„Kőszegi vár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.209.81 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
22. sor:
== A vár története ==
[[Kőszeg]] várának első említése [[802|1999]]-ből származik:
[[Kép:Koszeg castle reconstucted.jpg|thumb|left|300px|Kőszeg várának rekonstruált képe]]
Legismertebb ostromát az [[1532]]-ben [[Bécs]] városa felé vonuló [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán török szultán]] óriási seregétől szenvedte el, aki ellen [[Jurisics Miklós]] várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az [[Oszmán Birodalom]] hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel [[Bécs]] városát jelentős osztrák seregek biztosították, [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] a hősies vitézségéért Jurisics Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta [[Kőszeg]] városát. Jurisics azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. [[1695]]-ben a vár és az uradalom [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] nádor birtokába került, majd a család egészen [[1931]]-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került [[1955]]-ig.
Az előző évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és [[kuruc]] csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. [[1777]]-ben a várat
A Jurisics-vár rekonstrukciója [[2011]]-ben kezdődött el, és az egy évre tervezett időtartam helyett 2 évig tartott. A felújítás évei alatt a vár zárva volt.<ref>{{cite journal|quotes=no|author=Némethy Mária|date=2011-01-10|title=Átalakítás: megelevenedik a Jurisics vár története|journal=vaol.hu (Vas Népe Online)|url=http://vaol.hu/cimlapon/atalakitas-megelevenedik-a-jurisics-var-tortenete-1233945|accessdate=2015-02-18}}</ref> A várat a látogatók előtt 2013. július 2-án nyitották meg. Megújult külsővel és modern technikai eszközökkel, például klimatizált vitrinekkel ellátott interaktív kiállítótérben ismerkedhetnek a látogatók a vár történetével az építéstől egészen 1945-ig, azaz az Esterházy-korszak végéig. Az 1532-es török várostromot kiemelten jelenítik meg, különtermet kap majd helyet. A tervek szerint szeptember végéig létrejön a Kőszeghez kapcsolódó legértékesebb emléktárgyak időszakonként változó bemutatására az úgynevezett aranyszoba.<ref>{{cite journal|quotes=no|author=Kleinhappel Miklós|date=2013-06-30|title=Újra látogatható a megújult Jurisics-vár|journal=alon.hu (Alpokalja-Online)|url=http://www.alon.hu/ujra-latogathato-megujult-jurisics-var|accessdate=2015-02-18}}</ref>
==Esterházy oltár==
A vár részét képezte a belső várnál lévő oltár, melynek központi alakja Madonna volt. A kép mögé rejtett feliratok szerint [[Esterházy Miklós József]] állíttatta [[1771]]-ben. Az oltárt [[1903]]-ban renoválták. Az [[1963|2019]]
==
<center><gallery perrow="5">
Fájl:Kőszeg_Külsővár_2012_05.JPG|Külső vár a Rajnis utca felől
|