|
A '''benzin''' a nyers, természetes kőola
A '''benzin''' a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék. Nem egységes vegyület, hanem a [[paraffin]] (paraffin = ''parum affinis'', [[Latin nyelv|latin]]) sorozatba tartozó [[szénhidrogének]] elegye. Színtelen, könnyen folyó, szaga a petróleuméra emlékeztető. Vízben oldhatatlan, kétfázisú heterogén rendszert alkot, ellenben borszeszben meglehetősen jól oldódik. Elegyíthető éterrel, kloroformmal és különféle zsírokkal. Nagyon gyúlékony, levegővel keveredve majd meggyújtva erőteljes robbanásra képes.
<br />
A [[magyar nyelv]]ben benzinnek nevezünk több, egymástól kémiailag különböző (bár felületesen szemlélve fizikailag hasonló), eltérő felhasználási területű folyadékot:
* benzinnek nevezzük a [[kőolaj]] [[desztilláció|atmoszferikus desztillációjánál]] kapott legkönnyebb [[desztilláció|frakciókat]];
*
* benzin (vagy [[petroléter]]) a fenti folyadék tisztításával nyert [[oldószer]] (pl. ''lakkbenzin''); orvosi tisztaságú változata a '''sebbenzin''' ''(Benzinum medicinale);'' főképp nyíltláncú, telített szénhidrogénekből, [[pentán]]ból, [[hexán]]ból (C<sub>6</sub>H<sub>14</sub>) és [[heptán]]ból (C<sub>7</sub>H<sub>16</sub>) áll;
*
* '''motorbenzin''' a belsőégésű [[Otto-motor]]ok üzemanyagaként felhasznált folyadék; a paraffinokon túl több mint 400 féle alkotóból áll ([[alkének|olefinek]], [[ciklohexán]], [[benzol]], [[toluol]], ''orto-'', ''meta-'' és ''para''-[[xilol]]ok és egyéb vegyületek.
| 