„Pluto (törpebolygó)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Elnevezés: KUUUUUUUUUUUUUUUUURRRRRRRRRRRRRRRRRAAAAAAAAAAAAAAWWWWWWWWWWWWAAAAAAAAAAA |
Visszavontam az utolsó változtatást (91.146.155.87), visszaállítva Csigabi szerkesztésére |
||
71. sor:
== Elnevezés ==
A kisbolygó-elnevezési konvencióknak megfelelően a Magyar Csillagászati Egyesület a '''134340 Pluto''', illetve '''(134340) Pluto''' alakot ajánlja és használja a magyarosított Plútó helyett, mióta azt törpebolygó kategóriába sorolta a Nemzetközi Csillagászati Unió. A [[Földrajzinév-bizottság]] 2010-ben, illetve a ''Magyar'' Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének 2015-ös szabályzata a már rögzült '''Plútó'''<ref>[http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12 A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás]</ref><ref>{{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/download/0/9f/a0000/foldrajzinev_bizottsag_dontesei_2-72.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2015-09-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160306033544/http://2010-2014.kormany.hu/download/0/9f/a0000/foldrajzinev_bizottsag_dontesei_2-72.pdf |archivedate=2016-03-06 }}</ref> alakról határozott.
Jelenleg tehát mindkét írásmód megalapozott, jelen oldalon a Magyar Csillagászati Egyesület által javasolt, latinos formát használjuk, amely a törpebolygók egységes írásmódját követi.
== Jellemzői ==
A Pluto tömege csak egyötöde a [[Hold]]énak, valamint átmérője is kisebb. Felszínét fagyott [[nitrogén]] borítja, mely napközelben felenged és vékony légkört alkot.
Felszíne geológiailag aktív, [[gleccser]]ek és [[jégvulkán]]ok is találhatók rajta. Hegységek és síkságok tarkítják. A Sputnik Planitia nevű területen dűnék figyelhetők meg, amiket fagyott, homokszem méretű metándarabkák alakítanak és formálnak. A dűnék nagyjából 2000 km² területet fednek le. Bár a légköre vékony, de a felszínt aktívan formálják a szelek, amik legfeljebb 35 km/h sebességgel fújnak.<ref>[https://www.cbc.ca/news/technology/pluto-dunes-1.4686409 Newly discovered dunes on Pluto are made of fine grains of frozen methane, 2018-05-31]</ref><ref>[https://www.independent.co.uk/news/science/pluto-methane-dunes-ice-mountain-range-nasa-new-horizons-spacecraft-a8377746.html Solid methane dunes discovered at bottom of major mountain range on Pluto, 2018-05-31]</ref>
A New Horizons űrszonda műszereinek mérései alapján feltételezhető, hogy a felszín alatt folyékony óceán található. Ezt a felszíntől egy gázréteg választja el, amit gázhidrátok (más néven klatrát-hidrátok) töltenek ki, és aminek a hőszigetelő hatása megvédi az alatta lévő óceánt a teljes befagyástól. Ez a gázréteg nagyrészt metánból áll, és jégszerű, kásás állapotú.<ref>[http://www.astronomy.com/news/2019/05/thin-insulating-layer-may-prevent-plutos-underground-ocean-from-freezing astronomy.com: Thin, insulating layer may prevent Pluto's underground ocean from freezing, 2019-05-20]</ref>
Pályája nagyon elnyúlt (30 és 50 [[Csillagászati egység|CsE]] között változik), melyen néha a [[Neptunusz (bolygó)|Neptunusz]] pályáján belül kerül. Jele a két első betűjéből alkotott jel, mely egyben [[Percival Lowell]] monogramja is ([[Unicode]]: ♇).
[[1930]]. [[február 18.|február 18-án]] [[Clyde Tombaugh]] azonosította először a Plutót a Lowell Obszervatóriumban, és gyorsan kikiáltották a Naprendszer kilencedik bolygójának, mely címét sokáig őrizte. Szakmai körökben azonban egyre inkább sorolták a bolygók helyett a Plutóhoz nagyon hasonló tulajdonságú és pályájú [[Kuiper-öv|Kuiper-objektumok]] közé. [[2006]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]-én a Nemzetközi Csillagászati Unió határozatban törpebolygóvá minősítette a [[Ceres (törpebolygó)|Ceresszel]] és az (akkor még ideiglenes nevet viselő) [[Eris (törpebolygó)|Erisszel]] együtt. Ez a lépés olyan visszhangra talált, hogy a 2006-os év szavának a bolygó nevéből képzett, ’lefokozott, leértékelt’ jelentésű ''plutoed'' szót választották az Egyesült Államokban.<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/americas/6240055.stm 'Plutoed' voted US word of year] (BBC, 2007. január 8.</ref>
A Plutóról az 1950-es években úgy vélték, hogy a Neptunusz holdja volt, melyet annak legnagyobb holdja, a Triton lökött ki pályájáról. A Pluto azonban sosem kerül közel a bolygóhoz,<ref>{{cite web
|title = Pluto's Orbit
|work = NASA New Horizons
|url = http://pluto.jhuapl.edu/science/everything_pluto/16_plutoOrbit.html
|year = 2007
|accessdate = 2007-12-02
|archiveurl = https://www.webcitation.org/615UadlPv?url=http://pluto.jhuapl.edu/science/everything_pluto/16_plutoOrbit.html
|archivedate = 2011-08-20
}}</ref> így e feltételezés nem bizonyítható. Ezt a Charon felfedezése is megerősítette.
A Nemzetközi Csillagászati Unió a törpebolygók Plutóhoz hasonló csoportjának megjelölésére 2008-ban a ''plutoid'' szót javasolta. Az ötletet több csillagász kritizálta.<ref>[https://index.hu/tudomany/urkutatas/plut080612/ Olcsó vigasz a Plutonak] (Index, 2008. június 13.)</ref>
=== Nevekkel ellátott területek ===
A Nemzetközi Csillagászati Unió 2015-től tartó, a Pluto felszíni, geológiai formációinak elnevezésére a névjavaslatok közül tizennégyet elfogadott és 2017-ben közzétett. A nevek eredete: alvilági mitológia, úttörő űrküldetés, történelmi földrajzi felfedezők, tudósok, mérnökök, akik kapcsolatba hozhatók a Plutóval vagy a [[Kuiper-öv]]vel.
Az elfogadott nevek a következők:
Tombaugh régió,<ref>[[Clyde Tombaugh]] (1906–1997), amerikai csillagász, a Pluto felfedezője.</ref> Burney kráter,<ref>Venetia Burney (1918–2009), a Pluto felfedezése idején 11-éves iskoláslány, ő javasolta a Pluto nevet.</ref> Szputnyik síkság,<ref>[[Szputnyik–1]], 1957-ben felbocsátott szovjet űrszonda</ref> Tendzing hegység<ref>[[Tendzing Norgaj]] (1914–1986), [[nepál]]i [[serpa]] hegymászó</ref> és Hillary hegység,<ref>Sir [[Edmund Hillary]] (1919–2008), új-zélandi hegymászó</ref> Al-Idriszi hegység,<ref>[[Abu Abdalláh al-Idríszi]] (1100–1165/66), arab térképész</ref> Djanggawul árkok,<ref>Djanggawul: három ausztrál bennszülött mitológiai, ősi lény, akik a holtak birodalma és Ausztrália között oda-vissza közlekednek</ref> Szleipnir árok,<ref>[[Szleipnir]]: az északi mitológia nyolclábú lova, amin [[Odin]] elutazott az alvilágba</ref> Vergilius árkok,<ref>[[Vergilius]]: ókori római klasszikus költő, aki [[Dante]] ''Isteni színjáték''-ában elkíséri Dantét a pokolba és a purgatóriumba.</ref> Adlivun üreg,<ref>Adlivun: az inuit mitológiában az alvilág neve.</ref> Hajabusza föld,<ref>[[Hajabusza (űrszonda)|Hajabusza]]:
japán űrszonda (2003–2010)</ref> Voyager föld,<ref>[[Voyager-program]]: két űreszköz, amik jelenleg a [[Naprendszer]] külső határain járnak.</ref> Tartarosz gerincek,<ref>[[Tartarosz]]: a görög mitológiában a legmélyebb, legsötétebb üreg a Föld mélyén.</ref> Elliot kráter.<ref>James Elliot (1943–2011), MIT-kutató, aki felfedezte a Pluto vékony atmoszféráját.</ref><ref>[https://www.iau.org/news/pressreleases/detail/iau1704/ Pluto Features Given First Official Names - 2017-09-07]</ref>
2019-ben újabb 14 nevet fogadott el az [[Nemzetközi Csillagászati Unió]] (IAU), a [[NASA]] [[New Horizons]] csapatának javaslatai alapján:
Alcyonia Lacus, egy minden bizonnyal fagyott [[nitrogén]] tó.<ref>Alcyonia Lacus: a görögországi Lerna közelében lévő, „feneketlen”-nek tartott tó neve után kapta a nevét. Ez a görög térség forrásairól és mocsarairól ismert; a [[görög mitológia|görög mitológiában]] az alvilág egyik bejárata itt található.</ref>
Elcano Montes, hegyekkel borított terület.<ref>Elcano Montes: Juan Sebastián Elcano (1476–1526), spanyol felfedező tiszteletére, aki [[1522]]-ben elsőként kerülte meg a Földet vitorláshajójával (az utazást [[Fernão de Magalhães |Magellán]] kezdte meg [[1519]]-ben)</ref>
Hunahpu Valles, [[kanyon]]okból álló rendszer.<ref>Hunahpu Valles: [[maják|maja]] ikerhősök egyikéről lett elnevezve, aki legyőzte az alvilág urait egy labdajátékban</ref>
Khare kráter, ami Bishun Khare (1933–2013) bolygókutató tudósról kapta a nevét, aki a bolygók légkörének kémiájával foglalkozott, és akinek laboratóriumi munkái nyomán feltételezik, hogy [[tholin]]ok, egyfajta szerves molekulák okozzák a Pluto legsötétebb és legpirosabb területeinek színeit.
Kiladze kráter, amit Rolan Kiladze (1931–2010), [[Grúzia|grúz]] csillagász tiszteletére neveztek el. Rolan Kiladze kezdte el a Pluto [[asztrometria]]i és [[fotometria]]i kutatását.
Lowell régió, nagy terület [[Percival Lowell]] (1855–1916) amerikai csillagász tiszteletére. Lowell alapította meg a később róla elnevezett [[Lowell Csillagvizsgáló|Lowell obszervatóriumot]], és ő szervezte meg a [[Neptunusz]]on túli terület tudományos megfigyelését.
Mwindo Fossae - hosszú és keskeny mélyedések hálózata. Nyanga ([[Kongói Demokratikus Köztársaság]] keleti része és [[Zaire]] területén ismert) epikus hős tiszteletére, aki leutazott az alvilágba, visszatért onnan, majd bölcs és hatalmas király lett belőle.
Piccard Mons - hegyvidéki, feltehetően kirovulkanikus terület. [[Auguste Piccard]] (1884–1962) feltaláló és fizikus tiszteletére, aki a 20. században [[léghajó]]val a Föld felső légkörét tanulmányozta.
Pigafetta Montes - hegység, [[Antonio Pigafetta]] (c. 1491 – c. 1531), itáliai tudós és felfedező tiszteletére, aki Magellán egyik hajóján utazva dokumentálta a felfedezéseket, amiket a Föld első körülhajózása során tettek.
Piri Rupes - hosszú hegycsúcs [[Ahmed Muhiddin Piri]] (c. 1470–1553), ismertebb nevén [[Piri Reis]] tiszteletére, aki az [[Oszmán Birodalom]] első számú térképésze volt. Híres az általa megrajzolt világtérkép után. Ugyancsak megrajzolta az első ismert [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Dél-Amerika]] keleti partvidékét ábrázoló térképeket.
Simonelli kráter - Damon Simonelli (1959–2004) csillagász tiszteletére, aki széles körű kutatást folytatott, többek között a Pluto kialakulásának témakörében.
Wright Mons - a [[Wright fivérek]] (Orville (1871–1948) és Wilbur (1867–1912)) tiszteletére, akik a repülés amerikai úttörői voltak. A Wright fivérek építették az első olyan repülőgépet, amit képes volt az önálló repülésre.
Vega Terra - nagy, folytonos földterület. Nevét a szovjet [[Vega–1]] és [[Vega–2|2]] küldetés után kapta. Ezek voltak az első olyan űrszondák, amik kutató léggömböt működtettek egy másik bolygó (a [[Vénusz]]), légkörében, továbbá fényképet készítettek egy [[üstökös]] magjáról ([[Halley-üstökös]]).
Venera Terra - a [[Szovjetunió]] [[Venyera-program|Venyera]] űrszondái után kapta a nevét, amiket a Vénusz bolygó kutatására küldtek 1961 és 1984 között. Ezek között volt az első olyan, ember által készített eszköz, ami [[Belépés a légkörbe |behatolt egy másik bolygó légkörébe]] és „puha” leszállást hajtott végre a felszínén, ahol fényképeket is készített.
[[New Horizons]] űrszonda — a ''Johns Hopkins Applied Physics Laboratory'' által gyártott és működtetett tudományos űrszonda, ami még 2019-ben is aktív tevékenységet végez.
== Kísérői ==
=== Charon ===
{{Bővebben|Charon (hold)}}
A Pluto legnagyobb kísérője, a [[Charon (hold)|Charon]] 1207 [[Kilométer|km]] átmérőjű, és így a Plutóhoz viszonyítva jelentős méretű. A Pluto–Charon-rendszert így a szokatlan 2 : 1 nagyságarány miatt korábban kettős [[bolygó]]nak nevezték. A 8 : 1 tömegaránynak, illetve a két [[égitest]] közötti nagy távolságnak köszönhetően a rendszer tömegközéppontja a Plutón kívül található, így lényegében egymás körül keringenek.
A Charon átlagos távolsága a Plutótól {{szám|19571}} km, míg pályájának fél nagytengelye (azaz a közös tömegközépponttól mért távolság) {{szám|17536}} km. A Pluto esetében a geometriai középpontnak a rendszer tömegközéppontjától mért távolsága a tömegaránynak megfelelően az előbbi távolság 1/8-a, azaz {{szám|2446}} km. Így a Pluto felszínének a rendszer tömegközéppontjától mért {{szám|1260}} km-es távolsága megközelítően azonos az égitest sugarával. A Charon [[Pálya (csillagászat)|pályája]] közel kör alakú, és feltehetően a Pluto egyenlítői síkjában található. (Összehasonlításképpen a [[Föld]] és a [[Hold]] tömegaránya 81:1, és a közös tömegközéppont a Föld felszíne alatt található, 4700 km-re a magtól, 1650 km-re a felszín alatt.)
=== Nix és Hydra ===
Sokáig a Charon volt a Pluto egyetlen ismert holdja, de M. Mutchler (STScI) [[2005]]. június 15-én a [[Hubble űrtávcső]] ACS kamerájával készített májusi felvételeken észrevett két apró holdat is, amelyek a [[Nix (hold)|Nix]] ''(S/2005 P 1)'' és a [[Hydra (hold)|Hydra]] ''(S/2005 P 2)'' nevet kapták.<ref>
{{cite web | last = Weaver | first = Hal
| date = June 22, 2006
| url = http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2006/29/
| title = Pluto's Two Small Moons Officially Named Nix and Hydra
| publisher = HubbleSite News Center, [[NASA]], [[ESA]]
| access date = 2007-11-09 }}
</ref><ref>{{cite web
|last = Székely
|first = Péter
|date = June 23, 2006
|url = http://hirek.csillagaszat.hu/pluto/20060623_plutohold.html
|title = Névadó a Plutonál
|publisher = Hirek.Csillagaszat.hu
|access date = 2007-11-09
|accessdate = 2007-11-09
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070618142718/http://hirek.csillagaszat.hu/pluto/20060623_plutohold.html
|archivedate = 2007-06-18
}}</ref> A Hydra a legkisebb, ez a törpebolygótól távolodva a 2. hold. E holdak átmérőjét eddig csak a mért [[Abszolút fényesség|fényességükből]] következtetve tudták megbecsülni, így a feltételezett [[albedó]]tól függően 40 és 160 km között lehet az átmérőjük. A Charonnal egy pályasíkban, közel kör alakú pályán keringenek a Pluto körül, 50 000, illetve 60 000 km távolságra. A keringési idejük a nagyobb holdéval [[Titius–Bode-szabály|orbitális rezonanciában]] áll: míg a Charon tizenkétszer, addig a Hydra egyazon időtartamban kétszer, a Nix pedig háromszor kerüli meg a [[törpebolygó]]t. A vöröses színű Plutótól eltérően a kis holdak, hasonlóan a Charonhoz, semleges szürke színűek.
A Charon keletkezését a kis holdak felfedezése után ez utóbbiakkal együtt próbálják magyarázni: az elmélet szerint a holdak a Pluto egy másik, hasonló méretű, a Kuiper-övből származó [[égitest]]tel történő ütközésében keletkeztek. A holdak közös keletkezésére utal a komplanáris (egy síkban fekvő) pályájuk, a közel rezonáns keringési idejük, valamint a megegyező színű felszínük. Ha a holdakat a Pluto befogta volna, akkor azok nagy valószínűséggel eltérő színűek lennének.
Mivel a Pluto és holdjai a [[Kuiper-öv]]ben keringenek, így folyamatosan mikro[[meteorit]]-bombázásnak vannak kitéve, melyek por- és jégdarabokat szakítanak ki a felszínükből. Amíg azonban a Pluto és a Charon gravitációjukkal minden törmeléket visszarántanak, a kis holdak erre nem képesek. Feltételezik, hogy a további becsapódások miatt – csillagászati időtartam alatt – annyi anyagot veszítenek, hogy a Pluto körül porkorongot fognak képezni.
A két kis hold felfedezése váratlan volt, mivel addig egyetlen [[Neptunusz (bolygó)|Neptunusz]]on túli égitestet sem figyeltek meg több mint egy hold kísérővel. Egy hónappal felfedezésük után a [[Haumea (törpebolygó)|2003 EL<sub>61</sub>]]-nél is találtak egy második holdat.<ref name="Brown2005">
M. E. Brown, A. H. Bouchez, D. L. Rabinowitz, R. Sari, C. A. Trujillo, M. A. van Dam, R. Campbell, J. Chin, S. Hartman, E. Johansson, R. Lafon, D. LeMignant, P. Stomski, D. Summers, P. L. Wizinowich ''Keck Observatory laser guide star adaptive optics discovery and characterization of a satellite to large Kuiper belt object 2003 EL61'', The Astrophysical Journal Letters, '''632''', L45 (October 2005) [http://www.gps.caltech.edu/%7Embrown/papers/ps/EL61.pdf A teljes tanulmány]</ref><ref>{{hiv-web
| url = http://origo.hu/tudomany/vilagur/20060504ujabb.html
| cím = Újabb extrém égitest a Plútón túl
| elérés = 20071118
| családnév = Kereszturi
| keresztnév = Ákos
| kiadó = ''Origo.hu''
| dátum = 20060504
}}</ref> E felfedezés megerősítette azt, hogy mivel a Pluto–Charon-rendszer bizonyos szempontok alapján kettős törpebolygónak is felfogható, a Nix és a Hydra létezése bizonyítéknak tekinthető arra, hogy holdak egy kettős rendszerben is keringhetnek stabil pályán.
=== Kerberos és Styx ===
{{Bővebben|Kerberos|Styx (hold)}}
2011. július 20-án a NASA újabb Pluto-hold felfedezését jelentette be.<ref>{{cite web |date=July 20, 2011 |url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2011/23/text/ |title=NASA'S HUBBLE DISCOVERS ANOTHER MOON AROUND PLUTO |publisher=NASA |accessdate=2011-07-20 }}</ref> Az először P4-nek keresztelt égitestet a [[Hubble űrtávcső]] széles látószögő kamerájának június 28-i felvételén találták meg először. A hold átmérője 13 és 34 km között lehet, pályája a Nix és a Hydra között van, a Plutótól 59 ezer km-re.
2012. július 11-én a Hubble űrtávcső által felfedezett újabb holdat jelentettek be, amely 10 és 25 km közötti átmérővel rendelkezik, közepes pályaátmérője pedig 95 ezer km körül lehet.<ref>{{cite web |date=July 11, 2012 |url=http://www.spacetelescope.org/news/heic1212/ |title=Hubble Discovers New Pluto Moon |publisher=NASA |accessdate=2012-07-11 }}</ref>
A Nemzetközi Csillagászati Unió 2013. július 2-án hivatalosan is elnevezte a holdakat Kerberosnak és Styxnek.<ref>{{cite web |date=July 02, 2013 |url=http://news.discovery.com/space/plutos-new-moons-get-names-from-hell-130702.htm |title=Pluto's New Moons Get Names From Hell |publisher=Discovery |accessdate=2013-07-04 }}</ref>
== Kutatása ==
=== Földfelszínről ===
A Pluto felfedezésének története hasonlít a [[Neptunusz (bolygó)|Neptunusz]]éhoz. Mindkét [[égitest]]et a szomszédos bolygók pályazavarai alapján, számításokkal jósolták meg, és a levezetett adatok alapján keresték az égbolton. A feltételezett kilencedik bolygót tették felelőssé a Neptunusz és az [[Uránusz]] pályaeltérései miatt.
A törpebolygót [[1930]]. [[február 18.|február 18-án]], az [[arizona]]i [[Lowell Csillagvizsgáló|Lowell Obszervatórium]]ban, 25 évnyi keresés után fedezték fel, több, az égbolt azonos területéről készült fénykép összehasonlítása során. A Pluto felfedezőjét, [[Clyde Tombaugh|Clyde W. Tombaugh]]-ot az obszervatórium nem sokkal azelőtt vette fel, kimondottan a legendás transzneptun bolygó keresésére. [[1905]]-től kezdve maga [[Percival Lowell]] is kutatott a bolygó után, és bár nem ő fedezte fel, az általa [[1915]]-ben készített fotókon a Pluto már látható volt. Mivel azonban Lowell akkor jóval fényesebb bolygó után kutatott, így nem figyelt fel a halovány égitestre.
A felfedezést [[1930]]. [[március 13.|március 13-án]] jelentették be, 149 évvel az [[Uránusz]] [[William Herschel]] általi felfedezése után. A kutatók először úgy vélték, hogy a Pluto a Neptunusz egyik holdja lehetett, s valamilyen zavar folytán, melyet meteorraj okozott, kilépett abból. A feltételezést alátámasztotta, hogy a Pluto ellipszis alakú pályát írt le és belépett a Neptunusz azon zónájába, ahol a holdak mozognak. A Charon felfedezése rácáfolt erre és ettől kezdve vélekedtek úgy a tudósok, hogy a Plutón túl már csak törpebolygók vannak.
=== Űreszközökkel ===
[[Fájl:Pluto-observations-through-the-years.gif|250px|bélyegkép|jobb|Képek a Plutóról 1930-tól 2015-ig]]
A [[NASA]] már az [[1990-es évek]] elejétől tervezett egy küldetést a Plutóhoz, a projekt ekkor még a ''Pluto-Kuiper Express'' nevet viselte, amelyet akkor a [[Southwest Research Institute]] koordinált. A küldetést minél hamarabb el kívánták indítani, hogy a Plutót még azelőtt elérje, hogy annak vékony légköre kifagy. Ez azzal függ össze, hogy a [[Pálya (csillagászat)|pályája]] erősen elliptikus, és a [[törpebolygó]] az 1989. évi [[perihélium]]a óta távolodik a [[Nap]]tól. A Pluto a pályájának következő napközeli pontját csak 2247-ben éri el.
Az első koncepciók azonban elbuktak a technikai nehézségeken és a szűkös finanszírozáson, így [[2001]]-ben a ''[[New Horizons]]'' küldetéssel váltották fel, melyet [[2006]]. [[január 10.|január 10-én]] indítottak a [[Cape Canaveral]] [[űrrepülőtér]]ről. A szonda tervezett utazási ideje 9,5 év, a Pluto és a Charon mellett [[2015]]. július 14-én repült el. A megfigyelések e találkozó előtt 150 nappal kezdődtek, és 120 nappal a legközelebbi pont előtt voltak várhatók az első fényképek.
A szonda már 90 nappal a Pluto-Charon rendszer megközelítése előtt a [[Hubble űrtávcső]]nél nagyobb felbontású képeket készített, mely fotók a legnagyobb megközelítés során elérték a 25 m/pixel felbontást. A további műszerekkel a hőmérséklet-eloszlást és a Pluto légkörét vizsgálták. A tervek szerint a New Horizons a Plutót 9600, a Charont pedig {{szám|27000}} km-re közelítette meg.<ref>{{cite web
|last = Stern
|first = Alan
|date = November 20, 2007
|url = http://www.plutotoday.com/news/viewsr.html?pid=26090
|title = NASA's New Horizons: The PI's Perspective Autumn 2007: Onward to the Kuiper Belt
|publisher = PlutoToday.com
|access date = 2008-05-17
|accessdate = 2008-05-17
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20080305043451/http://www.plutotoday.com/news/viewsr.html?pid=26090#
|archivedate = 2008-03-05
}}</ref> Két héttel a kettős rendszer legnagyobb megközelítése után a szonda beszüntette a megfigyeléseket, és az adatokat elkezdte visszasugározni a [[Föld]]re.
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Források ==
{{források}}
* [https://astronomynow.com/2019/08/10/iau-approves-more-names-for-features-on-pluto/ astronomynow.com: IAU approves more names for features on Pluto - 2019-08-10]
== További információk ==
* [http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-torpebolygok/uj-holdak-a-pluto-korul/ Már András Péter: Új holdak a Pluto körül]
<!-- * [https://index.hu/tech/urkutatas/pluto0814/ Prágában fokozzák le aszteroidává a Plutot?] ([[Index.hu]], 2006. augusztus 14.)
* [https://index.hu/tech/urkutatas/pluto0817/ Kilenc helyett tizenkét égitest a Naprendszerünkben?] ([[Index.hu]], 2006. augusztus 17.) -->
* [https://index.hu/tech/tudomany/pluto0829/ Pluto tovább bolyong a magyar iskolákban – Halász Judittól a mama pizzájáig] ([[Index.hu]], 2006. augusztus 29.)
* [http://velvet.hu/onleany/pluto0829/ Az asztrológusoknak lefokozva is jó lesz a Pluto – Nem írják újra a horoszkópot a Pluto miatt] (Velvet, 2006. augusztus 29.)
* [http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=13552 Pluto – A kiszekált bolygó] ([[Magyar Narancs]], 2006. augusztus 31.)
* [http://origo.hu/tudomany/vilagur/20060926osszjatek.html Összjáték a Pluto holdjai között] (Origo, 2006. szeptember 26.)
{{commonskat|Pluto}}
{{naprendszer}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Csillagászat}}
| |||