„Halmazállapot” változatai közötti eltérés

Az anyag felületi feszültsége a [[van der Waals-egyenlet|kritikus hőmérsékletéhez]] közeledve nullára csökken, azt elérve, illetve nagyobb hőmérsékleten a folyadék [[gáz]]zá változik. Zárt térben a folyadékok [[sűrűség]]e csökken, a légtérben pedig növekszik. A kritikus hőmérsékleten a két fázis sűrűsége egyenlővé válik. Az anyagok a kritikus hőmérséklet alatt '''[[gőz]]''', afelett '''[[gáz]]''' halmazállapotúak. A kritikus hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten a légnemű anyag semmilyen nagy nyomáson sem cseppfolyósítható, mert ilyen körülmények között már nem gőzként, hanem gázként viselkedik. Igen nagy nyomáson az anyagok ettől eltérő tulajdonságokat mutathatnak. A kritikus hőmérsékletű víz kb. 140&nbsp;000&nbsp;bar nyomáson megszilárdul. A hidrogén esetében például fémes tulajdonságokat tapasztaltak rendkívül nagy nyomáson. [[Wigner Jenő]] és Huntington már 1935-ben megjósolta, hogy a hidrogén az abszolút nulla fokon és kb. 25&nbsp;GPa nyomáson fémes állapotba megy át,<ref>{{cite web |url= https://e-reports-ext.llnl.gov/pdf/244531.pdf |title=Metastable Metallic Hydrogen Glass (application/pdf objektum) |first=W. J. |last=Nellis |work=e-reports-ext.llnl.gov |year=2003 |accessdate=30 September 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161229095145/https://e-reports-ext.llnl.gov/pdf/244531.pdf |archivedate=2016-12-29 }}</ref> kétatomosból egyatomos allotróp módosulatba. A [[fémes hidrogén]] jó hővezető, és a villamos áramot jól vezeti, de kristályszerkezet nem rendelhető hozzá.