„Ókori egyiptomi építészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: MűvKezd |
|||
387. sor:
Az ezt követő [[Nagada-kultúra]] több új elemet hoztak be. A [[Nagada I]] (''amrai kultúra'', i.e. 4400-3500) kisebb területre korlátozódott. A nagyobb kiterjedésű [[Nagada II]] (más néven: ''gerzei kultúra'') időszaka i.e. 3500-3200, a [[Nagada III]]-é kb. i.e. 3200–3000.
A '''Nagada I''' házleletei ritkák; [[El-Hamarija]] falu mellett tártak fel kilencet. A kerek sárkunyhók átmérője alig 1–2 méter. Padlójuk döngölt föld, a sárfalak 30 centiméter vastagok. A tetőszerkezetről semmit sem tudunk.<ref name=Watterson38>{{Opcit|n=Watterson|o=38}}</ref> A későbbi [[nehen]]i házak kissé nagyobbak, négyszögletűek. Félig földbe vájták és vályogtéglával bélelték őket, mint a korabeli sírokat. A periódusból más lakáscélú épület nem ismert.
A '''Nagada II'''-ben a kerek és hosszúkás, lekerekített sarkú sírok mellett megjelentek a téglalap alakúak, a melyeket idővel elkezdtek helyiségekre osztani, és belülről vályogtéglával bélelték ki őket. A holttestek egyre ritkábban csavarták gyékénybe; helyette vályog- illetve fakoporsókra tértek át. Egyes halottakat (alighanem a hazajáró lélektől félve) valószínűleg megcsonkítottak. Ez éppen ellentéte volt az Egyiptomban eluralkodott szemléletnek, amely a túlvilági fennmaradáshoz a test épségét is szükségesnek tartotta. A fejet némelykor külön temették el, máskor — akárcsak korábban, a Badari-kultúrában — edényt vagy strucctojást tettek a helyére helyére. Ismerünk edény-temetkezéseket is, bár ezek ritkák (a halottat tartalmazó nagy korsót fejével lefelé helyezték el a sírban).
| |||