„Sándor Móric” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
|képaláírás = Sándor Móric kedvenc lován, [[Josef Kriehuber]] [[Litográfia|litográfiája]], 1844}}
Gróf ''szlavniczai és bajnai'' '''Sándor Móric''' az '''''Ördöglovas''''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1805]]. [[május 23.]] – [[Bécs]], [[1878]]. [[február 23.]]) magyar főúr, császári és királyi kamarás, Bajna, Bia és Both uradalmak örökös ura, európai hírű lovas, úszó és vadász.<ref>[http://www.lovaskalendarium.com/news/az-ordoglovas-festoje1/ Az Ördöglovas festője], lovaskalendarium.com</ref>
==Élete==
Sándor Móric a [[Sándor család (szlavniczai)|Sándor család]] grófi ága utolsó férfisarjaként született. Édesapja gróf Sándor Vince ([[1766]]-[[1823]])
A család különcsége Móricot sem hagyta meg a ''normális'' emberek között. A deviancia nem volt új a családban. Apja, Sándor Vince, budai házát például, hogy ne kelljen kilépnie az utcára, egy zárt folyosóval kötette össze a közeli Várszínházzal, ahová minden este ellátogatott. A gyermeket édesanyjuk, gróf Szapáry Mária nevelte. Móricot másodszülöttként szinte semmire nem tanították, amire a korban szokásos volt egy nemes ifjút. Móric kimondottan gyenge testalkatú, vézna fiú volt, ezért apja mindentől óvta. Saját beszámolói szerint annak haláláig még csak közelébe sem mehetett a lovaknak. 1819-ben bátyja egy jeges esőben megfázott, tüdőgyulladást kapott, és néhány nap múlva meghalt. A címek és az uradalom várományosa így Móric lett. Ekkor tanulásba kezdett.
21. sor:
Már az 1848-as események sem érdekelték, pedig közvetlenül érintették a dolgok, ugyanis apósa, a megbukott [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich|Metternich herceg]] államkancellár volt. 1850-ben bécsi tartózkodása alatt elméje végleg elborult. A dühöngő Sándor grófot megkötözték és egy [[prága]]i elmegyógyintézetbe vitték. Állapota csak lassan javult, de néhány év elteltével hazaengedték. Az ötvenes években ideje nagy részét ménesével és vadászattal töltötte. Az agg gróf lovas emlékeivel vette körül magát. Öregkorára azonban újra úrrá lett rajta az elmebaj, s így élete hátralévő részét a [[döbling]]i elmegyógyintézetben töltötte.
Prestel állatfestő Sándor Móric lovaglásairól 300-nál több képet rajzolt és ezekből albumot is szerkesztett és adott ki: Sándor Album, Reit-, Fahr- und Jagdereignisse. Gemalt und photographirt. Mainz, 1858. c., három kötetben, mindegyik 50 photographiával.
==Családja==
[[1835]]. február 8-án feleségül vette [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich]] (1773-1859) herceg, kancellár és Maria Eleonore von Kaunitz-Rietberg ([[1775]]-[[1825]]) grófnő leányát, Leontine Adelheid Maria Pauline von Metternich (Bécs, [[1811]]. [[június 18.]] - Bécs, [[1861]]. [[november 16.]]) kisasszonyt.<ref>[http://genealogy.euweb.cz/metter/metter3.html Graf Moric Sándor de Szlavnicza], genealogy.euweb.cz</ref> Egyetlen leánygyermekük született:
*gróf [[Sándor Paulina|Paulina Klementína Mária Walburga]] (1836-1921). Így gróf Sándor Móriccal - férfi ágon - kihalt a neves Sándor család grófi ága.
==Munkái==
* Hazai vadászatok és sport Magyarországon. Irták Andrássy Manó gróf, Orczy Béla báró, Podmaniczky Frigyes báró, Sándor Mór gróf, Szalbek György, Wenckheim Béla báró és Festetits Béla gróf. 25 színezett képpel. Pest, 1857.
* Les chasses et le sport en Hongrie, Ouvrage redigé par les Mrs. les comtes Emm. Andrássy, Mor. Sándor, Béla Festetits, Edm. Zichy et les barons Béla Orczy, Fred. Podmaniczky, Béla Wenckheim et Georg. Szalbek. Album de luxe in folio enrichi de 25 rnagnifiques tableaus coloriés. Pest, 1858.
== Irodalom ==
32 ⟶ 39 sor:
== Források ==
<references/>
* {{szinnyei}}
== További információk ==
| |||