„Zetor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
35. sor:
A Zborjovka a traktorok mellett továbbra is készített fegyvereket, motorkerékpár-motorokat, valamint írógépeket is. Az 1940-es évek második felében több mint 30 üzem tartozott a Zbrojovkához. Köztük a líšeňi golyóscsapágy gyár (ZKL), ahol a Zbrojovka 1947-ben kezdte el az ipari berendezésekhez és traktorokhoz a golyóscsapágyak gyártását, kezdetben a brit Hoffmann csapágygyártó licence alapján.
1950-ben a líšeňi golyóscsapágy gyár önállósult, majd 1952-ben oda telepítették át a Zetor 25 gyártását. 1954-ben a traktorgyárban új fejlesztő részleget hoztak létre a Zrbojovka Brno szakembereire alapozva. Ennek az új
1960-ban megszületett az [[UR I]] széria legelső darabja, a Zetor 3011. Az UR I széria évtizedeken át a gyártó legjobban jövedelmező típuscsaládja lett. A széria kifejlesztésével együtt létrejött egy új hidraulikarendszer is, a [[Zetormatic]], mely automatikusan képes volt szabályozni a függesztett munkaeszköz munkamélységét, a kerekek kipörgésének mértékében. [[1962]]-ben a piaci igényekre reagálva megalapították a "[[Csehszlovákia|Csehszlovák]]-[[Lengyelország|Lengyel]] Traktorfejlesztő Központ"-ot, aminek célja egy erősebb traktorcsalád kifejlesztése volt. Megjelentek az UR I széria további tagjai: a 4011-es, és a 2011-es.
[[1964]]-ben politikai együttműködés keretein belül megegyezés született a lengyelországi Ursus, és a Zetor között. Az UR I tervei alapján megalkották az Ursus C-4011-et, mely rendkívül népszerűvé vált Lengyelországban, és egészen 1992-ig gyártásban maradt, folyamatos fejlesztésekkel. Ugyanekkor a Zetor fontos szerepet vállalt néhány [[Ázsia|ázsiai]], és [[Dél-Amerika országai|dél-amerikai]] ország mezőgazdaságának modernizálásában: összeszerelő üzemek létesültek [[Mianmar|Mianmarban]], [[India|Indiában]] és [[Irak|Irakban]]. 1993-ig, több, mint 200 000 traktort gyártottak le ezen létesítményekben.
A folyamatosan fejlődő mezőgazdaság nagyobb teljesítményű traktorok tervezését szükségelte meg, erre válaszul [[1966]]-ban elkészült a Zetor legújabb traktorcsaládja, az [[UR II]], vagy ismertebb nevén: Zetor Crystal. Az új Zetor traktorok 59-118 [[kW]] teljesítményig, több teljesítménylépcsőben fedték le a kínálatot. A világon elsőként Zetor Crystal traktorokban lehetett biztonsági, rugózott kabint kapni, amely ellenállt felborulás esetén akár a traktor teljes súlyának is. Új négy és hathengeres motorok kerültek bevezetésre, szívó és feltöltött változatokban is, valamint egy teljesen új [[sebességváltó]] és hajtáslánc, melynek egyik nagy újdonsága volt a terhelés alatt kapcsolható, [[Bolygómű|bolygóműves]] nyomatékváltó.
1967-ben modernizálták az [[UR I]] szériát, és bevezetésre kerültek az ötös számmal jelzet modellek: 2511, 3511, 4511.1976-ban a vállalat elhagyta csapággyári múltját, és nevet változtatott. Az új név a "Zetor Brno" lett. 1977-ben bevezették a kilences UR I szériát, majd 1980-ra a 10-eset, olyan modellekkel, mint a 6945, 6011, 7045. A komfort és a teljesítmény-felhozatal is növekedett.
1981-ben szomorú dolgok történtek a csehszlovák gyárban. Politikai okok miatt a csehszlovák kormány áthelyeztette a Crystal traktorok gyártását a szlovákiai [[ZTS]] vállalat martini gyárába. Jól mutatja, hogy mekkora visszaesés volt ez a brnói gyár számára, hogy ekkorra már túl voltak 44 000 legyártott Crystal traktoron. A gyártás áthelyezésével a saját hathengeres motor gyártása is megszűnt, a ZTS javára. A szlovák vállalat ezután többször is továbbfejlesztette az UR II szériát, olyan típusokat létrehozva ezzel, mint a 16145, 16245, 16245 Super, és a 18345. Versenyképes árukkal a Crystal típuscsalád rendkívül népszerűvé vált, többek között Magyarországon is. Csehszlovákia felbomlásáig a közös forgalmazó miatt a traktorok még Zetor-ZTS márkanév alatt kerültek gyártásra, azonban az állam szétesése után a két gyártó végképp megszüntetett egymás között minden együttműködést.
[[1983]]-ban a Zetor betört az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] piacra is. [[1984]]-ben ismét továbbfejlesztették az UR I szériát, a kettes típusjelzésű gépekkel, mint a 6211, vagy 7211. Nem sokkal később megkezdődött a [[turbófeltöltő]] alkalmazása a négyhengeres modelleken is, aminek első terméke a 7711/7745-ös traktor lett.
[[1991]]-ben, 10 évvel azután, hogy le kellett mondaniuk az UR II modellek gyártásáról, a vállalat fontos lépésre szánta el magát. Kihasználva a rendelkezésre álló időt, és tapasztalataikat, kifejlesztettek egy UR II alapokon nyugvó traktorcsaládot, amellyel visszatérhettek a nagyobb teljesítménykategóriákba. A típuscsalád az [[UR III]] nevet kapta, melyet idővel elkereszteltek Forterrának. Az [[UR III]] 75-115 lóerőig tudott igényeket kiszolgálni. Új, négyhengeres szívó és turbófeltöltött motorok, valamint a legerősebb változatban Same által gyártott hathengeres turbódízel jellemezte a típuscsaládot. Mindegyik típus elérhető volt hátsó és összkerékhajtással is. Az UR III egy új fejezetet nyitott a gyár történelmében. 1993-ban a Zetor megállapodást kötött a [[John Deere]]-rel, melynek következtében a Zetor köteles volt kivonulni a dél-amerikai államokból, cserébe 1993-1996-ig a cseh gyártó szállított komplett traktorokat a John Deere [[Mexikó|mexikói]] gyárába, ahol összeszerelésük után John Deere márkanév alatt, zöld-sárga színben gurultak ki a szalagról. A négy éven át tartó együttműködés alatt a Zetor 6500 traktort szállított a John Deere-nak, aki ezen modellekkel fedte le dél-amerikai piacát egy ideig.
1992-ben modernizálták az UR I szériát, olyan modellekkel, mint a 3320/40, 6320/40, 7320/40 Turbo. 1997-ben ismét megtették ezt, létrehozva a "Super UR I" szériát. A gyártó itt hagyott fel végképp a szögletes formákkal, és reformálta meg a Major és a Forterra szériát is. A Forterra kínálatából kikerültek a hátsókerékhajtású modellek. A folyamatos újításoknak köszönhetően a Zetor motorok teljesíteni tudták immáron a Stage III emissziós normákat. 1998-ban anyagi nehézségek miatt egy időre megszüntették a traktorgyártást. A végleges megoldás a kényes helyzetre 2002-ben érkezett, amikor a HTC holding a.s. felvásárolta a vállalatot, biztos tőkét garantálva a gyártás folytatásához.
2004-ben a Zetor megreformálta modellpalettáját. Bevezetésre került a Proxima széria, ami a "Super UR I" szériát váltotta le, mint az ősi UR I elnevezés utolsó helytartóját. A traktorok innentől kizárólag Proxima és Forterra típusjelzés alatt kerültek gyártásra, végképp elfelejtve, az amúgy is egyre jobban feledésbe merült "UR" kategóriákat.
2008-ban bevezetésre került a Proxima Power széria. Mivel ekkorra már általánossá vált minden szériában az összkerékhajtás, a teljesítményjelölések is leegyszerűsödtek: egyszerűen csak a traktor névleges teljesítményét tartalmazza már a számkód. Kifejlesztették egy új sebességváltót, szinkronizált fokozatokkal, és terhelés alatt kapcsolható irányváltóval, "Power Shuttle" néven. A Crystalok óta jól ismert nyomatékváltót "Powershift"-re nevezték.
2010-ben debütált a Zetor első 16 szelepes motorja a Forterrában, melyek csúcsteljesítménye így 100 kW-ra nőtt. Megjelent a Proxima Plus traktorcsalád, majd 2012-ben a Forterra HSX, továbbfejlesztett, immár öt fokozatú szinkronizált váltóval, és a Zetor által gyártott eddigi legerősebb hidraulikával. 2013-ban a Zetor piacra dobta a "Major" elnevezésű családját. A név a legendás UR I sorozat előtt tiszteleg, melynek ez a nem hivatalos, köznyelvben használt elnevezése volt. A gyártó ezzel a modellel akart alternatívát kínálni az olcsó, alacsonyabb teljesítményű traktorok kategóriájában.
2015-ben ismét egy legendás nevet hoztak vissza a piacra: megjelent az új Zetor Crystal. A Zetor ezzel a traktortípussal kívánt beleszállni a nagyobb teljesítményű erőgépek gyártásába. Deutz gyártmányú, hathengeres motorok, és minden eddiginél nagyobb méretek jellemzik.
== Zetor Galllery ==
| |||