„A jód izotópjai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
|||
36. sor:
A I-125 elektronbefogásával keletkező gerjesztett Te-125 nuklidból is lép ki konverziós elektron (ennek energiája jóval kisebb, 35,5 keV), amely kis energiája miatt viszonylag kevéssé károsítja a szöveteket, noha ez a bomlási mód nagyobb valószínűséggel lép fel. A I-125/Te-125 bomlásakor kilépő viszonylag kis energiájú gamma-foton nem igazán alkalmas képalkotásra, de detektálható, és a több napos megfigyelést igénylő vizsgálatokhoz<!--, for example [[fibrinogen scan]] imaging to detect blood clots--> a hosszabb élettartamú izotóp alkalmazása szükséges.
Mind a I-123, mind a I-125 több, kis energiájú [[Auger elektron]]t is kibocsát bomlása során, de ezek nem okoznak számottevő sejtkárosodást (a kétszálú DNS szakadását), ha a nuklidot nem olyan gyógyszermolekulába építik be, amely a sejtmagban vagy a DNS-ben halmozódik fel (a klinikai gyógyszereknél <!--clinical medicine-->ilyen hatás sosem lép fel, de kísérleti állatmodelleknél tapasztalták már).<ref>{{cite journal
|author=V. R. Narra ''et al.''
|year=1992
43 ⟶ 42 sor:
|url=http://jnm.snmjournals.org/cgi/reprint/33/12/2196.pdf
|journal=[[Journal of Nuclear Medicine]]
|volume=33
|pages=2196 |doi=
|issue=12
}}{{Halott link|url=http://jnm.snmjournals.org/cgi/reprint/33/12/2196.pdf |date=2019-09 }}</ref>
Kis dózisteljesítményű brachyterápiában a radioonkológusok gyakran használják a jód-125-öt nemcsak a pajzsmirigy, hanem főleg a [[prosztatarák]] kezelésére is. A I-125 terápiás alkalmazása titán kapszulába zárva történik, melyeket beültetik a tumorba és ott hagyják (permanens implantációs kezelés). A gamma-sugárzás kis energiája miatt a beültetett kapszulától távolabbi szövetek sugárkárosodása csekély.<!--Iodine-125, due to its suitable longer half-life and less penetrating gamma spectrum, is also often preferred for laboratory tests that rely on iodine as a tracer that is counted by a [[gamma counter]], such as in [[radioimmunoassay]]ing.
75. sor:
A nukleáris medicina szcintigráfiás vizsgálatai során, amikor nem a pajzsmirigyet célzó radiojód tartalmú vegyületekkel végeznek vizsgálatot vagy kezelést, a pajzsmirigy jódfelvételét gátló (nem radioaktív) kálium-jodidot is adnak a betegnek.
Nukleáris baleset révén radioaktív jód juthat a környezetbe, mely belégzéssel a tüdőn keresztül a szervezetbe kerülhet. A jódot a pajzsmirigy veszi fel, és mivel a szervezet nem tudja megkülönböztetni a stabil és a radioaktív jódot, a pajzsmirigyben feldúsuló radioaktív jód különböző megbetegedéseket okozhat. Ennek megelőzésére stabil jódot tartalmazó kálium-jodid tabletta („jódtablettát”) szedését rendelhetik el, mellyel – időben alkalmazva – a pajzsmirigy stabil jóddal telíthető, ezáltal a radiojód felvétele jelentősen csökkenthető. Ilyen célra Magyarország is rendelkezik készletekkel. A kálium-jodid tabletta más izotópok, illetve a radioaktív sugárzás hatásai ellen nem nyújt védelmet.<ref>http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus_nuklearis_baleset</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/10676/fukusima-szedjen-e-kalium-jodidot |title=Archivált másolat |accessdate=2014-11-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131001085201/http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/10676/fukusima-szedjen-e-kalium-jodidot |archivedate=2013-10-01 }}</ref>
A jód-131 (a radioaktív kihullás leggyakoribb radiojód összetevője) is viszonylag gyorsan, 8 nap felezési idővel elbomlik, így az eredeti radiojód mennyiségének 99,5%-a három hónap elteltével eltűnik.
| |||