„Zsigmond magyar király” változatai közötti eltérés

Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai [[Keresztes háborúk|keresztes hadjárat]] megszervezése ([[1396]]), a [[Reformáció|nagy nyugati egyházszakadás]] felszámolása ([[1417]]) és a [[Husziták|huszitizmus]] elleni harc megkezdése. Magyarországon 1395-ig első feleségével, [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] lányával, [[Mária magyar királynő|Máriával]] együtt ült a királyi trónon. Magyar királyként elsősorban [[Dalmát Királyság (1069–1433)|Dalmácia]] elvesztésével, fényes [[visegrád]]i, [[Buda (történelmi település)|budai]] és [[székesfehérvár]]i építkezéseivel, illetve az [[Oszmán Birodalom]]mal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek előremutató jellegével írta be magát a történelembe. Fiúörökös hiányában királyságaiban utódjául lánya férjét, a tehetséges [[Albert magyar király|Habsburg Albertet]] jelölte meg. Több mint ötven évig viselte a magyar koronát, ezzel a [[magyar történelem]] második leghosszabb ideig regnáló [[Magyarország uralkodóinak listája|uralkodója]].

 

Születése körül van némi bizonytalanság, de a források helyes ismerete eligazíthat bennünket ebben a kérdésben. Dieter Veldtrup (1988) szerint: „Zsigmond [[1368]]. [[február 14.|február 14]]-én [[Prága|Prágában]] született. Az apja, aki ekkor éppen Nürnbergben tartózkodott, négy nappal később már eljegyezte őt közvetlenül azután, miután megérkezett a császárné szerencsés szülésének a híre [[Nürnberg]]be, [[Nürnberg]] várgrófjának ifjabb leányával, Katalinnal.”<ref>Az eredeti szöveg németül így hangzik: "Sigmund war am 14. Februar 1368 in Prag geboren worden. Sein Vater, der sich gerade in Nürnberg aufhielt, versprach ihm bereits vier Tage später, unmittelbar nachdem die Nachricht von der glücklichen Entbindung der Kaiserin in Nürnberg eingetroffen war, der jüngeren Tochter des Burggrafen von Nürnberg, Catharina, zur Ehe." Lásd Veldtrup, Dieter: ''Zwischen Eherecht und Familienpolitik. Studien zu den dynastischen Heiratsprojekten Karls IV.'' = ''Studien zu den Luxemburgern und ihrer Zeit'', Verlag Fahlbusch/Hölscher/Rieger (Warendorf), Bonn, 1988, 394. old.</ref>