|
----
----
=[[Salamin Pál]]=
* [[d:Q23931865]]
{{személy infobox
|típus=
|név=Salamin Pál
|kép=
|képaláírás =
|halál oka=
|sírhely= [[Farkasréti temető]]
|becenév=
|állampolgárság= magyar
|nemzetiség=magyar
|házastárs =
|gyermekei =
|szakma = építőmérnök, hidrológus, egyetemi tanár
|iskolái= [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME]]
|megjegyzés =
|aláírás=
|wikicommons=
|alsablon=
}}
'''Salamin Pál''' ([[Budapest]], [[1913]]. [[április 23.]] – Budapest, [[1984]]. [[október 22.]])<ref name="MEKOSZK_Salamin">{{cite web | url = https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13314.htm | title = Salamin Pál (1913–1984) | work = Magyar Életrajzi Lexikon. MEK-OSZK (mek.oszk.hu) | accessdate = 2019-10-22}}</ref> okleveles építőmérnök, hidrológus, egyetemi tanár, tanszékvezető, [[1954]]–57 között a BME Építőmérnöki Karának dékánhelyettese.
{{képlink| link= https://scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/72746508_1688057934672602_6272948698158727168_n.jpg?_nc_cat=103&_nc_oc=AQkTnHNHz3bxDQ8gBDWSxtn71VloyPgUhDF3ZhSXQBKhVySbHdn5F5QMpASarSf4_Xc&_nc_ht=scontent.fbud1-1.fna&oh=c54595d81e4d91681d517de69808c986&oe=5E270134 | hova=jobbra |képaláírás= Dr. Salamin Pál (BME-OMIKK képgyűjtemény) | szélesség=180px }}
==Életpályája==
1913. április 23-án született Budapesten. Építőmérnöki oklevelét [[1940]]-ben szerezte a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]]en.
Pályáját az Országos Öntözésügyi Hivatalnál kezdte, majd vízerő-hasznosítási vállalkozásoknál dolgozott. A háborús évek kényszerszünete után [[1945]]-től rövid ideig önálló tervezőként működött. [[1946]]-ban [[Németh Endre]] egyetemi tanár<ref name="MEKOSZK_Németh">{{cite web| url = https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11197.htm | title = Németh Endre (1891-1976) | work = Magyar Életrajzi Lexikon. MEK-OSZK (mek.oszk.hu) | accessdate = 2019-10-22}}</ref> a Budapesti Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékének vezetője meghívta tanszékére oktatónak. Tanársegédként kezdte, hamarosan [[Adjunktus (oktatás)|adjunktus]] lett. [[1948]]-ban Franciaországban járt szakmai tanulmányúton, a [[hidraulika]] és [[hídromechanika]] gyakorlatát, a vízmozgást szimuláló laboratóriumok munkáját vizsgálta. [[1950]]-től egyetemi intézeti tanár, [[1952]]-től [[docens]] státusba került. [[1952]]-ben az elsők között szerezte meg a frissen alapított műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. [[1954]]–57 között az Építőmérnöki Kar [[dékán]]helyettesévé nevezték ki. Az 1957–58-as tanévben a Kar II. sz. Vízépítéstani Tanszékének vezetésével bízták meg. 1961–66 között az I. sz. Vízépítéstani Tanszék (a mai Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék) vezetője volt, közben [[1962]]-ben egyetemi tanári kinevezést kapott.<ref name="HK1984-6">{{cite journal | url = http://apps.arcanum.hu/app/hidrologia/view/HidrologiaiKozlony_1984/?pg=342&layout=s | journal = [[Hidrológiai Közlöny]] (apps.arcanum.hu) | volume =64 | issue = 6 | date = 1984-11 | author = Dr. Vágás István | title = Dr. Salamin Pál, 1913–1984 | accessdate = 2019-10-22 | work = apps.arcanum.hu}}</ref>
Egyetemi oktatóként is szoros kapcsolatot ápolt a „terepen” dolgozó gyakorlati vízépítési szakemberekkel, az országos vízügyi szolgálat szervezeteivel. A vízépítőmérnöki szak egyetemi referense lett, az új reformtantervek kidolgozása jelentős mértékben az ő munkájának köszönhető. Az egyetemi tanszék tudományos kutatásainak eredményeit a vízügyi szolgálat a gyakorlatban ellenőrizte, hasznosította. Salamin professzor részt vállalt a nagy vízépítési műtárgyak, vízerőmű-telepek előkészítési, tervezési munkáiból. Fontos belvízvédelmi feladatokat, belvízrendezési projekteket oldott meg.
Az 1970-es évek elején egészsége megromlott, 1973–76 között több súlyos műtétre kényszerült, melyek következtében mozgáskorlátozottá vált. [[1977]]-ben, 64 éves korában nyugdíjba, de tudományos munkáját otthonában is folytatta. Hallgatókat fogadott, publikált. [[1984]]. [[október 22.|október 22-én]] hunyt el Budapesten.<ref name="HK1984-6"/>
==Munkássága==
Egész pályafutása során kutatta a síkvidéki vízrendezés problémakörét. [[1942]]-ben a [[Hidrológiai Közlöny]]ben nagy visszhangot kiváltó tanulmányt közölt a hazai [[belvíz]]rendezésről. Az 1950-es, 60-as években komoly elméleti alapokon nyugvó mérnöki számítási eljárásokat dolgozott ki a mértékadó belvízmennyiségek, és vízborítás tűrési időtartamainak helytálló becslésére. Szakkönyveket, oktatási segédanyagokat, egyetemi jegyzeteket, oktatási útmutatókat írt, főleg a gyakorló vízépítő szakma részére. Minden megnyilvánulásában a vízgazdálkodás, vízrendezés egész országra kiterjedő egységes szemléletét hangsúlyozta, amelynek elválaszthatatlan része az öntözés problémája. Kutatta és oktatta az öntözővíz-igény, a talaj öntözővíz-háztartása, az altalaj-öntözés és a [[melioráció]] műszaki feladatait. Sokat vizsgálta a felszíni víz keletkezését, a hóolvadás hatását, az esővíz lefolyási tényezőinek és a különféle talajok vízháztartásának összefüggéseit.<ref name="HK1984-6"/>
A hegyvidéki vízépítés területén a [[talajerózió]] jelenségét kutatta. Személyesen járta be a tárgyban érintett területeket, fényképfelvételeit az oktatásban, a gyakorlati munkában és tudományos konferenciákon is felhasználta. Az 1970-es években — mozgáskorlátozottsága ellenére — Ausztriában, Svájcban és Franciaországi tartott tudományos előadásokat a [[talajerózió|erózióról]].
Életének utolsó évtizedében sokat foglalkoztatta a [[hidroökonómía]] környezetvédelmi vonatkozásainak és a vízépítési és talajmunkálatok gazdasági hatásai, összefüggései. Természetjáró útjain készített fényképfelvételei a [[hidrometeorológía]] hasznosan elemezhető adatbázisát növelték. A [[vízgazdálkodás]] elmélete és gyakorlata kiterjedten alkalmazza vízháztartási alapegyenleteit és szemléltető ábráit a vízi szaktudományok összefüggéseiről.
A vízenergia-hasznosítás szakterületén is jelentőset alkotott. 1948-as franciaországi tanulmányútján szerzett tapasztalataira építve ő alkotta meg a [[Kvassay-zsilip]] mellé épített vízügyi laboratóriumok koncepcióját. [[1949]]–55 között vezető vízügyi tervezője volt a [[kárpátalja]]i [[Talabor–Nagy-ági vízerőmű|Talabor–Nagy-ági tározónak és vízerőműnek]], melyet [[1956]]-ban helyezték üzembe. A vízerő-hasznosítás vezette a folyami hidrológia területére. A [[hidraulika]] és [[hídromechanika]] szakterületén Az 1950–54 között épült [[tiszalöki vízerőmű]] tervezésekor ő dolgozta ki a felduzzasztott mesterséges tó felszíngörbéinek megszerkesztését. A hidromechanikai laboratóriumok kísérleti eredményeire támaszkodva az 1960-as években szakértőként vett részt az ivóvíz- és szennyvíztisztítás műtárgyainak tervezésében. Írásaiban és előadásaiban hirdette, hogy hazánk vízügyi adottságai között a magyar vízépítő mérnöknek sokoldalú szakemberré kell válnia, döntéseit a természeti törvények felismerése és szigorú alkalmazása nyomán kell meghoznia, kerülnie kell a tudomány és a kutatás partikuláris szempontjaiból eredő elkötelezettséget. Így építette fel híres duzzasztás-elméletét, amelynek fizikai határfeltételeit kizárólag a folyó vízáramlási méréseiből számított adatai adják. Feltárta a [[Tisza]] folyó közép- és kisvízi jellegzetességeit. A tiszai vízrendszer viselkedését más számítási eljárás nem tudta eredményesen feltárni. Kutatási eredményeit és a Tisza-csatornázás erre épülő terveit Salamin francia nyelvű szakcikkben mutatta be a nemzetközi vízügyi szakmának.<ref name="HK1984-6"/>
Száznál több tudományos cikket írt, 150-nél több kisebb szakmai közleményt. Egyetemi jegyzetei, segédletei közismertek. Hivatalos — műegyetemi, tudományegyetemi, posztgraduális — oktatási feladatain túl szinte számi ál hatatlan bel- és külföldi tanfolyamot, előadást tartott. Nemzetközi kongresszusok előadója és hozzászólója volt [[Ausztria|Ausztriában]], [[Bulgária|Bulgáriában]], [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], [[Franciaország]]ban, [[Lengyel Népköztársaság|Lengyelországban]], [[Svájc]]ban, a [[Szovjetunió]]ban.
A kezdetektől szerkesztője volt a [[Hidrológiai Közlöny]] szakfolyóiratnak, 1947—1949 között ő alakította ki a folyóirat máig érvényes arculatát. Négy évtizeden át aktív tagja és előadója volt a [[Magyar Hidrológiai Társaság]]nak.<ref name="HK1984-6"/> Emellett rendszeresen tartott szakelőadásokat a [[Magyar Meteorológiai Társaság]]ban és a [[Magyar Földrajzi Társaság]]ban. Nyugállományba vonulása után, 1977–78 folyamán mindhárom tudományos egyesület tiszteleti tagjává választotta. [[1982]]-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem 200. éves fennállására felkutatta és közreadta a vízépítő szakos mérnökképzésben részt vett oktatók listáját.
[[Fájl:LászlóffySalamin SZE13.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Lászlóffy Woldemár]] és Salamin Pál emléktáblája lakóházukon, Budapest, II. kerület, [[Szilágyi Erzsébet fasor]] 13-15.]]
==Kitüntetései, díjai==
;Állami kitüntetések
* 1954: [[Szocialista Munkáért Érdemérem]]
* 1958, 1973, 1974: a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója
* 1963, 1977: az Oktatásügy Kiváló Dolgozója
* 1984: Francia Mezőgazdasági Érdemérem Tiszti Fokozata
* 1984: Francia Mezőgazdasági Akadémia külföldi tagsága
;A Magyar Hidrológiai Társaság díjai
* 1952: [[Bogdánfy Ödön-emlékérem]]
* 1967: [[Schafarzik Ferenc-emlékérem]]
* 1979: [[Vásárhelyi Pál-díj]]
;Egyéb
* 1979: [[Steiner Lajos-emlékérem]] a [[Magyar Meteorológiai Társaság]]tól
==Művei==
* Az esőszerű öntözés irányelvei (Orsz. Vízügyi Főigazgatóság. Szakmai szabvány, 1961.<ref name="évkönyv196162">{{cite web| url = https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_EpitKozlek_Evkonyv_1961-62/?query=SZ&pg=134&layout=s | work = library.hungaricana.hu | title = Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962. A tanszékek tudományos és művészeti munkássága. | page = 136 | accessdate = 2019-10-22}}</ref>
* A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására. [[Hidrológiai Közlöny]], 1960. 6. sz.<ref name="évkönyv196162"/>
* Belvízmennyiségek számítása (a Mérnöki Kézikönyv 4. kötete. [[Műszaki Könyvkiadó]], 1961).<ref name="évkönyv196162"/>
* ''Vízháztartási vizsgálatok,'' (1954)
* ''Öntözött területek víztelenítése'' (1959)
* ''Vízrendezések. I'' (1966)
* ''A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében'' (1978)
* ''A vízügyi felső- és középfokú oktatás 200 éve'' (1983)
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Kapcsolódó információk==
* {{cite web | url = https://salaminpal.blog.hu/ | title = Salamin Pál 1913-1984 Blog | work= salaminpal.blog.hu | accessdate = 2019-10-22}}
{{nemzetközi katalógusok}}
<nowiki>
[[Kategória:Magyar építőmérnökök]]
[[Kategória:Magyar vízépítő mérnökök]]
[[Kategória:Magyar hidrológusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:1913-ban született személyek]]
[[Kategória:1984-ben elhunyt személyek]]
</nowiki>
----
<br/>
----
<br/>
----
<br/>
= [[Alcide De Gasperi]]=
| 