Gemini 2 űrhajót választották és ezt felújítva küldték fel a tesztekhez egy méret- és tömeghű űrállomás makettel. Ezzel ez az űreszköz lett az első, amely kétszer is megjárta a világűrt. Végül a MOL programot 1969-ben az új [[Richard Nixon|Nixon]] adminisztráció hadügyminisztere, [[Melvin Laird]] állította le azzal az indokkal, hogy az időközben szolgálatba állt [[kémműholdFelderítő műhold|kémműholdak]]ak hatékonyabban és olcsóbban tudták elvégezni a megfigyelési feladatokat, mint az emberi személyzet.<ref name="MOL"/>
 
Egy másik, még a kísérleti fázisig el sem jutott elképzelés a [[Blue Gemini]] volt, szintén a Légierő részéről. Ez egy 1962-ből származó elképzelés volt, amelynek lényege szerint a Gemini repüléseket kellett katonai célokra is felhasználni. Az ekkor még csak formálódó programból a légierő is ki akarta venni a részét úgy, hogy akár a másodpilótákat, akár a teljes legénységet delegálhatta volna a légierő a NASA kísérletébe, valamint részben, vagy egészben is katonai feladatokat is kapott volna a legénység. Az elképzelés lényege az volt, hogy a későbbi MOL program előfutárához, a MODS programhoz űrhajózási tapasztalatokat gyűjtsön a légierő. Ennek keretében ugyanúgy randevúkban és dokkolásokban kellett részt vennie a legénységnek, űrsétákat kellett tenni, sőt ki kellett próbálni egy rakétaszéket, az ún. [[Manned Maneuvering Unit]]-ot (amelyet végül a Gemini IX-től kezdődően több, megvalósult Gemini repülés személyzete is ki akart próbálni, kevés sikerrel). Ezt a programot végül [[Robert McNamara]] hadügyminiszter törölte 1963-ban azzal az indokkal, hogy nem szerencsés, ha keveredik a NASA civil űrtevékenysége a katonaival.<ref name="OTSoT_ch6_2">{{cite web|url=https://history.nasa.gov/SP-4203/ch6-2.htm|title=On the Shoulders of Titans: A History of Project Gemini - Blue Gemini|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2019-09-09}}</ref>