„Országgyűlés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (Leonae), visszaállítva Pallerti szerkesztésére
A követ per vármegye nem vagylagosság
50. sor:
[[Fájl:regi-orszaggyules.jpg|bélyegkép|250px|Az [[1830-as pozsonyi országgyűlés]]]][[1608]]-ban törvénybe iktatták a királyi Magyarország országgyűlésében a [[Parlament|kétkamarás országgyűlést]], kettéválasztva egymástól a főtáblát és az alsó táblát (a követek tábláját). A [[Felsőtábla|főtábla]] (főrendi tábla, felsőtábla, mai szóval felsőház) tagjai a főnemesek és főpapok ([[érsek]]ek és [[püspök]]ök) voltak, születésüknél illetve hivataluknál fogva. Az [[alsótábla]] (kamara, képviselőház) ülésein a köznemesi, papi és polgári rend képviselői üléseztek: a [[vármegye|nemesi vármegye]] választott képviselői, a szabad királyi városok küldöttei és a [[káptalan]]ok képviselői.
 
Az alsótábla választott küldötteire a teljes választókorú népesség mintegy 10%-a szavazhatott (5% megyei nemesség, 5% szabad királyi városok lakói). A nemesi küldöttek (1 követ/vármegye mindegyik vármegyéből) megválasztására a [[Magyarországi országgyűlési választások#Korábbi magyar választási rendszerek története|megyei küldöttválasztásokon]], hosszas, zajos kortes hadjárat után a vármegyeházán került sor.
 
Az országgyűlés a 17–18. században mintegy 500 főből állt.<sup>[[Magyarországi országgyűlési választások#cite note-1|[1]]]</sup>