„Ózonréteg” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pray
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:37B8:BA80:19CA:E0EB:86CE:FD79 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
8. sor:
tengerszintfeletti magasság függvényében. Jól megfigyelhető, hogy a [[sztratoszféra]] magasság-tartományában az ózonkoncentráció jelentősen magasabb, mint a [[troposzféra|troposzférában]] ]]
 
Az ózon a Föld [[légkör]]ében az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik. A 200 nanométernél rövidebb hullámhosszú UV-sugarak a légköri [[oxigén]] [[Molekula|molekuláit]] (O<sub>2</sub>) különálló (naszcensz) [[oxigén]] [[atom]]okra bontják. Ezek az atomok más [[molekula|oxigénmolekulákkal]] egyesülve ózont (O<sub>3</sub>) hoznak létre. Az ózonmolekula instabil, 200-300 nanométer hullámhosszú ultraibolya sugárzás hatására szétbomlik egy oxigénmolekulára és egy oxigénatomra. Az oxigénatom reakcióba lép az ózonnal, és két oxigénmolekula jön létre.<ref>Joe Rosen, Ph.D., Lisa Quinn Gothard: ''Encyclopedia of Physical Science'', p.134</ref> Ez a folytonos ciklus hozza létre az ózonréteget, biztosítva az ózonmennyiség viszonylagos állandóságát. A sértetlen sztratoszférában ez az érték 10 ppm, vagyis minden százezer molekulából egy ózon.
 
Az élővilág szempontjából az ózonréteg fontos szerepet tölt be, azáltal, hogy a szervezetekre káros [[Nap]]ból érkező ultraibolya sugárzást elnyeli. Míg az oxigén csak a 0,28 mikronnál rövidebb [[hullámhossz]]ú UV-sugarakat képes blokkolni, addig az ózon hatékonyan fogja fel a 0,28-0,32 mikron tartományban érkező sugárzást. A légkört elérő 0,4 mikronnál rövidebb hullámhosszú sugárzás 95%-át képes elnyelni az ózon. Ez komponensekre bontva a következőket adja: UVC-sugárzást teljes mértékben, a kevésbé káros UVB intenzitását nagymértékben, az UVA-sugarak intenzitását pedig kisebb mértékben abszorbeálja az ózonréteg.
20. sor:
== Keletkezése a földtörténetben ==
{{csonk-szakasz}}
[[Fájl:Nimbus ozone Brewer-Dobson circulation.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Brewer-Dobson cirkuláció az ózonrétegben a Nimbus-7 műszer krisztus előtt 4001980–1989-ases mérései alapján. A vízszintes tengelyen a földrajzi szélesség, a függőleges tengelyen a tengerszint feletti magasság km-ben, a nyomás hPa-ban van feltüntetve]]
 
== Vastagsága ==
Az ózonréteg vastagsága jelentősen változik világszerte. Az [[Egyenlítő]] felett a réteg vastagabb, a sarkok felett a legvékonyabb. Az északi félteke felett az ózonszint körülbelül 4%-kal csökken tízévente.
 
A faszom még mindig vastagabb.
 
== Eloszlása a sztratoszférában ==