„Németország és Oroszország kapcsolatai” változatai közötti eltérés

A 21. század elején a német fővárosban és környékén élő orosz anyanyelvűek száma mintegy {{szám|300000}}. EzLegnagyobb arészük kolónia évszázados múltra tekint vissza, de legnagyobb részükmár 1992 után települt át Németországba. 2007-ig bezárólag a Szovjetunióból és volt tagköztársaságaiból körülbelül 2,35 millióan települtek át Németországba, főleg fiatalok. Még 1990-ben az NDK keleti részére orosz zsidók érkeztek, számuk 2010-ben mint 200 ezerre körül van. Az orosz kolónia összetétele változatos, vannak köztük az orosz hadseregből dezertáltak, a német férjeket választott orosz nők, üzletemberek, szállodatulajdonosok, ügyvédek, orvosok, de illegális bevándorlók is. Jelentős saját kulturális intézményeik működnek, vannak saját újságjaik, színházaik, van saját rádióállomásuk, tv-adásuk, 2009-től csak on-line formában megjelenő folyóiratuk. Nagy számban tömörülnek a hagyományos érkezési pont, a berlini [[Berlin Ostbahnhof|Ostbahnhof]] környékén, amerre orosz klubok, diszkók, avangard művészeti kiállítások, mecenatúrák találhatók. Az orosz nyelvű lakosság egy része szoros kapcsolatokat ápol a török bevándorlókkal.{{refhely|Kun}}

A berlini orosz és más pravoszláv hívők számát egyes becslések {{szám|800000}}-re teszik. Az első állandó pravoszláv kápolna 1718-ban létesült. 1837-től az orosz nagykövetséghez tartozó templom lett a pravoszláv hívők gyülekezőhelye. Az 1890. márciusában alapított ''Szent Vlagyimir Herceg Testvériség'' nem csak az orosz pravoszláv hívőket szolgálta, de a szerb, bolgár, görög és német pravoszláv gyülekezeteket is. A náci hatalomátvétel után a testvériséget beolvasztották a ''Külföldi Orosz Pravoszláv Templom'' német egyházmegyéjébe. 2005-ben a berlini műemlékvédelem újította fel a templomot. 2010-ben már négy pravoszláv templom volt a német fővárosban.{{refhely|Kun}}