„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80F:4FB:4DF3:4750:C9B:E1AB (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez |
||
19. sor:
}}
[[Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|262px|Árpád leszármazottai [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] szerint]]
'''Árpád''' ([[845]] – [[907]].
== Nevének eredete, jelentése ==
75. sor:
[[894]]-ben érett meg a bizánci–magyar együttműködés, és Árpád megtámadta [[I. Simeon bolgár cár|Simeon]] bolgár cár birodalmát. A magyar csapatokat Kurszán vezér, társfejedelem vezette. A bolgár cárság sorozatos csatavesztést szenvedett a magyar seregektől, és az Al-Duna területét feladták. Ezzel a [[Délvidék]] is Árpád népének uralma alá került, de az al-dunai csaták alatt a bolgárok szövetkeztek a [[besenyők]]kel,{{sfn|Spinei|2003|p=52}}{{sfn|Curta|2006|p=178}} akik megtámadták és elfoglalták a magyarok védtelen szállásterületeit Etelközben.{{sfn|Engel|2001|pp=11–12}} Simeonnal 895-ben megütköztek, a rendkívül véres [[Déli-Bug menti csata|Déli-Bug menti csatában]], melynek során a magyarok 20 ezer fős veszteséget okoztak Simeon hadának, de a csatában mégis alulmaradtak. A vesztes csata után a besenyők által elfoglalt etelközi területeikre vissza nem mehettek, így a Kárpátok hágóin át a korábbi portyázásaik során már alaposan megismert [[Erdély]]be menekültek,{{sfn|Molnár|2001|p=13}} és itt le is telepedtek, csak gyenge dunai bolgár helyőrségekkel találták szembe magukat (melyeket korábban az ő támadásaik gyengítettek meg jelentősen) a Kárpát-medence keleti felében. A [[Tisza]] vidékéig magyar terület lett a Kárpát-medence, és Árpád serege sorozatos csatákat vívva szilárdította meg pozícióit az új hazában.
[[899]]
Álmos nem léphetett Pannóniába, ezért Erdélyben megölték.{{sfn|Engel|2001|p=19}}{{sfn|Róna-Tas|1999|p=344}} Engel, Kristó és Molnár ezt azzal magyarázta, hogy feláldozták, mint a kazár kagánt, ha valami baj történt a néppel.{{sfn|Engel|2001|p=19}}{{sfn|Molnár|2001|p=13}}{{sfn|Kristó|1996|pp=191–192}} Ezzel szemben Róna-Tas azt állítja, hogy ha megölték egyáltalán, akkor az idős fejedelmet Árpád vagy valaki más ölte meg, hogy félreállítsák.{{sfn|Róna-Tas|1999|p=344}} Spinei elveti a Képes Krónika által leírt történetet, arra hivatkozva, hogy a Gesta Hungarorum utoljára Ungvárnál említi Álmos fejedelmet.{{sfn|Spinei|2009|p=72}} Ez azt is írja, hogy Álmos itt nevezte ki Árpádot a magyarok vezérévé.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=15}}<ref>''Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians'' (ch. 13), p. 37.</ref>
|