„Szlovákia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Történelem Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1148:BF00:7584:F99E:C8C0:5D8A (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
162. sor:
{{bővebben|Szlovákia történelme}}
=== Határváltozások ===
[[Fájl:Slovakia borders1947.png|bélyegkép|balra|300px|A Párizsi békeszerződésben érintett területek<br />'''1.''' [[Pozsonyi hídfő]], 1947-től Csehszlovákia<br />'''2.''' [[Jablonka]] és környéke 1924-39 között és 1945 óta Lengyelország<br />'''3.''' [[Nedec]] és környéke, 1924-39 között és 1945 óta Lengyelország<br />'''4.''' [[Csap (település)|Csap]], 1945 után Szovjetunió, majd Ukrajna<br />'''5.''' [[Lakárd]], 1945-től Csehszlovákia]]
[[Fájl:Slovakia borderHungary.png|bélyegkép|balra|300px|A [[Jozef Tiso|Tiso]]-féle első önálló szlovák állam ([[1938]]–[[1944]]) területe a mai Szlovákián belül<br />
{{jelmagyarázat|#12FF00|1. A [[pozsonyi hídfő]] [[1947]]-ig Magyarország része}}
{{jelmagyarázat|#FF0000|2. Az [[első bécsi döntés]]sel [[1938]]-ban Magyarországhoz került terület}}
{{jelmagyarázat|#007EC9|3. [[Kárpátalja]] [[1939]]. [[március 15.|március 15-ei]] visszafoglalásával Magyarországhoz került terület}}
{{jelmagyarázat|#FFF900|4. Az első bécsi döntéssel 1938-ban a [[Harmadik Birodalom]]hoz került terület}}
{{jelmagyarázat|#E0E0E0|5. Német védterület, német katonai megszállás alatt}}]]
Az [[1918]]-ban megszületett csehszlovák állam határait az első világháborút lezáró [[Párizs környéki békeszerződések]]ben rögzítették. Az új állam több tartományból állt, melyek közül kettő, Szlovákia (Slovensko) és Kárpátaljai Oroszország (Podkarpatská Rus) az egykori Magyarország területéből szakították ki, ennek megfelelően déli határuk Magyarországnak a [[trianoni békeszerződés]]ben meghatározott északi határvonala lett. A két tartomány Lengyelország felé eső, északi határa viszont nagyjából [[Magyarország]] korábbi északi határával esett egybe, attól csak az egykori [[Árva vármegye|Árva]] és [[Szepes vármegye|Szepes megyék]] területén tért el kissé, ezek egy részét Lengyelországnak juttatva. Szlovákia nyugati határa Ausztria felé, illetve északnyugati határa a Csehszlovákiához tartozó [[Morvaország]] és [[Szilézia|(cseh) Szilézia]] felé teljesen megegyezett az egykori magyar határral. Szlovákia keleti határát Podkarpatská Rus felé az [[Alföld]] peremvidékén a nyelvi-etnikai határvonal körül, a hegyvidéken azonban attól keletebbre húzták meg, így [[Ung vármegye]] területét felosztották, [[Zemplén vármegye|Zemplén]] viszont egészen Szlovákiához került.
A béketárgyaláson a nagykövetek tanácsa által megállapított csehszlovák–lengyel határral mindkét ország elégedetlen volt, ezért 1923-24-ben a két állam közötti tárgyalások alapján néhány falu átcsatolásával módosították azt. 1924-ben [[Somoskőújfalu]] visszakerült Magyarországhoz.
[[1938]] októberében Csehszlovákia nemzetközi döntőbírósági döntések alapján jelentős területeket vesztett Németországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Szlovákia (és Kárpátukrajna) területéből a déli magyarlakta sávot lényegében az etnikai határnak megfelelően Magyarországhoz csatolták (elsőként [[Ipolyság]] került vissza), a Duna jobb partján [[Pozsony|Pozsonnyal]] szemben fekvő [[Pozsonyligetfalu]], illetve a Pozsony melletti Duna-balparti [[Dévény]] Németországhoz került, Lengyelország pedig visszakapta azt a területet, amit 1923-24-ben adott át, azonban az akkor ezért kapott csereterületet megtartotta. Az [[első bécsi döntés]]sel Magyarországhoz került területen előbb katonai közigazgatást vezettek be, a lakosság elégedetlenségének ellenére.
[[Fájl:Slovakia borderPoland.png|bélyegkép|jobbra|250px|Csehszlovák-lengyel határváltozások 1920–1939<br />'''1.''' [[Sziklaszoros]], [[Cserne (település)|Cserne]] és [[Fenyvesszoros]], 1938-39 Lengyelország<br />'''2.''' [[Alsólipnica]], 1918-24 Csehszlovákia, majd csere a '''4.''' területre<br />'''3.''' [[Jablonka]] és 10 másik község (Északkelet-[[Árva vármegye|Árva]]), 1918-39 és 1945-től Lengyelország<br />'''4.''' [[Hladovka]] és [[Szuchahora]] 1918-24 Lengyelország, majd csere a '''2.''' területre<br />'''5.''' [[Tengerszem-csúcs]], 1902-ben Magyarországtól Ausztriához, 1918-tól Lengyelország<br />'''6.''' [[Javorina (Poprádi járás)|Javorina]], 1918-19 és 1938-39 között Lengyelország<br />'''7.''' [[Nedec]] és 12 másik község (Északnyugat-[[Szepes vármegye|Szepes]]) 1918-39 és 1945-től Lengyelország<br />'''8.''' [[Erdős]] 1918-19 és 1938-39 Lengyelország]]
[[1939]] márciusában került sor Csehszlovákia teljes felszámolására és az első szlovák állam megalakulására. Ez azonban önálló államnak nem mondható, mert katonai, gazdasági és politikai értelemben egyaránt Németországtól függő [[bábállam]] volt. Ekkor Kárpátukrajnát Magyarország szállta meg, helyreállítva az ezeréves közigazgatási rendszert, majd a magyar csapatok keletről behatoltak Szlovákia ruszinok lakta északkeleti területére is, és egy sávot a magyar uralom alatt Kárpátalja néven visszaszervezett területhez csatoltak.
1939 szeptemberében, Lengyelországnak a második világháború kitörését jelentő német lerohanása után ismét fordult a kocka, a lengyel–szlovák területi viták Szlovákia javára dőltek el: az ország északon az egész 1920 előtti magyar területet megszerezte Árva és Szepes vidékén.
A [[második világháború]] végén, 1945-ben a moszkvai szerződésben Kárpátalját átadták a Szovjetuniónak, azon belül az Ukrán SZSZK-nak. A csehszlovák-szovjet határ az északi, hegyvidéki szakaszán megegyezett a Csehszlovákián belüli szlovák-kárpátukrán határral, Ungvártól délre, az alföldi részen azonban lényegében egy egyenes vonalat húztak a térképen a Tiszáig. Ennek következtében egy kis terület Kárpátukrajnától Szlovákiához került '''(5),''' egy valamivel nagyobb rész viszont Szlovákiától Ukrajnához '''(4).'''
A második világháborút lezáró párizsi békeszerződés alapján Kárpátaljától eltekintve helyreállt Csehszlovákia 1938 előtti területe, de a pozsonyi hídfő három községét ([[Dunacsún]], [[Horvátjárfalu]], [[Oroszvár]], '''1)''' csatolták Magyarországtól Szlovákiához. Szlovákia északi határa az 1923–24-es csehszlovák-lengyel egyezménnyel megállapított vonalra került ismét '''(2, 3).'''
== Államszervezet és közigazgatás ==
| |||