„Vogel Eric” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Személy infobox |név=Vogel Eric |kép= |képméret= |képaláírás= |születési név=Vogel Imre |születési hely=Budapest |születési dátum=1907. j…”
Címke: HTML-sortörés
 
21. sor:
'''Vogel Eric''' ([[Budapest]], [[1907]]. [[június 22.]] – [[Szolnok]], [[1996]]. [[október 17.]]) magyar díszlet- és jelmeztervező, grafikus-, festőművész.
==Életpályája==
Vogel Imreként, [[Budapest]]en született, [[1907]]. [[június 22.|június 22-én]]. Édesapja: Vogel Izidor, szobafestő mázoló mester volt. Szüleivel és húgával [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]]ban, az Elemér utca (ma Marek József) 4.-ben laktak. Első feleségével 1933-ban kötött házasságot. Ebből a házasságból egy fia született. Második feleségével 1978-ban kötött házasságot. Az Eric nevet [[Kálmán Imre]] zeneszerzőtól kapta. Signója: eric.
[[Fényes Adolf]]nál és [[Herman Lipót]]nál tanult festészetet. 1920-tól illusztrátora volt a [[Színházi Élet]] című lapnak. 1925–1927 között [[Bécs]]ben az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészeti tanulmányokat folytatott és ismerkedett a színházakkal, filmgyártással. 1927-től a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]]nak, a Fővárosi Művész Színháznak, valamint a Magyar Színháznak készítette első nagysikerű díszlet- és jelmezterveit. 1930-tól klasszikus és új operettekhez, nagyoperettekhez, zenés szórakoztató játékokhoz hívták tervezőnek a Király Színházba és a Városi Színházba. Kapcsolatba került a kor sok szórakoztató, zenés színházi alkotóművészével ([[Hegedűs Gyula (színművész)|Hegedűs Gyula]], [[Fedák Sári]], [[Kabos Gyula]], [[Honthy Hanna]], [[Bársony Rózsi]], [[Turay Ida]], [[Karády Katalin]], [[Csortos Gyula]], [[Feleki Kamill]], [[Jávor Pál (színművész)|Jávor Pál]], [[Sárdy János]], [[Latabár Árpád (színművész, 1903–1961)|Latabár Árpád]], [[Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970)|Latabár Kálmán]], [[Kazal László]], [[Kibédi Ervin]], [[Kabos László (színművész, 1923–2004)|Kabos László]], [[Kiss Manyi]], [[Németh Marika]], [[Rátonyi Róbert (színművész)|Rátonyi Róbert]], [[Felföldi Anikó]], [[Gálvölgyi János]], [[Horváth Tivadar (színművész)|Horváth Tivadar]], [[Lorán Lenke]], [[Medveczky Ilona]] ), akikre szépségkultuszával, lendületes-vibráló szemléletével inspirálóan hatott. Gyakran készített terveket a Royal Revüszínháznak, kabaréknak, mulatóknak – Moulin Rouge, Parisien Grill, Maxim Varieté – színpompás, pikáns stílusban. 1942-től munkaszolgálatos volt, de sikerült megszöknie és 1944- ben [[Nagyvárad]]ra került a színházhoz. [[Bukarest]]ben a Scînteia című lapnak dolgozott és operettek díszletterveit is elvállalta. Külön engedéllyel 1945-ben Budapestre utazott, ahol felkutatta családját, majd velük együtt visszautazott Nagyváradra, ahol 1947-ig dolgozott. Innen Budapesten keresztül hajójeggyel a zsebükben Amerikába készült a család, de itthon maradtak. 1948-tól Budapesten a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] tagja lett. A későbbiekben alapítója volt a [[József Attila Színház]]nak, a [[Vidám Színpad (Budapest, 2013)|Vidám Színpadnak]], a Kis Színpadnak, a Kamara Varietének, és a Fővárosi Víg Színháznak. A Vidám Színpad arculatát évekre meghatározó logó színes betűit is ő tervezte. Számos vidéki színháznak tervezett ([[Békéscsaba]], [[Debrecen]], [[Kaposvár]], [[Szeged]], [[Győr]], [[Veszprém]], [[Szolnok]]), és cirkuszi előadások, mulatók műsoraihoz is készített jemezterveket. Dolgozott a [[Magyar Televízió]] számára (zenés összeállítások, szórakoztató tv-játékok, Tánckongresszus, Slágermúzeum, Ligeti legendák című műsorok stb.), valamint berlini és párizsi színházaknak is. Tervezett az olimpiai ezüstérmes, világbajnok [[Regőczy Krisztina]] – [[Sallay András]] jégtáncos párnak is. Számos külföldi ([[Ausztria]], [[Csehország]], [[Olaszország]], [[Párizs]], [[New York]]) és hazai tárlaton vett részt rajzaival, festményeivel. Több, mint 400 előadáshoz készített díszlet- és jelmeztervet. Kiváló rajztudása, a színpad és az emberi test alapos ismerete, pikáns-ironikus szelleme eltéveszthetetlenül egyéni jelleget sugároz. Gödöllőn a Madách Imre Szakmunkásképző Iskolában 1994 és 1996 között tanította a női ruhagyártó tanuló lányokat a jelmeztervezés mesterfogásaira. Számos reklám- és plakáttervet készített, kottacímlapokat is tervezett a Rózsavölgyi kiadó számára. 1996-ban Szolnokon a Csárdáskirálynő című előadáshoz tervezte a díszleteket és a jelmezeket, de a bemutató előtt elhunyt. A premieren már csak néma felállással ünnepelték a tervezőt. A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. 2007-ben Erzsébetváros díszpolgárai közé választották.
[[Fájl:Vogel Eric Bp07 MarekJózsef4.jpg|bélyegkép|380px|jobbra|Vogel Eric (1907-1996) díszlet- és jelmeztervező emléktáblája egykori lakhelyén. - Budapest, VII. ker. Marek József utca 4.]]
 
==Díszletterveiből==
''A [[Színházi adattár]]ban regisztrált díszletterveinek száma: '''209'''. '' {{jegyzet|2018. október 17-i lekérdezés}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vogel_Eric