|
Szopot
{{Tudós infobox
| név =George Boole
| kép =George Boole.jpg
| képméret =200px
| képaláírás =George Boole 1860. körül
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =
| nemzetiség = [[Angolok|angol]]
| állampolgárság =
| születés helye = [[Lincoln (Anglia)|Lincoln]], [[Anglia]]
| születés dátuma = [[1815]]. [[november 2.]]
| halál dátuma = [[1864]]. [[december 8.]] {{életkor-holt|1815|11|2|1864|12|08}}
| halál helye = [[Ballintemple]], [[Írország]]
| házastárs = Mary Everest
| gyermekei =
| lakhely =
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény =
| más intézmény =
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület =[[matematika]], [[filozófia]]
| kutatási terület =
| tudományos fokozat =
| mérnöki ág =
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság =
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek =
| jelentős munkái =
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság =
| hatással volt = [[Claude Shannon]]
| hatással voltak rá =
| honlap =
}}
'''George Boole''' ([[Lincoln (Anglia)|Lincoln]], [[Anglia]], [[1815]]. [[november 2.]] – [[Ballintemple]], [[Írország]], [[1864]]. [[december 8.]]) angol [[matematikus]] és [[Filozófia|filozófus]]. Boole munkássága sokáig viszonylag ismeretlen volt, és nem tulajdonítottak nagy gyakorlati jelentőséget neki. Körülbelül hetven évvel halála után [[Claude Shannon]] kezdett el a [[Boole-algebra|Boole-algebrával]] foglalkozni és neki köszönhető, hogy a jóval a kora előtt járó tudós munkássága közismertté vált.
== Élete ==
George Boole édesapja nem túl gazdag, de tanulni vágyó és nyitott elméjű kereskedő volt. Mivel különösen érdekelte a [[matematika]] és a [[logika]], az apa adta az első leckéket a fiának, de George Boole különleges matematikai tehetsége ebben az életkorban még nem jelentkezett. Eleinte a klasszikusokat kedvelte, és tizenhét éves koráig nem foglalkozott magasabb matematikával. Körülbelül tizenhat éves korában segédtanító lett egy [[doncaster]]i iskolában, és élete végéig a tanári pályán maradt. Tanított [[Lincoln (Anglia)|Lincoln]]ban, [[Waddington]]ban, majd [[1849]]-ben kinevezték első matematikaprofesszornak a [[cork]]i Queen's College-ba. [[1855]]-ben feleségül vette Miss Mary Everestet ([[George Everest]] unokahúgát), aki később mint Mrs. Boole, több hasznos tankönyvet írt a férje tanaival kapcsolatban.
Az első megjelent cikke a "Theory of Analytical Transformations," (Analitikus transzformációk elmélete) címet viselte és a ''Cambridge Mathematical Journal''-ban nyomtatták ki [[1839]]-ben. A cikk kapcsán hosszas barátság alakult ki Boole és [[D.F. Gregory]], a lap szerkesztője között, mely ez utóbbinak az [[1844]]-ben bekövetkezett haláláig tartott. Boole körülbelül 50 cikket írt különböző lapokba, és csak két rendszerező jellegű könyve jelent meg életében: a ''Treatise on Differential Equations'' (Értekezés a differenciálegyenletekről) című [[1859]]-ben jelent meg, ezt követte egy évvel később a ''Treatise on the Calculus of Finite Differences''.
Boole-t sokat foglalkoztatta a logika formalizálásának gondolata, de csak 1847 tavaszán fejtette ki elméletét a ''Mathematical Analysis of Logic'' című írásban. Utóbb ezt a munkát elsietettnek és tökéletlennek tekintette és azt kívánta, hogy a munkásságát a sokkal alaposabb ''An Investigation of the Laws of Thought, on which are founded the Mathematical Theories of Logic and Probabilities'' ([[1854]]) alapján ítéljék meg.
Boole nem tekintette a logikát a matematika ágának, ahogy azt korábbi írásának címe sugallhatná, hanem rámutatott az alapvető hasonlóságra az algebrai szimbólumok és a véleménye szerint a logika leírásában használható szimbólumok között. Boole egységes jelölést alkalmazott az elgondolható objektumokra; betűket használt a közönséges főnevek és melléknevek kiválasztásának jelölésére. Így például ha x=fehér és y=juh, akkor a két együttes kiválasztási művelet, amelyet x és y jelöl, a fehér juhok osztályát alkotja. Boole kimutatta, hogy az ilyenfajta "kiválasztási" szimbólumok ugyanazoknak az elemi törvényeknek vannak alárendelve, mint az algebrai szimbólumok, ahonnan az következett, hogy összeadást, kivonást, szorzást, sőt osztást lehetett végezni velük, majdnem ugyanúgy, mint a számokkal. Így (1 - x) jelöli azt a műveletet, hogy mindent kiválasztunk a fehér objektumok kivételével, más szóval, az összes nemfehér dolgot; és az (1 - x) (1 - y) eredménye az összes olyan objektum, amely se nem fehér, se nem juh. Az ehhez hasonló szimbólumok használatával az állításokat egyenletté lehetett egyszerűsíteni, és a [[premissza|premisszákból]] való következtetést algebrai átalakítások segítségével lehetett elvégezni.
Boole-nak öt lánya született:
* Mary, aki [[Charles Howard Hinton]] matematikushoz ment feleségül
* Margaret, akinek a fia ([[Geoffrey Ingram Taylor]]) szintén matematikus lett és az Orosz Tudományos Akadémia tagja
* [[Alicia Boole Stott|Alicia]], matematikus
* Lucy, vegyész
* Ethel Lilian, aki a lengyel tudós-forradalmár Voynichhoz ment feleségül és [[Ethel Lilian Voynich]] néven vált ismert íróvá.
== Tudományos jelentősége ==
Boole munkáját [[William Stanley Jevons]], [[Augustus De Morgan]], [[Charles Peirce]] és [[William Ernest Johnson]] folytatták és egészítették ki.
| 