„Buziásfürdő” változatai közötti eltérés

A város a Temes felső teraszába a Fűzfa-patak (románul ''Salcia'') által vágott lankás völgyben fekszik. Maga a folyóterasz kiterjedt síkság hatását kelti; szélessége 8 kilométer, és a Surgány -patak ''(Șurgani'' vagy ''Șorcan)'' és annak számos mellékvize szeli át. A Fűzfa-patak völgyének szélessége Buziásfürdőnél 280–300280-300 méter, medrének tengerszint feletti magassága 118–130118-130 méter, nyugatról kelet felé emelkedve. A patakvölgy két oldala 15–2015-20 méter magas. A várostól délkeletre terül el a Szilasi-dombvidék, melynek magaslatai csak elvétve haladják meg a 300 métert; legmagasabb pontja a 324 méteres SzilashegySzilas-hegy.{{refhely|Simuț|7–9. o.|azonos=S7}}

Geológiai szempontból nagy mélységben mezozonális jellegű kristályos kőzet a jellemző, melyet főként biotitos[[biotit]]os, muszkovitos,[[muszkovit]]os és gránitos[[gránit]]os [[gneisz]] alkot. Erre a [[pliocén]]ben 70–15070-150 méter vastag kavicsos-homokos-agyagos üledékes kőzet ([[Pannon-tenger|Pannon]]-üledék) rakódott, a [[negyedidőszak]]ot pedig hordalékos és deluviális takaró jellemzi.{{refhely|Simuț|10–13. o.|azonos=S10}}

A magas ásványianyag-tartalmú, gyógyhatású [[Ásványvíz|ásványvizek]] a környéken húzódó Lippa–Versec -[[Törés (geológia)|törésvonalnak]] köszönhetik tulajdonságaikat. A törés lehetővé teszi a vulkanikus gázak felemelkedését, melyek mineralizálják a pliocén és a negyedkor üledékeiben meggyűlő vízrétegeket. Három vízréteg különböztethető meg: [[talajvíz]] (6–106-10 m mélységig), és két [[rétegvíz]] (a felső 17–7017-70 méteres mélységben, az artézi pedig az üledékes és kristályos réteg találkozásánál). Az artézi rétegek ásványianyag-tartalma a leggazdagabb, vizük négy kútból tör fel a fürdőtelep területén.{{refhely|azonos=S10}}