„Pekár Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: Kategória cseréje alkategóriára |
|||
42. sor:
Pekár Imre és Pekár Emma<ref>Halotti bejegyzése szerint anyja Geduly Róza</ref> fia. Iskoláit Debrecenben, Budapesten és [[Boston (Massachusetts)|Bostonban]] végezte, jogi tanulmányokat [[Bécs]]ben és Budapesten folytatott. Három évig joggyakornok volt, majd [[Justh Zsigmond]] hatására az irodalomhoz pártolt, 1891-től belépett újságírónak a Horváth Gyula által alapított és szerkesztett [[Magyar Hírlap]]hoz. Beutazta [[Európa|Európát]], három évig tanult a [[Sorbonne]]-on, öt európai nyelven beszélt. 1901-től tagja lett a [[Kisfaludy Társaság]]nak és a [[Petőfi Társaság]]nak, ez utóbbinak 1920-tól 1936-ig elnöke is volt. 1901–1935 között, az [[őszirózsás forradalom]] és a [[Tanácsköztársaság]] idejét kivéve szabadelvű [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja]] (KNEP), egységes párti, majd [[Nemzeti Egység Pártja]] (NEP) programmal országgyűlési képviselő volt. Mint a [[Fehérház Bajtársi Egyesület]] elnöke közreműködött az 1919. augusztus 6-i [[Friedrich István|Friedrich-féle]] puccsban. 1919 augusztusától 1921 júniusáig vallás- és közoktatásügyi államtitkári posztot töltött be. 1919. augusztus 27-től 1919. november 24-ig tárca nélküli miniszterként dolgozott a [[Friedrich-kormány]]ban. 1925-től a Filmipari Alap felügyelő bizottságának elnöki posztját kapta meg. Az [[1920-as évek]]től egyik meghatározó egyénisége lett a [[Turáni Társaság]]nak, a [[Magyar Külügyi Társaság]]nak, s tagja volt a [[lengyel–magyar kapcsolatok]] ápolását célul tűző [[Magyar Mickiewicz Társaság]]nak is.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu</ref>
Szerény tehetségű írói munkássága elismerést kapott. [[Film]] készült ''[[A táncz]]'' c. drámájából (filmbemutató, 1901), más műveiből a ''A szép Pongráczné krinolinja'' (filmbemutató, 1931) és ''[[A kölcsönkért kastély]]''. Drámáit, elbeszéléseit, regényeit többnyire a [[Singer és Wolfner|Singer és Wolfner Rt.]] adta közre. Ugyanakkor emlékezetes [[Ady Endre|Ady]] megsemmisítő kritikája is: ''„az ember kénytelen Herczeg Ferencet írónak elfogadni csak azért, mert Pekár Gyula is van”''.<ref>http://mek.oszk.hu/00500/00583/html/ady89.htm</ref>
1906. november 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Falkenberg Paula Erzsébet Johanna Dominika Máriával.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XC7-F7D?i=106&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1269/1906. folyószáma alatt.]</ref>
| |||