„Medgyes ostroma (1534)” változatai közötti eltérés

a
Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
a (commonsban is megtalálható)
a (Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez)
 
Gritti már [[1529]]-ben átvette a pénzügyeket és jelentős pénzeket húzott ki a maga részére a királyi kincstárból. Szapolyai helyzetén annyira rontott, hogy anyagilag is a törökök támogatására szorult, nem csupán katonailag. Befolyása nőttön-nőtt Magyarországon, de Szapolyai egyelőre még nem látta át, hogy a rovására megy mindez. Ámde ha látta is volna, a körülmények miatt nem tehetett semmit, hiszen még székhelyén is törökök álltak fegyverben.<br>
A Bécs alól visszavonuló szultán további csapatokat hagyott hátra Budán, ezek száma még [[1530]]-ban nőtt és ezek verték vissza a támadó [[Wilhelm von Roggendorf]] osztrák, német, [[csehek|cseh]] és [[spanyolok|spanyol]] erőit a főváros alól. Szolgálataiért [[Máramaros vármegye]] főispánjává nevezték ki és a várakat és sóbányákat is kezelte. Szapolyai országgyűlést is összehívott, ahol Gritti kemény eszközökkel lépett föl az elmaradók ellen. [[1531]]. [[március]]ábanmárciusában már kormányzói minőségben tért vissza a török fővárosba. Helyettesének [[Nádasdy Tamás]]t tette meg, aki mindenben az ő utasításai szerint járt el.
 
=== Gritti mint kormányzó ===
Budán közben elfogták Laszkyt és a [[Csonkatorony (Buda)|Csonkatoronyba]] zárták. Gritti pedig levelet küldött IV. Péternek Moldvába, aki néhány napon belül tizenkétezer fős sereggel Medgyesre küldte Huru nevű vazallusát. De Huru megállapodott Majláth-tal és Vladdal, s csatlakozott az ellenséghez, így Gritti helyzete reménytelenné vált. Mivel sem Szulejmán, sem Pargali nem értesült az esetről, ezért török támogatást sem kaphatott volna.
 
Az ostromlók a körülvett Medgyest először csak ágyúval lőtték és éheztették, a módszeres ostrom csak [[szeptember]] közepén kezdődött el. A vár sáncai mögött Gritti katonái egy-egy alkalommal kitörtek, de a magyarokat nem számítva, a többi csapatnak fogalma sem volt az őket körülvevő területről, mert a vár megerősítésekor nem volt idejük alaposabb terepszemlét tartani a számukra eléggé idegen helyen, így a helyismeret hiánya miatt nem tudtak eredményesen harcolni Majláth és Vlad katonái ellen.<br>
[[Szeptember 23.|Szeptember 23]]-án sikeres kirohanást tettek ugyan a védők, de az ostromzárat nem tudták megtörni, s Batthyány, Dobó és Dóczy már fontolgatták az átállást. A kirohanást követően a vezérek tanácskozni kezdtek, ahol a kormányzó fia Antonio és a titkára Tranquillus is – aki szintén Medgyesbe zárkózott – azt tanácsolta, hogy vonuljanak ki a várból, s osonjanak el a [[Duna|Dunáig]], ahol hajókon biztonságban eljuthatnak [[Belgrád|Nándorfehérvárra]]. Az itt maradt katonákat sem hagyták volna magukra, hanem a hódoltságban haderőt toboroznának és azzal a felmentésére jönnének. Végül Dóczy és Batthyány tanácsát fogadta el a kormányzó, akik egyezkedést javasoltak.<br>
Az egyezkedéssel Dóczyt bízták meg, akit viszont kétszínűsége miatt az erdélyiek éppúgy gyűlöltek mint Grittit, ezért egyenesen a kiadatását követelték.
165 521

szerkesztés