„Pillangóhatás (elmélet)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.224.247.218 (vita) szerkesztéséről Burumbátor szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|egy elméletről|Pillangó-hatás}}
A '''pillangóhatás''' vagy '''pillangóeffektus''' kifejezés magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a [[káoszelmélet]]ben. Az alapelv az, hogy egy kaotikusan viselkedő állapotjelzővel bíró dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai [[Sztochasztikus folyamat|véletlenszerű folyamat]]ok [[pozitív visszacsatolás]]ai révén nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését. Az elv népszerű és elterjedt, de pontatlanul és túlzóan idézett megfogalmazásai szerint ''„egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik
Elsőként [[Edward Lorenz]] írt róla tanulmányt [[1963]]-ban a New York-i Tudományegyetem számára. A tanulmány szerint „egy meteorológus megjegyezte, hogy ha az elmélet helyes, akkor egy sirály egyetlen szárnycsapása örökre megváltoztatná az időjárás folyamát”. Lorenz későbbi beszédeiben és tanulmányaiban költőien a pillangót használta, amit valószínűleg a [[Lorenz-attraktor]] által készített kép inspirált, ami hasonlít egy pillangóra. Más elméletek szerint a pillangó csupán a fikció szüleménye, melynek alapja [[Ray Bradbury]] [[1952]]-ben íródott „A Sound of Thunder” ''(Mennydörgő robaj)'' című sci-fi novellája, amiben egy távoli múltba történő [[időutazás]] során egy véletlenül elpusztított pillangó hatására az amerikai politika beállítottsága gyökeresen megváltozik (a novellában az író részletesen leírja a pillangó pusztulását követő láncreakciót).
| |||