Wikipédia

„Isten” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 958 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
35. sor:
[[Fájl:Farvahar001.JPG|jobbra|230px|bélyegkép|A [[zoroasztrizmus]] legismertebb jelképe a Farvahar (őrangyal), aki az isteni és mennyei dicsőség szimbóluma]]
 
A perzsa vallás szembeállított két ellenséges hatalmat, a jó princípiuma Szpenta Mainju („szent szellem”) és a rossz princípiuma [[Angra Mainju]] („romboló szellem”) istenségét és megalkotta belőlük a dualista vallást.<ref>[http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/zoro.html Terebess Ázsia Lexikon - Zoroasztrizmus ]</ref> Később egy embernek tulajdonították az igaz vallás megalapítását: [[Zarathustra]] (Zoroaster) prófétának, akinek a tanítása egyaránt tartalmaz monoteista és dualista jellegzetességeket. Zarathustra és istene, [[Ahura Mazdá]] ''„Bölcs Úr”''. Mazda teste tűz, feleségei az égi vizek. Ellenlábasa Angro Mainju, a rossz, a sötétség és a halál erőinek ura, aki létrehozta a bűnt, a boszorkányságot, a telet, a halált, a betegségeket, az öregséget.<ref>[http://mek.oszk.hu/08500/08543/08543.htm Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei]</ref> Tiszteletének méltó formája a tűz-kultusz. Zaratusztra halála után Ahura Mazdá főisten lett, akit Ahuramazda, Ormuzd, Ormizd és Oromazesz névvel is illettek. A zoroasztrizmus egyistenhívő elemei hatással voltak a később megjelenő egyistenhívő vallásokra. Ezt a vallást Zarathustra perzsa [[próféta]] alapította, aki tanításában beszél a jó és a rossz küzdelméről, a Jók és Rosszak halála utáni tartózkodási helyről (amely nem azonos a keresztény [[mennyország]] és [[pokol]] elképzelésével), a nyájról és a pásztorról szóló metafóráját általában az eljövendő [[Jézus|megváltó]] jövendölésének tartják. Mazdának hat felsőbbrendű géniusz segít a világ kormányzásában (Vohumano, „A jó lélek", Asavahiszta, »Az igen tiszta", Khsathravairija, „A kívánatos királyság", Szpenta Armaiti, „A tökéletes bölcsesség", Haurvatat, „Az egészség" és Ameretat, „A halhatatlanság".<ref>[http://www.r-wallenberg.hu/letoltestantargyak/filozofia.pdf Perzsa mitológia]{{Halott link|url=http://www.r-wallenberg.hu/letoltestantargyak/filozofia.pdf |date=2019-02 }}</ref> (→ [[Amesa Szpenták]])
 
== Egyistenhit (monoteizmus) ==
60. sor:
(Lásd: „Vagyok, aki vagyok”,<ref>Kiv 3,14, ill. 2Móz 3,14 ([http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Kiv&numch=3#14 katolikus fordítás], [http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=2&abbook=2M%F3z&numch=3#14 protestáns fordítás])</ref> és az Isten szó értelmezései, továbbá a [[képzőművészet|ábrázolás]] tilalma.)
 
== A kereszténység Istene ==
[[Fájl:God2-Sistine Chapel.png|thumb|230px|right|[[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]]: Az ember teremtése, részlet [[a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója|a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójából]]) ]]
 
68. sor:
=== Melyek Isten különböző nevei és mit jelentenek? ===
[[Fájl:YHWH.svg|thumb|right|230px|[[JHVH]] Tetragrammaton, a négybetűs héber Istennév, Izrael Istenének az Ószövetségben található egyik neve]]
Isten neveinek mindegyike sokoldalú jellemének egy-egy aspektusát jeleníti meg. aA Bibliában ''([[JHVH|Jahve]], Elohim, Él-Saddaj, Él-Eljon, Élim stb.)'', mégis egy biztos és állandó azonosítási alapot ad meg, azt ugyanis, hogy Ő a Teremtő, aki egyedül teremtette a Mindenséget.
 
* '''Mindenható Isten'''
76. sor:
* '''Atya'''
: ''Nem Atyád-e Ő, aki teremtett?'' <ref>5. Móz 32,6</ref>
* '''Lélek'''
: ''Isten Lelke teremtett engem''<ref>Jób 33,4</ref>
: ''Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk Őt''<ref>Ján 4,24</ref>
99. sor:
Az [[Héber Biblia|ószövetség]]i írásokban Isten képi ábrázolásának tilalma élt és ez a [[Őskeresztények|korai kereszténység]]ben is megmaradt. Évszázadokon keresztül csak egy-egy jelképpel utaltak Istenre. Sok mai keresztény szerint a Fiú színre lépésével az ábrázolás tilalma megszűnt, hiszen a [[megtestesülés]] annyit jelentett, hogy Isten, emberré válása által, látható kifejezési formát öltött.
 
Az [[A kereszténység története#Ókeresztény egyház|ókeresztény]] egyházatyák elítélték Isten képi megfogalmazását, jelképes ábrázolása viszont a mai keresztények nagy részénél már elfogadottá vált. A későbbi időkben Jézust először képmásként ismerték meg az emberek és a képek szemlélése az isteni misztériumok szemlélését jelentette számukra.
 
„''Aki engem lát, látja az Atyát''” – mondta Krisztus, János evangéliuma szerint – ami egyes keresztények alapján jelképes értelmű. Jézus gyakran beszélt szimbólumokban: ''Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet''.<ref>Jn 14,6</ref> Hasonlóképpen szimbólumként mutatta be az Atyát is: ''ismeritek Őt, és láttátok Őt'' – és látták az Életet, az Igazságot, az igaz Utat.
117. sor:
örökkévaló, egyedüli, láthatatlan, mindenható, mindentudó, [[szent]], tökéletes, jó, igazságos, hűséges, irgalmas, kegyelmes és féltve szerető. Isten lénye az emberi [[Intelligencia|értelmet]] és befogadóképességet túlhaladja, de [[Biblia|kinyilatkoztatás]]án keresztül megismerhető.
 
A kereszténység többségének nézete alapján az [[Újszövetség]]ben három személyben jelentette ki magát: ő az Atya, a Fiú és a [[Szentlélek]]. Ezeket a következőképpen határozzák meg:
 
* '''Az Atya'''
149. sor:
== Judaizmus ==
{{fő|JHVH}}
A zsidó hagyományban Isten különböző neveken jelenik meg,<ref>https://www.blueletterbible.org/study/misc/name_god.cfm</ref> elsősorban [[JHVH]] ({{kód|יהוה}}), továbbá főleg Elohim ({{kód|אֱלֹהִים}}) és Adonáj {{kód|אֲדֹנָי}} nevek alatt. Számukra Isten szigorúan egy és a kereszténység [[Szentháromság]] tana pedig a monoteizmus elcsorbítása (hasonlóan az [[iszlám]] tanításához). Alapeszméje kezdettől fogva a "Semá", amely Isten egységét, oszthatatlanságát és szellemiségét (testetlenségét) proklamálja<ref>Hunyadi László: A világ vallásföldrajza: judaizmus</ref> ábrázolása pedig ezért minden formában tilos.
 
A [[Haszidizmus|hászidizmus]] alapítója, Baál Sém Tóv ''(1698–1760)'' szerint: ''Nem az a döntő, hogy van-e Isten, hanem az, hogy mindenben, ami van, benne rejlik Isten.''<ref>Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008</ref>
168. sor:
A hindu [[saivizmus]]ban '''[[Ísvara]]''' (Isten) szinonimája egyet jelent '''[[Siva|Sivá]]'''val, míg a [[vaisnavizmus]]ban '''[[Visnu]]'''val, vagy valamelyik [[Avatára|avatárá]]val, a [[saktizmus]]ban az [[Mahádévi|Anyaistennő]], a modern kori [[Hinduizmus#Neohinduizmus|hindu reformmozgalmak]]ban az egy '''Isten''', a [[Krisna-tudat]]ú irányzatban az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Legfelsőbb Úr, vagyis Srí '''[[Krisna]]'''.
 
[[Visnu]] egyik megtestesüléseként ([[avatára]]) tekintik Buddhát ([[Gautama Sziddhártha|Gautama Sziddhartha]]) és [[Krisna|Krisná]]t, és sokan [[Jézus]]t is.
{{lásd|A kereszténység és a hinduizmus}}
 
234. sor:
 
== [[Ateizmus]] ==
[[Stephen Hawking]] szerint nincs isten, azonban „''ha megértjük a fizika törvényeit, megismerjük Isten észjárását''”.<ref>[https://index.hu/tudomany/2010/09/02/stephen_hawking_szerint_nincs_isten/ Stephen Hawking szerint nincs isten], index.hu</ref>
[[Fájl:Laser Towards Milky Ways Centre.jpg|thumb|230px|right|"''A mai szellem előtt két út áll. Vagy magasabb inspirációkra hagyatkozik, vagy elveszik.''” [[Simone Weil]] francia aktivista, filozófus és misztikus ]]
 
256. sor:
 
=== Az isten mint érzelmi, pszichológiai alapú konstrukció ===
Sok eltérő nézet és álláspont van arról, hogy mik az istenek (főként a bibliábanBibliában leírt Isten) iránti emberi érzelmek és kötődések mozgatórugói. [[Sigmund Freud]] az [[Ateizmus|ateista]] német tudós<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/freud-avagy-a-modernitas-mitosza Szummer Csaba: Freud avagy a modernitás mítosza], beszelo.c3.hu</ref> szerint az egyén nem tud érzelmileg felnőni és továbbra is szüksége van egy óvó és büntető uralkodó apaképre. (Freud 1927)
 
{{idézet2|''Kétséges, vajon az emberek egészében véve boldogabbak voltak-e a vallásos tanok korlátlan uralmának idején, mint ma: erkölcsösebbek semmi esetre sem voltak''|[[Sigmund Freud]]}}
451. sor:
|+<big>A lakosság hány százaléka hisz Istenben </big> <br>(Pew felmérés 2015-2018)
|-
! Ország !! hisz<br>Istenben !! teljes<br>meggyőződéssel<br>hisz Istenben<ref>[https://www.pewresearch.org/fact-tank/2018/12/05/how-do-european-countries-differ-in-religious-commitment/ How do European countries differ in religious commitment? ]</ref>
|-
| {{Grúzia}} ||style="text-align:center;"| 99% ||style="text-align:center;"| 73%
481. sor:
| {{Lettország}} ||style="text-align:center;"| 71% ||style="text-align:center;"| 28%
|-
| class="unsortable" style="background:#54ffb6" |{{Magyarország}} ||style="text-align:center;"| 59% <ref>https://index.hu/tudomany/2017/05/19/vallasos_a_magyar/</ref> ||style="text-align:center;"| 26%
|-
| {{Észtország}} ||style="text-align:center;"| 44% ||style="text-align:center;"| 13%
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Isten”