„Berlini csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
28. sor:
A Visztula–Odera-hadművelet után ([[1945]]. január–február) a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] felsorakozott Berlintől keletre, egy 60 km-es szakaszon. Az offenzíva [[április 16.|április 16-án]] kezdődött, ekkor két szovjet [[hadseregcsoport]] megtámadta Berlint keletről és délről, miközben a német erők a város északi részén összpontosultak.
A védelmi előkészületek a német [[Berlin|főváros]] környékén [[március 20.|március 20-án]] kezdődtek a nemrég megalakult Visztula hadseregcsoporttal, Gotthard Heinrici tábornokkal az élén. A város elérése előtt a Vörös Hadsereg két fontosabb ütközeten volt túl: a seelowi-magaslatoki és a halbei csatán.{{jegyzet|Seelow Heigts és Halbe}} [[1945]]. [[április 20.|április 20-án]], Hitler születésnapján az 1. Belorusz Front [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Zsukov]] [[marsall]] irányítása alatt elkezdte ágyúzni Berlin központját, miközben [[Ivan Sztyepanovics Konyev|Konyev]] marsall [[1. Ukrán Front]]ja nyomult előre délről. A német védelmet elsősorban [[Helmuth Weidling]] biztosította. Mindezek ellenére a város védelmére szánt erők, a szervezetlen [[Wehrmacht]] és [[Waffen-SS]] hadosztályok (a szegényesen vezetett
Mielőtt a csata véget ért, [[Adolf Hitler|Hitler]] és számos követője öngyilkosságot követett el. Bár a város helyőrsége május 2-án megadta magát, a harcok folytatódtak Berlin nyugati részén egészen az európai háború végéig, [[május 8.|május 8-ig]], (9-ig a szovjet számítások szerint).{{refhely|Beevor 2002, 400-405. o.}}
| |||