„Románia vallási élete” változatai közötti eltérés

A régészeti feltárások tanúsága szerint Románia területén a [[kereszténység]] a 3–4. században kezdődött [[Moesia|Moesia Inferior]] római provinciában.<ref>{{CitPer|aut=Alexandru Madgearu|tit=The Spreading of Christianity in the rural areas of post-Roman Dacia|per=Archaevs. Études d'histoire des religions|tom=8|ann=2004|fasc=1-4|pag=41-59|url=https://www.academia.edu/552692/The_Spreading_of_the_Christianity_in_the_Rural_Areas_of_Post-Roman_Dacia_4th-7th_Centuries_in_Archaevs._%C3%|9red=Biserica Ortodoxa tudes_dhistoire_des_religions_8_2004_1-4_41-59}}</ref> A hagyomány [[Szent András apostolt]] tartja a kereszténység elterjesztőjének.<ref>{{CitWeb|tit=Începuturile vieții creștine pe teritoriul țării noastre (Creștinismul daco-roman)|red=Biserica Ortodoxa Româna|elér=2019-10-20}};</ref> ő az ország védőszentje, és emléknapja nemzeti ünnep.<ref>{{CitWeb|tit=Codul Muncii (art. 139)|url=http://www.mmuncii.ro/j33/images/Documente/MMJS/Legislatie/Munca/2018/20190207-L_53-Codul_muncii_ian-2019.pdf|red=Ministerul Muncii|elér=2019-10-20}}.</ref> [[Neagu Djuvara]] szerint a kereszténység felvétele két szakaszban történt: először még a római közigazgatás megszűnése előtt; az egyház megszervezése azonban csak utóbb, bolgár közvetítéssel. Ezt alátámasztja az is, hogy a [[román nyelv]]ben a kereszténységgel kapcsolatos alapszókincs [[latin nyelv|latin]] eredetű, míg az egyházi tisztségeké és szertartásoké [[bolgár nyelv|bolgár]] vagy [[görög nyelv|görög]] eredetű.<ref>{{CitLib|aut=Neagu Djuvara|tit=A románok rövid története|loc=Kolozsvár|red=Koinónia|ann=2010|pag=51–52|isbn=978-973-165-040-1}}</ref> A legelső írásos forrás, amely alátámasztja egy ortodox egyházi hierarchia meglétét a mai Románia területén, egy 1234-es dokumentum, amelyben [[IX. Gergely pápa]] azt tanácsolja [[IV. Béla magyar király]]nak, hogy terelje vissza a [[Kunország]]beli oláhokat ''(Walati)'' a kun katolikus püspök alá.<ref>{{CitLib|tit=Documente privind Istoria României. Veacul: XI, XII și XIII. Seria C. Transilvania. Vol. I (1075-1250)|ass=Ed. Mihail Roller|loc= București|red=Editura Academiei Republicii Populare Române|ann=1951|url=https://tiparituriromanesti.wordpress.com/2012/10/24/document-papal-din-1234-cu-privire-la-romanii-din-episcopia-cumaniei/}}</ref>

 

=== Ortodox kereszténység ===

A [[román ortodox egyház]]hoz az országban hat metropólia, tizenhárom érsekség és tizenöt püspökség tartozik.<ref>{{CitWeb|tit=Organizarea Administrativă|red=Biserica Ortodoxă Romană|url=http://patriarhia.ro/organizarea-administrativa-763.html|elér=2019-10-20}}</ref> A 19. század végéig a [[konstantinápolyi ortodox egyház]] része volt. Az egyház 1865-ben jelentette be [[autokefália|autokefáliáját]], amelyet a konstantinápolyi pátriárka 1885-ben ismert el.<ref>{{CitLib|tit=Orthodox Christianity and Nationalism in Nineteenth-Century Southeastern Europe|ass=Ed. Lucian N. Leustean|red=Fordham University Press|loc=New York|ann=2014|isbn=978-0-8232-5606-8}}</ref> [[Lucian Boia]]{{wd|Q3265175}} történész szerint az egyház (mint az ortodox egyházak általában) kevésbé aktív a szociális szférában és a közéletben, mint a nyugati egyházak, de „mindig tisztelettel viseltetett a politikai rezsimek iránt, beleértve az ateista kommunizmust is.”<ref name="Boia">{{CitLib|aut=Lucian Boia|tit=Miért más Románia?|loc=Kolozsvár|red=Koinónia|ann=2014|pag=21|isbn=978-973-165-098-2}}</ref><ref>A két világháború között éppen [[Miron Cristea]] pátriárka miniszterelnöksége idején, fosztották meg állampolgárságuktól a romániai zsidókat; lásd {{CitWeb|aut=Petre M. Iancu|tit=Miron Cristea şi antisemitismul românesc|dátum=2010-08-18|red=Deutsche Welle|url=https://www.dw.com/ro/miron-cristea-%C5%9Fi-antisemitismul-rom%C3%A2nesc/a-5920639|elér=2019-10-18}}</ref> Másrészt „valamennyi ortodox keresztény egyház közül a román ortodoxia maradt máig a legnyitottabb a Nyugat felé;” 1999-ben, amikor [[II. János Pál pápa]] elfogadta [[Teoctist román pátriárka|Teoctist pátriárka]] meghívását, első ízben látogatott el pápa egy ortodox országba.<ref>{{CitLib|aut=Lucian Boia|tit=Miért más Románia?|loc=Kolozsvár|red=Koinónia|ann=2014|pag=21–22|isbn=978-973-165-098-2}}</ref>

 

A [[romániai szerbek|szerbek]]{{wd|Q1064264}}, [[romániai bolgárok|bolgárok]]{{wd|Q3656818}} és [[lipovánok]] többsége szintén ortodox keresztény, de többnyire a saját egyházukhoz tartoznak.<ref name="R2011"/>

 

=== Katolicizmus ===