Wikipédia

„Buziásfürdő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Apró
aNincs szerkesztési összefoglaló
87. sor:
Buziás gyógyvizeinek köszönhette hírnevét. Forrásait legelőször 1805-ben elemeztették, ám ekkor még kedvezőtlen választ kaptak. Johann Bernhard Lindenmayr uradalmi orvos, aki továbbra is meg volt győződve a víz gyógyító hatásairól, kieszközölte, hogy a pesti egyetemen tanító [[Kitaibel Pál]] professzor Buziásra utazzon. Kitaibel 1811-ben részletesen elemezte a források vizét, és igazolta azok különleges gyógyhatásait, így még abban az évben megnyitották a fürdőszezont. A következő években megkezdődött a fürdőtelep kiépítése: [[Buziásfürdői park|parkját]] 1815-ben, első gyógylétesítményeit 1816-ban hozták létre. 1816-ban öt új forrást építettek ki, Kitaibel új elemzéseket és felméréseket végzett, az építkezések pedig tovább folytak.{{refhely|azonos=S16}}{{refhely|Jancsó}}
 
A vizek hírneve hamar elterjedt, a települést pedig 1819-ben gyógyfürdővé nyilvánították. Mindezek ellenére Buziás csak lassan fejlődött; reklámok, hírverések hiányában látogatottsága és gyarapodása messze elmaradt az európai gyógyfürdőkétől. A lakosság száma nőtt; 1820 körül 50-60 [[Pozsony vármegye]]i magyar és [[Árva vármegye]]i szlovák családot költöztettek be, majd 1825-ben ugyanannyi német és cseh családot [[Krassó vármegye|Krassó vármegyéből]]. 1837-ben megnyílt [[gyógyszertár]]a ''(Kurapotheke)'', és rendezték a Mihály- és József-ivókutakat.{{refhely|Jancsó}}<ref name=bor>{{cite book |author=Borovszky Samu |authorlink=Borovszky Samu |title=Magyarország vármegyéi és városai |year=1914 |publisher=Országos Monografia Társaság |location=Budapest |chapter=Temes vármegye községei |chapterurl=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/6.html}}</ref> 1839-ben GheorgeGheorghe Ciocârlan nagybecskereki román orvost – más források szerint Georgije Čokrljan szerb orvost<ref>{{cite web |url=https://www.banatulazi.ro/wp-content/uploads/2019/02/Lista-modificarilor.pdf |title=Personalități sârbe sau care au avut strânse legături cu Timișoara |year=2018 |accessdate=20191004 |publisher=Uniunea Sârbilor din România |language=román}}</ref> – nevezték ki Buziás fürdőorvosává. Az általános tiszteletnek örvendő Ciocârlan vezette be a [[tudományos módszer]]eket a gyógykezelésben, előadásokat tartott és könyveket írt a gyógyhatású vizekről.{{refhely|Jancsó}}
 
Ortodox temploma 1834–1839-ben épült fel egy korábbi fatemplom helyén,{{refhely|azonos=V7}} katolikus plébániáját 1847-ben hozták létre.<ref name=bor/> 1845-ben ''Nádor'' néven még egy gyógyszertárat alapítottak.<ref>{{cite book |author=Péter H. Mária |title=Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai |page=44 |year=2002 |publisher=Erdélyi Múzeum-Egyesület |location=Kolozsvár |isbn=9738231183 |url=http://mek.niif.hu/02700/02752/02752.pdf}}</ref> Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt a fürdőélet pangott, a szabadcsapatok garázdálkodása csak 1849 tavaszán maradt abba. A szabadságharc leverése után a fogságból szabaduló [[Ormós Zsigmond]] buziási háza lett a [[Temes vármegye]]i magyar hazafiak találkozóhelye.<ref name=bor/>
138. sor:
Közel két évszázadon keresztül a gyógyturizmus képezte Buziásfürdő gazdaságának alapját. 1816-ban hozták létre az első gyógylétesítményeket és kutakat, 1819-ben gyógyfürdővé nyilvánították. Az 1850-es években új létesítményeket, villákat, szállókat építettek, a parkot megnagyobbították. Az 1870-es években évi 500–600, az 1890-es években már több, mint 1200 fürdővendége volt; egy részük magánházakban, mások villákban, szállókban szálltak meg.{{refhely|azonos=S16}} Az 1980-as évektől a fürdőélet hanyatlásnak indult; 2015-ben a turizmus a teljes árbevétel csupán 6%-át tette ki.{{refhely|Iovescu|47–49. o.|azonos=I47}}
 
Természetes szénsavtartalmú, gyógyhatású, többszörösen kitüntetett [[Ásványvíz|ásványvizeit]] kisebb-nagyobb megszakításokkal 1840 és 2014 között palackozták. A palackozást 1840-ben, GheorgeGheorghe Ciocârlan utasítására kezdték; az 1840-es években évi 2000, 1870-ben pedig már {{szám|15000}} üveget.{{refhely|Jancsó}} 1907-ben Jacob Muschong egy másik forrás vizét kezdte palackozni ''Phönix'' (később ''Buziaș'') néven. A gyár átvészelte a rendszerváltásokat, azonban 2014 elején bezárt a hanyatló kereslet és az elmaradt technológia miatt.<ref>{{cite web |url=https://timpolis.ro/apa-minerala-buzias-nu-mai-exista-pe-piata-de-aproape-doi-ani/ |title=Apa minerală Buziaș nu mai există pe piaţăpiață de aproape doi ani |date=20150629 |accessdate=20191004 |first=Bogdan |last=Piticariu |publisher=Timpolis |language=román}}</ref>
 
A város [[mezőgazdaság]]i földterülete közel tízezer hektár; ezen főleg [[Kukorica (növényfaj)|kukoricát]], [[Búza|búzát]] és [[Napraforgó (növényfaj)|napraforgót]] termesztenek. A Szilasi-dombvidéken [[Bortermő szőlő|szőlősök]] és [[gyümölcs]]ösök vannak.{{refhely|azonos=S14}} Szőlőültetvényeit már 1825-ben említik, de a bortermesztés és a bor minősége csak a 19. század második felében lendült fel, miután a bakóvári svábok kezdték művelni a szőlősöket. Jelentős volt [[méhészet]]e is, 1873-ban itt alakult meg a ''Délmagyarországi Méhészegylet''.<ref>{{cite web |url=http://www.winesofa.eu/articles/banat |title=Banat |date=20180411 |accessdate=20191004 |author=Ercsey Dániel |publisher=Wine Sofa |language=román}}</ref>
203. sor:
==Források==
* {{hely|Graur}} {{CitPer |aut=Graur János |tit=Buziásfürdő |subtit=Legenda és valóság az emlékek tükrében |per=Heti Új Szó |ann=2018 |lun=1–2 |issn=1223-7671}}
* {{hely|Iovescu}} {{cite web |url=https://www.primariabuzias.ro/static/documents/Final%20Strategia%20de%20Dezvoltare%20%20%20Locala%20Buzias%202016%202030.pdf |title=Strategia Dede Dezvoltaredezvoltare Localălocală Aa Orașuluiorașului Buziaș |year=2016 |accessdate=20191004 |author=Iovescu et al. |publisher=Primăria Buziaș |language=román}}
* {{hely|Ivănescu}} {{cite book |url=http://www.banaterra.eu/biblioteca/Biblioteca/carti/I/Ivanescu_buzias.pdf |author=Ivănescu et al. |title=Buziaș |subtitle=nostalgii feroviare |year=2005 |publisher=Pardon |location=Temesvár |isbn=9738692059 |language=román}}
* {{hely|Jancsó}} {{CitPer |aut=Jancsó Árpád |tit=Egy híres temesközi fürdőváros, Buziásfürdő története |per=Korunk |ann=2009 |lun=8 |tom=III/20 |fasc=8 |issn=1222-8338 |url=https://epa.oszk.hu/00400/00458/00152/index5fe0.html}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Buziásfürdő”