„Közönséges vadszőlő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Taxobox
| name = Közönséges vadszőlő
| image = ParthenocissusVitales -vitacea Parthenocissus quinquefolia -foliage 1.jpg
| image_caption = A levélzetenövény
| status =
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
14. sor:
| subfamilia = ''[[Vitoideae]]''
| genus = [[Vadszőlő]] ''(Parthenocissus)''
| genus_authority = [[Jules Émile Planchon|Planch.]]
| species = '''''P. insertaquinquefolia'''''
| binomial = Parthenocissus insertaquinquefolia
| binomial_authority = ([[AntonCarl Josephvon KernerLinné|A.KernL.]]) [[KarlJules FritschÉmile Planchon|FritschPlanch.]]
| synonyms = {{csuka+|Szinonimák}}
*''Ampelopsis quinquefolia var. vitaceaengelmannii'' Knerr(Koehne & Graebn.) Rehder
*''Ampelopsis graebneri'' Bolle
*''Parthenocissus inserta f. dubia'' (Rehder) Rehder
*''Ampelopsis hederacea'' DC.
*''Parthenocissus inserta var. laciniata'' (Planch.) Rehder
*''ParthenocissusAmpelopsis quinquefoliahederacea var. laciniatadumetorum'' Planch.Focke
*''ParthenocissusAmpelopsis quinquefoliahederacea var. vitaceaminor'' (Knerr) L.H.BaileySchelle
*''Ampelopsis hederacea var. murorum'' Focke
*''Parthenocissus vitacea'' (Knerr) Hitchc.
*''Ampelopsis latifolia'' Tausch
*''Parthenocissus vitacea var. dubia'' Rehder
*''Ampelopsis macrophylla'' Dippel
*''Parthenocissus vitacea var. laciniata'' (Planch.) Rehder
*''PsederaAmpelopsis vitaceamuralis'' (KnerrGraebn.) GreeneLengerken
*''Ampelopsis pubescens'' Schltdl.
*''Psedera vitacea var. dubia'' (Rehder) Rehder
*''Ampelopsis quinquefolia'' (L.) Michx.
*''Psedera vitacea var. laciniata'' (Planch.) Rehder
*''Ampelopsis quinquefolia var. angustifolia'' Dippel
*''Vitis inserta'' A.Kern.
*''VitisAmpelopsis quinquefolia var. macrophylladumetorum'' LaucheRehder
*''Ampelopsis quinquefolia var. graebneri'' Rehder
*''Vitis vitacea'' (Knerr) Bean
*''VitisAmpelopsis vitaceaquinquefolia var. laciniataheptaphylla'' (PlanchA.) BeanGray
*''Ampelopsis quinquefolia var. hirsuta'' (Pursh) Torr. & A.Gray
*''Ampelopsis quinquefolia var. latifolia'' Dippel
*''Ampelopsis quinquefolia var. murorum'' Rehder
*''Ampelopsis quinquefolia var. pubescens'' L.H.Bailey
*''Ampelopsis quinquefolia var. radicantissima'' Rehder
*''Ampelopsis quinquefolia var. spaethii'' (Koehne & Graebn.) Schelle
*''Ampelopsis radicantissima'' (Koehne & Graebn.) Beissn., Schelle & Zabel
*''Ampelopsis radicantissima var. engelmannii'' (S.Watson) Schelle
*''Ampelopsis radicantissima var. graebneri'' (Bolle) Schelle
*''Ampelopsis radicantissima f. minor'' (Graebn.) Schelle
*''Ampelopsis radicantissima var. saint-paulii'' (Koehne & Graebn.) Schelle
*''Ampelopsis roylei'' Dippel
*''Ampelopsis saint-paulii'' (Koehne & Graebn.) Rehder
*''Ampelopsis virginiana'' Dippel
*''Cissus hederacea var. hirsuta'' Pursh
*''Cissus quinquefolia'' (Michx.) Desf.
*''Parthenocissus engelmannii'' Koehne & Graebn.
*''Parthenocissus graebneri'' (Bolle) Graebn.
*''Parthenocissus vitaceahirsuta'' (KnerrPursh) HitchcGraebn.
*''Parthenocissus muralis'' Graebn.
*''Parthenocissus pubescens'' (Schltdl.) Graebn.
*''Parthenocissus vitaceaquinquefolia var. laciniatahirsuta'' (Planch.Pursh) RehderPlanch.
*''Parthenocissus insertaquinquefolia fvar. dubiaminor'' (RehderGraebn.) Rehder
*''Parthenocissus insertaquinquefolia var. laciniatamurorum'' (Planch.Focke) Rehder
*''Parthenocissus quinquefolia var. saint-paulii'' (Koehne & Graebn.) Rehder
*''Parthenocissus radicantissima'' Koehne & Graebn.
*''Parthenocissus vitacearadicantissima var. dubiaminor'' RehderGraebn.
*''Parthenocissus saint-paulii'' Koehne & Graebn.
*''Parthenocissus spaethii'' Koehne & Graebn.
*''Psedera vitacea var. dubiaheptaphylla'' (Rehder) Rehder
*''Psedera hirsuta'' (Pursh) Greene
*''Psedera quinquefolia'' (L.) Greene
*''Quinaria quinquefolia'' (L.) Koehne
*''Vitis insertahederacea'' A.KernEhrh.
*''Vitis vitaceapubescens'' (KnerrSchltdl.) BeanMiq.
*''Vitis quinquefolia'' (L.) Lam.
*''Vitis quinquefolia var. hirsuta'' (Pursh) Bean
{{csuka-}}
| range_map =
| range_map_caption = Elterjedési területe
| wikispecies = Parthenocissus insertaquinquefolia
| wikicommonscat = Parthenocissus insertaquinquefolia
}}
A '''közönséges vadszőlő''' vagy '''tapadó vadszőlő''' ''(Parthenocissus insertaquinquefolia)'' a [[szőlőfélék|szőlővirágúak]] családjába''(Vitales)'' tartozó,[[rend eredetileg(rendszertan)|rendjébe]] Észak-Amerikábanés honosa kúszónövény,[[szőlőfélék]] amely Európában''(Vitaceae)'' [[invázióscsalád faj(rendszertan)|családjába]]ként terjedtartozó [[faj]].
 
Nemzetségének a [[típusfaj]]a.
 
== Előfordulása ==
A közönséges vadszőlő eredeti előfordulási területe [[Észak-Amerika|Észak]]- keletiés [[Közép-Amerika]], középsővalamint ésa délnyugati[[Karib-térség]]. részénAz [[Amerikai Egyesült Államok]]ban ([[Alabama]], továbbá[[Illinois]], [[Kentucky]], [[Tennessee]] és [[Vermont]]), [[Mexikó]]ban, északi[[Guatemala|Guatemalában]] felénés [[Salvador]]ban őshonos. Feltehetően a 18. század végén, dísznövényként hozták be [[Európa|Európába.]] Aés 20.[[Ázsia|Ázsiába]], századahol elejénmeghódította a következő országokat és térségeket: [[Albánia]], [[Algéria]], [[Ausztria]], [[Colorado]], az egykori [[Csehszlovákia]], [[Görögország]], [[Hollandia]], [[Kazahsztán]], [[Kína]] keleti fele, [[Koreai-félsziget]], [[Nagy-Britannia]], [[Németország]]ban, [[Szicília]] és [[Ausztria|AusztriábanSvájc]]. A 20. század elején Németországban és Ausztriában már általánosan elterjedt. Magyarországon[[Magyarország]]on az 1960-as években vadult ki a kertekből és mára az egész országban megtalálható [[inváziós faj]]; főleg a folyók árterein és ligeterdeiben gyakori. Manapság az [[afrika]]i [[Ruanda|Ruandában]] is jelen van.
 
== Megjelenése ==
A[[Lombhullató közönségesnövény|Lombhullató]], vadszőlőelfásult fás szárú,[[inda|indás]] évelő kúszócserje, amely 20-30 méter hosszúra nő meg. A [[levél (botanika)|levele]] egy levélnyélből és öt levélkéből tevődik össze. Hajtásai fiatalon sima kérgűek, kopaszok, paraszemölcsösek, idős korban a kéreg felrepedezik rajtuk, de nem válik le. A hajtások három-ötágú, erősen kunkorodó kacsokkal kapaszkodnak a fatörzsekbe, falakba, sziklákba. SzórtanA elhelyezkedőlevél leveleikortól ujjasanés összetettek,élőhelyminőségtől 5függően általában 3-720 centiméter levélkébőlátmérőjű, de néha 30 centiméter átmérőjű is állnaklehet. A levélkék 5–12 cmcentiméter hosszúak, 2-4,5 cmcentiméter szélesek, durván fűrészes szélűek, hegyes csúcsúak. Nyár közepén virágzik. Az alig látszó, apró, nem feltűnő, kétivarú virágai [[Virágzat#Buga|bugavirágzatot]] alkotnak. A csésze alig felismerhető, a kis zöldessárga szirmok szétterülnek, a diszkusz összenő a kétrekeszű magház aljával, a bibeszál rövid és zömök. Bőven terem nektárt, ezért a rovarok szívesen látogatják. [[virág (botanika)|virágai]] zöldesek és fürtökben lógnak. Az 5-7 milliméter átmérőjű [[termés]]e liláskék színű, az ember számára mérgező, benne 3–4 [[mag]] található.
 
== Életciklusa ==
Nyár közepén virágzik. Apró, nem feltűnő, kétivarú virágai [[Virágzat#Buga|bugavirágzatot]] alkotnak. A csésze alig felismerhető, a kis zöldessárga szirmok szétterülnek, a diszkusz összenő a kétrekeszű magház aljával, a bibeszál rövid és zömök. Bőven terem nektárt, ezért a rovarok szívesen látogatják.
Észak-Amerikában az üde tölgyerdők fákra, cserjékre, sziklákra kapaszkodó liánnövénye. A félárnyékot kedveli, de egyéb tekintetben nagyon igénytelen, szinte bármilyen talajtípuson megél. Elviseli a kitett, szeles vagy szennyezett élőhelyet, a városi környezetet és a kemény teleket.
 
Magvai kicsírázáshoz legalább hathetes hideghatásra van szükség. Bár a kifejlett növény ellenálló, a magoncok érzékenyek, nem bírják a vízborítást, könnyen elfagynak és gyakran megeszik őket a csigák. Igen gyorsan nő. Április második felében bontja ki leveleit, amelyek ősszel lángolóan vörösre színeződnek. Három-négyévesen fordul termőre, ezután minden évben rendszeresen hoz termést. Vegetatívan is szaporodik, hajtásai könnyen meggyökereznek.
Termése 6–8 mm-es, kékesfekete, kerek [[Termés#Bogyótermés (bacca)|bogyó]], amelyben 3–4 mag található.
 
== Jelentősége ==
Hasonlít hozzá a [[tapadó vadszőlő]] ''(Parthenocissus quinquefolia)'', amelynek kacsai 5-8 ágúak és tapadókorongban végződnek. A dísznövényként gyakran falra futtatott [[háromkaréjú vadszőlő|japán vadszőlő]] ''(Parthenocissus tricuspidata)'' levelei háromkaréjúak, nem összetettek.
Gyakran ültetett dísznövény, amely falakat, kerítéseket takar és ősszel látványosan vörösre színeződik. Bogyója mérgező, [[oxálsav]]at tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben fogyasztva vesekárosodást okoz, bár a komoly mérgezés esélye rossz íze miatt csekély. A bogyó leve irritálhatja a bőrt.
 
==Életciklusa==
Észak-Amerikában az üde tölgyerdők fákra, cserjékre, sziklákra kapaszkodó liánnövénye. A félárnyékot kedveli, de egyéb tekintetben nagyon igénytelen, szinte bármilyen talajtípuson megél. Elviseli a kitett, szeles vagy szennyezett élőhelyet, a városi környezetet és a kemény teleket.
 
== Képek ==
Magvai kicsírázáshoz legalább hathetes hideghatásra van szükség. Bár a kifejlett növény ellenálló, a magoncok érzékenyek, nem bírják a vízborítást, könnyen elfagynak és gyakran megeszik őket a csigák. Igen gyorsan nő. Április második felében bontja ki leveleit, amelyek ősszel lángolóan vörösre színeződnek. Három-négyévesen fordul termőre, ezután minden évben rendszeresen hoz termést. Vegetatívan is szaporodik, hajtásai könnyen meggyökereznek.
 
==Jelentősége==
Gyakran ültetett dísznövény, amely falakat, kerítéseket takar és ősszel látványosan vörösre színeződik. Bogyója mérgező, [[oxálsav]]at tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben fogyasztva vesekárosodást okoz, bár a komoly mérgezés esélye rossz íze miatt csekély. A bogyó leve irritálhatja a bőrt.
<gallery>
Kép:Parthenocissus inserta.jpg|Fiatal hajtása
Kép:Parthenocissus inserta, Jan Celliers Park-vitacea-foliage.jpg|LeveleiA levélzete
Kép:Parthenocissus inserta, Jan Celliers Park.jpg|Levelei
Kép:ParthenocissusVitacea.jpg|Éretlen bogyói
Thicket creeper (Parthenocissus inserta).jpg|Őszi színezete
Kép:20150919Parthenocissus quinquefolia1.jpg|Érett bogyói
Kép:Thicket creeper (Parthenocissus inserta).jpg|Őszi színezete
</gallery>
 
== Források ==
*[http://www.plantsoftheworldonline.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:184082184091-2 Parthenocissus insertaquinquefolia (A.KernL.) FritschPlanch. Plants of the World Online]
*Gill, John D.; Pogge, Franz L. 1974: Parthenocissus Planch. Creeper. In: Schopmeyer, C. S., ed. Seeds of woody plants in the United States. Agric. Handb. 450. Washington, DC: U.S. Department of Agriculture, Forest Service: 568–571.
*A. L. P. P. de Candolle & A. C. de Candolle, Monogr. phan. 5(2):448. 1887
*USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Parthenocissus quinquefolia in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
*Earney, Delena Tull ; illustrations by Michael; Larke, Julia; Teague,, Judy; Miller, Suzanne Rippe ; photographs by George Oxford (2013). Edible and useful plants of the Southwest : Texas, New Mexico, and Arizona : including recipes, teas and spices, natural dyes, medicinal uses, poisonous plants, fibers, basketry, and industrial uses (Revised ed.). pp. 184–185. {{ISBN|0292748272}}.
*"FDA Poisonous Plant Database". Accessdata.fda.gov. Retrieved October 15, 2016.
*Csiszár Ágnes: [http://mek.oszk.hu/11700/11738/11738.pdf Inváziós növényfajok Magyarországon] Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 2012 {{ISBN|978-963-334-050-9}}
*[http://www.botanikaland.hu/parthenocissus-inserta/kozonseges-vadszolo/ Közönséges vadszőlő] ''Botanikaland''
75 ⟶ 118 sor:
*[https://web.archive.org/web/20160313031947/https://gobotany.newenglandwild.org/species/parthenocissus/inserta/ Parthenocissus inserta] ''Go Botany''
*[http://www.nonnativespecies.org/factsheet/downloadFactsheet.cfm?speciesId=2548 False Virginia-creeper Parthenocissus inserta] ''GB Non-native Species''
*[http://www.plantsoftheworldonline.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:184082-2 Parthenocissus inserta (A.Kern.) Fritsch Plants of the World Online]
 
{{Taxonbar}}
84 ⟶ 126 sor:
[[Kategória:Észak-Amerika növényvilága]]
[[Kategória:Közép-Amerika növényvilága]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
[[Kategória:Inváziós fajok]]