„Apollo–15” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
Porribot (vitalap | szerkesztései)
299. sor:
A holdraszállás utolsó harmadában (főként a holdi felszállás, a dokkolás és a Hold körüli keringés idején) komoly egészségügyi problémák jelentkeztek az űrhajósoknál. Mire az űrhajósok elvégezték a dokkolás utáni utolsó dolgukat is, több mint 20 órája voltak már fenn és nagyon elfáradtak (különösen úgy, hogy az utolsó holdsétájuk rendkívüli erőfeszítéseket is igényelt a mélymintavevő kapcsán). A fáradtság és a megerőltető munka nyomán mind Scottnak, mind Irwinnek szívproblémai támadtak. Irwiné olyan súlyos volt, hogy a szíve maradandó károsodásokat szenvedett,<ref>{{cite web|url=http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/ap15fj/a15summary.htm|title=Apollo Flight Journal – Apollo 15 Flight Summary|author=David Woods|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2010-01-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070324112052/http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/ap15fj/a15summary.htm|archivedate=2007-03-24}}</ref> később két [[infarktus]]on is átesett, végül szívbetegségben halt meg 61 évesen. Az elemzések azt derítették ki az üggyel kapcsolatban, hogy az űrhajósok szervezetében jelen lévő elektrolitok vészesen lecsökkentek, ez okozta a szívproblémákat.<ref>{{cite web|url=https://books.google.com/books?id=sR5Cm_zeIekC&pg=PT228&lpg=PT228&dq=Jim+irwin+electrolites&source=bl&ots=_Zq_0hv_do&sig=2WVSfLxtXJjIvNsEzdU_0wKjLfU&hl=hu&ei=1y0-S8fJG42KnQONr-XFBA&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CA8Q6AEwAQ#v=onepage&q=&f=false|title=Homesteading Space: The Skylab Story |author=David Hitt, Owen K. Garriott, Joe P. Kerwin|language=angol|publisher=GoogleBooks|accessdate=2010-01-01}}</ref> A későbbi utakon a NASA bevezette, hogy az űrhajósok ivótartályába [[nyomelem]]ekkel dúsított narancslét adagolt, így a holdséták során végig biztosított volt az utánpótlás.<ref>{{cite book|last=Dancsó|first=Béla|title=Holdséta|origyear=2004|publisher=Novella Kiadó|pages=502|accessdate=2010-01-01}}</ref> Ezen kívül át kellett szervezni a tevékenységek sorrendjét, és a holdi felszállás elé be kellett iktatni egy teljes alvási periódust.
 
A hazaút során a parancsnoki modul pilóta, Al Worden egy önálló űrsétán vett részt, amelynek keretében a SIM egység által gyűjtött adatokat tartalmazó adathordozókat hozta be a műszaki egységből a parancsnoki kabinba. A SIM rekesznek az űrhajó műszaki egységébe integrálásának egyetlen hátránya az volt, hogy a mérési eredmények nem voltak közvetlenül elérhetők. A méréseket rögzítő adathordozókért hátra kellett menni egy űrséta során, ezt a feladatot a mindenkori parancsnoki pilóta kapta. Worden 30 perc alatt teljesítette a holdközi térségben végzett első űrsétát. Ehhez a parancsnok holdfelszíni űrséta sisakját magára öltve, köldökzsinórral a kabinhoz kötve, az űrhajó oldalára szerelt kapaszkodók mentén hátrament a SIM-hez és begyűjtötte az adathordozókat. A holdkomp pilóta ezalatt a parancsnoki kabin ajtajában állva, mellig, derékig kiemelkedve a kabinból, felügyelte és a köldökzsinór mozgatásával segítette társa munkáját.<ref>{{cite web|url=http://www.alworden.com/apollo_xv.htm|title=Al Worden saját website-ja, amelyen videofelvételvideófelvétel látható az űrsétáról|author=|language=angol|publisher=Al Worden|accessdate=2010-01-01}}</ref>
 
A leszállás a 13. napon, a [[Csendes-óceán]]ra történt a {{coor dms|26|24|0|N|158|4|30|W|}} koordinátákon,<ref>{{cite web|url=http://history.nasa.gov/ap15fj/25day13_splashdown.htm|title=The Apollo 15 Flight Journal – Splashdown Day|author=David Woods és Frank O'Brien|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2010-01-01|archiveurl=https://www.webcitation.org/64uIYoDoo?url=http://history.nasa.gov/ap15fj/25day13_splashdown.htm|archivedate=2012-01-23}}</ref> amelynek során az Apollo-program során először sérült ejtőernyőrendszerrel került sor a landolásra. A három főernyőből álló rendszert eredetileg is úgy tervezték, hogy két ernyővel is biztonságosan mentse az űrhajót – a harmadik kupola biztonsági tartalék volt –, és ezúttal ezt a tervezési elvet is kényszerűen letesztelték. A harmadik ernyő kötélzete összegabalyodott a kihúzó ernyővel, de szerencsére így is sikerült a leszállás, mindössze a leérkezés volt egy kicsit keményebb, de még a tolerálható mértéken belül.