„Falk Miksa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkjav. |
|||
31. sor:
=== Újságíróként ===
1850-ben a bécsi takarékpénztárnál nyert alkalmazást, de hivatalos működése közben a [[Pesti Napló]]nál és a bécsi [[Magyar Sajtó (napilap)|Magyar Sajtó]]nál folytatta újságírói működését. 1858-ban [[Széchenyi István]] gróf ismételt meghívására [[Hopf János]] kanonok bemutatta őt a „legnagyobb magyar”-nak, aki azután hetente 3–4 alkalommal kivitette egyik fiával magához [[Döbling]]be. A gróf bizalmát nagymértékben elnyerte, és akkori névtelen iratainak legnagyobb része az ő kezén ment keresztül; némelyekhez előszót, másokhoz egész fejezeteket írt. Cikkeivel elősegítette a [[kiegyezés]]t, hiszen [[Deák-párt]]i volt.
[[1861]]. [[december 20.|december 20-án]] [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] ajánlatára a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjának választotta; itt a nemzetgazdasági bizottságnak is tagja volt. Ugyanekkor sajtópert indított ellene [[Anton von Schmerling]], mert a ''Wanderer''ben a magyar alkotmány helyreállítását sürgette. A végtárgyaláson maga védte magát, három napig tartott; az eredmény az lett, hogy hat hónapi, böjtöléssel súlyosbított börtönre, s a doktori cím elvesztésére ítélték. A börtönbüntetést a legfőbb törvényszék három hónapra szállította le, s ezt három hét híjával le is töltötte. A pesti egyetem azonban megtagadta az ítélet második részének teljesítését. Schmerling mint a takarékpénztár elnöke itt is áskálódott ellene, elmozdíttatását azonban nem bírta kieszközölni, s csupán annyit ért el, hogy három évre minden előléptetés el volt zárva előtte. Ezen esemény következtében csak 1863 vége felé jöhetett Pestre akadémiai székét elfoglalni a Menedékjogról írt értekezésével.
| |||