Wikipédia

„Románia vallási élete” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
A 2011-es népszámlálás szerint a lakosság 86,45%-a ({{szám|16307004|fő}}) [[ortodox kereszténység|ortodox keresztény]], 4,62%-a ({{szám|870774|fő}}) [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 3,19%-a ({{szám|600932|fő}}) [[kálvinizmus|református]], 1,92%-a ({{szám|362314|fő}}) [[Pünkösdi-karizmatikus mozgalom|pünkösdista]], 0,8%-a ({{szám|150593|fő}}) [[keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]], 0,6%-a ({{szám|112850|fő}}) [[Baptista mozgalom|baptista]].<ref name="ins">{{CitWeb |url=http://www.insse.ro/cms/files/publicatii/pliante%20statistice/08-Recensamintele%20despre%20religie_n.pdf |tit=Ce ne spune recensământul din anul 2011 despre religie? |red=Institutul Național de Statistică |ann=2013|lun=10|elér=2019-10-12}}</ref> [[Dobrudzsa|Dobrudzsában]] él egy [[Iszlám|muszlim]] kisebbség (0,34%), amelyet főleg [[törökök]] és [[tatárok]] alkotnak. Az [[ateizmus|ateisták]] (0,11%), [[agnoszticizmus|agnosztikusok]], vallástalanok (0,1%) kis létszámot képviselnek.<ref name="ins" /> Az [[Apostoli Szentszék]] hivatalos kiadványa, az ''Annuario Pontificio'' ugyanerre az időszakra {{szám|1193806}} római katolikus hívőt közöl, azaz {{szám|165405|fővel}} többet, mint a népszámlálási adat.<ref>{{CitLib|tit=Annuario Pontificio |loc=Città del Vaticano|red=Libreria Editrice Vaticana |ann=2011|isbn=9788820985226}}</ref>
 
Az egyházügyi államtitkárság adatai szerint 2015. december 31-én Romániában {{szám|27384}} vallási épület létezett. Ezek közül {{szám|16403}} (59,9%) a [[román ortodox egyház]]hoz, 2925 (10,7%) a [[Romániai pünkösdista egyház|pünkösdista egyházhoz]]{{wd|Q3291465}}, 1632 (5,96%) a [[római katolikus egyház]]hoz, 1571 (5,74%) a [[Romániai Baptista Unió|baptista szövetséghez]]{{wd|Q4857695}}, 1352 (4,94%) a [[Romániai református egyház|református egyházhoz]], 1269 (4,63%) a [[Romániai hetednapi adventista egyház|hetednapi adventista egyházhoz]]{{wd|Q7362582}} tartozott.<ref name="culte">{{CitWeb|url=http://culte.gov.ro/?page_id=130 |tit=Lăcașuri de Cult|red=Secretariatul de Stat pentru Culte|elér=2019-10-12}}</ref> 1989 és 2015 között 8413 új vallási épületet (templom, kápolna, imaház, mecset, zsinagóga) emeltek, további 1571 épülőfélben volt 2015 végén. A legtöbb új létesítmény ortodox, ezzel együtt még mindig az ortodox egyháznál a legnagyobb az egy vallási épületre jutó hívők száma.<ref>{{CitWeb|url=http://culte.gov.ro/wp-content/uploads/2019/02/situatie-lacasuri-de-cult-2015.pdf |tit=Situaţia centralizată a lăcaşurilor de cult din România|dátum=2015-12-31|red=ecretariatul de Stat pentru Culte|elér=2019-10-13}}</ref>
 
A 2019-es állami költségvetésben 145,56 millió lejt irányoztak elő templomépítésre,<ref>{{CitWeb|tit=Finanţări lăcaşuri de cult in anul 2019|red=Secretariatul de Stat pentru Culte|url=http://culte.gov.ro/?page_id=474|elér=2019-10-12}}</ref> és 660,84 millió lejt az egyházi személyek fizetésének támogatására.<ref>{{CitWeb|tit=Sprijinul salarial acordat personalului clerical pe anul 2019|red=Secretariatul de Stat pentru Culte|url=http://culte.gov.ro/?page_id=476|elér=2019-10-12}}</ref>
294. sor:
A régészeti feltárások tanúsága szerint Románia területén a [[kereszténység]] a 3–4. században kezdődött [[Moesia|Moesia Inferior]] római provinciában.<ref>{{CitPer|aut=Alexandru Madgearu|tit=The Spreading of Christianity in the rural areas of post-Roman Dacia|per=Archaevs. Études d'histoire des religions|tom=8|ann=2004|fasc=1-4|pag=41-59|url=https://www.academia.edu/552692/The_Spreading_of_the_Christianity_in_the_Rural_Areas_of_Post-Roman_Dacia_4th-7th_Centuries_in_Archaevs._%C3%|9red=Biserica Ortodoxa tudes_dhistoire_des_religions_8_2004_1-4_41-59}}</ref> A hagyomány [[Szent András apostolt]] tartja a kereszténység elterjesztőjének.<ref>{{CitWeb|tit=Începuturile vieții creștine pe teritoriul țării noastre (Creștinismul daco-roman)|red=Biserica Ortodoxa Româna|elér=2019-10-20}};</ref> ő az ország védőszentje, és emléknapja nemzeti ünnep.<ref>{{CitWeb|tit=Codul Muncii (art. 139)|url=http://www.mmuncii.ro/j33/images/Documente/MMJS/Legislatie/Munca/2018/20190207-L_53-Codul_muncii_ian-2019.pdf|red=Ministerul Muncii|elér=2019-10-20}}.</ref> [[Neagu Djuvara]] szerint a kereszténység felvétele két szakaszban történt: először még a római közigazgatás megszűnése előtt; az egyház megszervezése azonban csak utóbb, bolgár közvetítéssel. Ezt alátámasztja az is, hogy a [[román nyelv]]ben a kereszténységgel kapcsolatos alapszókincs [[latin nyelv|latin]] eredetű, míg az egyházi tisztségeké és szertartásoké [[bolgár nyelv|bolgár]] vagy [[görög nyelv|görög]] eredetű.<ref>{{CitLib|aut=Neagu Djuvara|tit=A románok rövid története|loc=Kolozsvár|red=Koinónia|ann=2010|pag=51–52|isbn=978-973-165-040-1}}</ref> A legelső írásos forrás, amely alátámasztja egy ortodox egyházi hierarchia meglétét a mai Románia területén, egy 1234-es dokumentum, amelyben [[IX. Gergely pápa]] azt tanácsolja [[IV. Béla magyar király]]nak, hogy terelje vissza a [[Kunország]]beli oláhokat ''(Walati)'' a kun katolikus püspök alá.<ref>{{CitLib|tit=Documente privind Istoria României. Veacul: XI, XII și XIII. Seria C. Transilvania. Vol. I (1075-1250)|ass=Ed. Mihail Roller|loc= București|red=Editura Academiei Republicii Populare Române|ann=1951|url=https://tiparituriromanesti.wordpress.com/2012/10/24/document-papal-din-1234-cu-privire-la-romanii-din-episcopia-cumaniei/}}</ref>
 
[[Fájl:People'sCatedrala SalvationPatriarhală Cathedral Bucharest 18.12009.jpg|bélyegkép|A Bukarestben épülő [[Nemzetjelenlegi megváltásaortodox székesegyház]]főszékesegyház]]
[[Fájl:People's Salvation Cathedral Bucharest 18.1.jpg|bélyegkép|Az épülő [[Nemzet megváltása székesegyház]]]]
=== Ortodox kereszténység ===
A [[román ortodox egyház]]hoz az országban hat metropólia, tizenhárom érsekség és tizenöt püspökség alkotjatartozik.<ref>{{CitWeb|tit=Organizarea Administrativă|red=Biserica Ortodoxă Romană|url=http://patriarhia.ro/organizarea-administrativa-763.html|elér=2019-10-20}}</ref> A 19. század végéig a [[konstantinápolyi ortodox egyház]] része volt. Az egyház 1865-ben jelentette be [[Autokefáliaautokefália|Autokefáliájátautokefáliáját]], amelyet a konstantinápolyi pátriárka 1885-ben ismert el.<ref>{{CitLib|tit=Orthodox Christianity and Nationalism in Nineteenth-Century Southeastern Europe|ass=Ed. Lucian N. Leustean|red=Fordham University Press|loc=New York|ann=2014|isbn=978-0-8232-5606-8}}</ref> [[Lucian Boia]]{{wd|Q3265175}} történész szerint az egyház (mint az ortodox egyházak általában) kevésbé aktív a szociális szférában és a közéletben, mint a nyugati egyházak, de „mindig tisztelettel viseltetett a politikai rezsimek iránt, beleértve az ateista kommunizmust is.”<ref name="Boia">{{CitLib|aut=Lucian Boia|tit=Miért más Románia?|loc=Kolozsvár|red=Koinónia|ann=2014|pag=21|isbn=978-973-165-098-2}}</ref><ref>A két világháború között éppen [[Miron Cristea]] pátriárka miniszterelnöksége idején, fosztották meg állampolgárságuktól a romániai zsidókat; lásd {{CitWeb|aut=Petre M. Iancu|tit=Miron Cristea şi antisemitismul românesc|dátum=2010-08-18|red=Deutsche Welle|url=https://www.dw.com/ro/miron-cristea-%C5%9Fi-antisemitismul-rom%C3%A2nesc/a-5920639|elér=2019-10-18}}</ref> Másrészt „valamennyi ortodox keresztény egyház közül a román ortodoxia maradt máig a legnyitottabb a Nyugat felé;” 1999-ben, amikor [[II. János Pál pápa]] elfogadta [[Teoctist román pátriárka|Teoctist pátriárka]] meghívását, első ízben látogatott el pápa egy ortodox országba.<ref>{{CitLib|aut=Lucian Boia|tit=Miért más Románia?|loc=Kolozsvár|red=Koinónia|ann=2014|pag=21–22|isbn=978-973-165-098-2}}</ref>
 
A hívők számát tekintve a román ortodox egyház a világon a negyedik legnagyobb.<ref>{{CitWeb|tit=Ten biggest Orthodox populations by country, 1910 and 2010|red=Pew Research Center|url=https://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/11/28/ethiopia-is-an-outlier-in-the-orthodox-christian-world/ft_17-11-28_ethiopia_tenbiggest_bold/|elér=2019-10-18}}</ref> A hívők nagy többsége (96,46%) román anyanyelvű. Az ortodox egyházhoz tartozik a románok többsége (93,67%-uk), és többségi vallás az országban lakó macedónok, [[romániai görögök|görögök]]{{wd|Q3315585}}, [[romániai cigányok|cigányok]]{{wd|Q923163}}, [[romániai ukránok|ukránok]]{{wd|Q369739}} valamint örmények között is.<ref name="R2011"/> 1948-ban a [[román görögkatolikus egyház]] megszüntetésekor a hívők és az egyház vagyona az ortodox egyházhoz kerültek át.<ref name="Boia"/>
303 ⟶ 304 sor:
 
=== Katolicizmus ===
Az országban 2 érseki tartományban 2 [[római katolikus egyház|római katolikus]] főegyházmegye és négy egyházmegye található.;<ref name="RKH">{{CitWeb|tit=A [[románKatolikus görögkatolikusEgyház egyházHierarchiája Romániában|görögkatolikusurl=https://www.szatmariegyhazmegye.ro/a-katolikus-egyhaz-romaniaban/|red=Szatmári egyházRómai Katolikus Egyházmegye|elér=2019-10-20}}</ref> a legrégebbi a [[gyulafehérvári főegyházmegye]], egyetlenamelyet érseki[[I. tartományátIstván egymagyar főegyházmegyekirály|Szent ésIstván]] ötalapított 1009-ben.<ref>{{CitWeb|tit=Az egyházmegye alkotjatörténete|red=Gyulafehérvári római katolikus érsekség|url=https://ersekseg.ro/hu/egyhazmegye_tortenete|elér=2019-10-20}}</ref> Az [[Romániai örmény katolikus ordináriátus|örmény katolikus ordináriátus]] külön egyházmegyét alkot, de az élén álló apostoli kormányzó személye megegyezik a gyulafehérvári római-katolikus érsek személyével.<ref>{{CitWeb|tit=A Katolikus Egyház Hierarchiája Romániában|urlname=https:"RKH"//www.szatmariegyhazmegye.ro/a-katolikus-egyhaz-romaniaban/|red=Szatmári Római Katolikus Egyházmegye|elér=2019-10-20}}</ref>
 
A legtöbb római katolikus [[Erdély]]ben lakik (főképpen [[Hargita megye|Hargita]] és [[Kovászna megye|Kovászna]] megyékben), valamint egyes [[moldva]]i megyékben ([[Bákó megye|Bákó]], [[Neamț megye|Neamț]] és [[Iași megye|Iași]]).<ref>{{CitWeb|tit=Tab13. Populaţia stabilă după religie – judeţe, municipii, oraşe, comune|url=http://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2013/07/sR_TAB_13.xls|red=Institutul Naţional de Statistică|elér=2019-10-20}}.</ref>.
 
A történelem folyamán a [[latin rítusú katolikus egyház]] tagjai főként [[romániai magyarok|magyarok]] és [[romániai németek|németek]]{{wd|Q700469}} voltak. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a magát katolikusnak valló {{szám|870774|személy}} 57,47%-a magyar, 34,14%-a román, 2,45%-a német és 2,39%-a cigány. Az országban lakó [[romániai horvátok|horvátok]]{{wd|Q5187245}} 97,69%-a, a [[romániai lengyelek|lengyelek]]{{wd|Q3395424}} 91,03%-a, az [[romániai olaszok|olaszok]]{{wd|Q1990195}} 76,52%-a, a [[csángók]] 68,62%-a, a [[romániai szlovákok|szlovákok]]{{wd|Q2989388}} 67,75%-a, a bolgárok 65,98%-a, a németek 59,16%-a és a magyarok 40,7%-a római katolikus. A románok közül csak 1,77%, a cigányok közül csak 3,35% római katolikus.<ref name="R2011"/>
 
A [[román görögkatolikus egyház]] 1697-ben jött létre, amikor az erdélyi ortodox románok elismerték a [[pápa (egyházfő)|pápa]] fennhatóságát.<ref>{{KatLex|4||G/gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1ri%20uni%C3%B3.html}} [gyulafehérvári unió]</ref> Az egyház személyiségei voltak az elsők, akik a román kultúrát a nyugatihoz közelítették, és fontos szerepet játszottak a román nemzeti kultúra kialakulásában.<ref>{{CitLib|aut=Neagu Djuvara|tit=A románok rövid története|loc=Kolozsvár|red=Koinónia|ann=2010|pag=164–165|isbn=978-973-165-040-1}}</ref><ref>{{CitPer|aut=Marton József|tit=A római és görög katolikus egyház viszonya Erdélyben 1940-1950 között|per=Studia Theologica Transsylvaniensia|ann=2008|fasc=10|pag=85–86|url=http://byzantinohungarica.com/images/0_pdf/pdf/marton_romai_gorog.pdf}}</ref> A [[román görögkatolikus egyház|görögkatolikus egyház]] egyetlen érseki tartományát egy főegyházmegye és öt egyházmegye alkotja.<ref name="RKH"/>
 
A 2011-es népszámlálás során {{szám|150593|fő}} vallotta magát görögkatolikusnak, ezek többsége román (82,72 %), a többiek magyarok (10,72%)illetve cigányok (4,32%).<ref name="R2011" />
 
<gallery>
Fájl:Catedrala sfantul-iosif.jpg|A bukaresti [[Szent József-székesegyház (Bukarest)|Szent József-székesegyház]]
Fájl:GyulafehervarFotoThalerTamas.JPG|A [[gyulafehérvári érseki székesegyház]]
Fájl:Szamosujvari templom.jpg|A szamosújvári [[Szentháromság-székesegyház (Szamosújvár)|örmény katolikus székesegyház]]{{wd|Q16538416}}
Fájl:Cathedral of Blaj.jpg|A balázsfalvi [[Szentháromság-székesegyház (Balázsfalva)|görögkatolikus érseki székesegyház]]
</gallery>
 
=== Protestantizmus ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Románia_vallási_élete”