„Magyarország 1957–1989 között” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
57. sor:
[[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Gorbacsov]] új szovjet pártfőtitkár politikája [[1985]]-től megnyitotta az utat a békés [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] felé.
[[1985]]. június 14-16-án a [[monorierdő]]i kempingben találkozott negyvenöt magyar értelmiségi. A demokratikus ellenzék képviselőin kívül ötvenhatosok, reformközgazdászok, történészek, népi írók, a Kádár-rendszerrel szemben álló művészek is részt vettek a tanácskozáson. Az akkor illegális rendezvény, a [[monori találkozó]], a magyarországi rendszerváltás előtti ellenzéki körök és csoportosulások, összességében a demokratikus ellenzék, első és igazából egyetlen olyan találkozója volt, amelyen mind az urbánus, mind a népi frakció jelen volt és valamiben egyetértésre jutott. Ugyanebben az évben vált szociális rászorultság alapúvá az addigi alanyi jogon járó bérlakáskiutalás.
A magyar kormány és a Világbank [[1988]]. [[július 1.|július 1-jén]] írta alá az „Ipari szerkezetátalakítási kölcsön” (ISAL) szerződést, melynek keretében megszületett többek között a [[társasági törvény]] és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények, illetve azok elfogadásra kerültek. Így lehetővé vált az állami vállalatok részvénytársasággá alakulása, természetes személyeknek szavazati jogú részvény-vásárlása, valamint természetes személyeknek KFT-k és [[részvénytársaság]]ok alapítása. Átalakult a vállalati [[jövedelemadó]]zás, a vasipar és a szénbányászat, a termelői és fogyasztói ártámogatások összege jelentősen (bár nem a vállalt 10%-kal) csökkent. A gazdasági változás egyik előfutáraként tőkeerős külföldi cégek bevonásával vegyesvállalatokat alapítottak.
| |||