„Kézdi-Kovács Zsolt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
|PORT.hu=10689
}}
'''Kézdi-Kovács Zsolt''' ([[Nagybecskerek]], [[1936]]. [[június 1.]] – [[2014]]. [[szeptember]]) [[Balázs Béla-díj]]as (1981) filmrendező, forgatókönyvíró. Híres felmenője [[Kézdi-Kovács László]] (1864–1942) festőművész volt. Felesége [[Elek Judit]] filmrendező, közös fiúk Berger László operatőr, producer.
 
== Életpályája ==
1947–1948 között a Piarista Gimnázium diákja volt. 1951–1955 között a [[Budapest XIV. kerülete|zuglói]] [[Szent István Gimnázium (Budapest)|I. István Gimnáziumban]] tanult.<ref>[http://oregdiak.szigbp.hu/1955/1955a.htm Osztálynévsor]</ref> 1956–1960 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] filmrendező szakos hallgatója volt [[Máriássy Félix]] osztályában. 1961–1964 között a Budapest Filmstúdió filmrendező-asszisztense volt. 1964–1989 között a [[Mafilm]] asszisztense ([[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]], [[Fábri Zoltán (rendező)|Fábri Zoltán]], [[Fehér Imre (rendező)|Fehér Imre]]), majd rendezője volt. 1975–1977 között a [[Balázs Béla Stúdió]] vezetőségi tagja volt. 1979-ben tagja volt a [[Cannes-i fesztivál|Cannes-i filmfesztivál]] zsűrijének. 1987–1989 között a [[Mafilm]] igazgatója volt.<ref>[http://www.filmkultura.hu/regi/2007/articles/profiles/kezdikovacs.hu.html Filmkultúra.hu]</ref> 1990-től szabadfoglalkozású filmrendező volt. 1990–2009 között az [[Eurimages]] magyar képviselője, 1995-től alelnöke volt. 1992–2001 között a Magyar Filmunió Kft. alapító-igazgatója volt. 1993–1995 között a [[Magyar Filmszemle]] igazgatójaként dolgozott. 2000–2001 között a Magyar Rendezők Céhe alelnöke, majd elnöke volt.
 
Híres felmenője [[Kézdi-Kovács László]] (1864–1942) festőművész volt. Felesége [[Elek Judit]] filmrendező, közös fiúk Berger László operatőr, producer.
==Munkássága==
Már ''Ősz'' című rövidfilmjében (1961) kitűnt modern felfogású, hangulatteremtő ereje, míg az ''Egy gyávaság története'' (1966) című, képekben elbeszélt tömör novella figyelemreméltó játékfilmalkotói erényekről tett tanúságot. Első nagyfilmje, a ''Mérsékelt égöv'' (1970) [[Locarno|Locarnóban]] aratott sikert.