„Opál Színház” változatai közötti eltérés

{{forma}}Az avantgárd-underground modellt követő, független performansz-színházi társulatot 1992 őszén, Budapesten alapította a szabadkai Lantos László Triceps (1955, író-rendező) és Brenner Zoltán (1962, énekes-performer), akik a délszláv polgárháború elől menekültek az anyaországba. 1994-ben csatlakozott hozzájuk Gasner János (1955–2009), aki haláláig a társulat zenei rendezője, zenésze, performere volt. Céljául az ''européer'', nemzeti kultúrákat szintetizáló, több nyelven megszólaló, több művészi médiát (tánc/színház, performansz, happening, zene, fónikus költészet, festészet, film stb.) ötvöző előadások művelését tűzték ki. A kortárs előadóművészet olyan területeit kutatják, ahol megmutatkozik az ''alter ego'', a maga természetét mélyen érteni vágyó emberi Én. Ez a számtalan lehetőséget felvető és megengedő terület a kiszámíthatatlan Jövő tartománya, „''melyen nem uralkodik az Idő és a Tér''” (Marcel Duchamp). A társulat neve nem a nemesopálra, a keresett drágakőre utal, hanem arra a különleges, transzcendens pillanatra, amikor az emberi lény szeme elhomályosul: a kéj, a kín és a halál pillanatára.▼