Wikipédia

„Viktória brit királynő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1985:9A00:1C47:565E:CE4C:B112 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 628 szerkesztés
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
205. sor:
|}
 
A nemzetközi színtéren Viktória élénk figyelmet szentelt a [[Franciaország]] és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok javításának.<ref>St Aubyn, 238. old.</ref> Számos alkalommal látogatott el francia földre és fogadta az [[Orléans-ház]] tagjait, akik házassági kapcsolatban álltak a Coburgokkal. 1843-ban és 1845-ben Viktória és Albert [[I. Lajos Fülöp francia király|I. Lajos Fülöp]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] vendégszeretetét élvezte a [[normandia]]i [[Château d’Eu]] kastélyban. Viktória volt az első angol vagy brit uralkodó, aki Franciaországba látogatott [[VIII. Henrik angol király]] és [[I. Ferenc francia király]] [[1520]]-as, az ún. [[Aranybrokátmező|Aranybrokátmezei]] találkozója óta.<ref>Longford, 175., 187. old.; St Aubyn, 238., 241. old.; Woodham-Smith, 242., 250. old.</ref> Amikor Lajos Fülöp 1844-ben viszonozta a látogatást, ő lett az első francia uralkodó, aki meglátogatta angol kollégáját.<ref>Woodham-Smith, 248. old.</ref> Lajos Fülöpöt elmozdították az [[1848. februári forradalom]] idején, és ezután a királyi család Angliába menekült.<ref>Hibbert, 198. old.; Longford, 194. old.; St Aubyn, 243. old.; Woodham-Smith, 282–284. old.</ref> A forradalmi pánik csúcspontján, [[1848]] [[április]]ábanáprilisában, Viktória és családja elhagyta Londont az [[Osborne House]] nagyobb biztonsága kedvéért.<ref>Hibbert, 201–202. old.; Marshall, 139. old.; St Aubyn, 222–223. old.; Woodham-Smith, 287–290. old.</ref> Ez az ingatlan a [[Wight-sziget]]en állt, és 1845-ben vásárolta meg a királyi család, majd felújították.<ref>Hibbert, 161–164. old.; Marshall, 129. old.; St Aubyn, 186–190. old.; Woodham-Smith, 274–276. old.</ref> Azonban a [[chartizmus|chartista]] és [[ír nacionalizmus|ír nacionalista]] demonstrációk nem értek el magas támogatást, ezért jelentősebb zavargások nélkül elhaltak.<ref>Longford, 196–197. old.; St Aubyn, 223. old.; Woodham-Smith, 287–290. old.</ref> Viktória első, [[1849]]-es írországi látogatása nagy sikerrel járt a népesség körében, de semmilyen hatást nem gyakorolt az ír nacionalisták térnyerésével kapcsolatban.<ref>Longford, 191. old.; Woodham-Smith, 297. old.</ref>
 
A Russell-kormány, whig-pártisága ellenére, nem nyerte el a királynő tetszését.<ref>St Aubyn, 216. old.</ref> Felháborítónak találta a külügyminiszter, [[Henry John Temple, Palmerston 3. vicomtja|Lord Palmerston]], viselkedését, aki gyakran anélkül intézkedett, hogy egyeztetett volna a kormánnyal, a miniszterelnökkel, vagy a királynővel.<ref>Hibbert, 196–198. old.; St Aubyn, 244. old.; Woodham-Smith, 298–307. old.</ref> Viktória arról panaszkodott Russellnek, hogy Palmerston gyakran hivatalos jelentéseket küldött külföldi vezetőknek az ő tudta nélkül. Palmerston viszont, a királynő többszöri tiltakozása ellenére, hivatalában maradt, és továbbra is önállóan intézte a külügyeket. A külügyminiszter csak [[1851]]-ben kényszerült távozásra, amikor a miniszterelnökkel való egyeztetés nélkül jelentette be, hogy az Egyesült Királyság elismeri [[III. Napóleon francia császár|Louis-Napoleon Bonaparte elnök]] puccsát Franciaországban.<ref>Hibbert, 204–209. old.; Marshall, 108–109. old.; St Aubyn, 244–254. old.; Woodham-Smith, 298–307. old.</ref> A következő évben a francia elnök III. Napóleon néven császárrá nyilvánította magát, amikorra a Russell-kormány már lemondott és helyébe a rövid életű kisebbségi [[Edward Smith-Stanley, Derby 14. earlje|Derby]]-kormány lépett.
220. sor:
 
=== Özvegysége ===
[[1861]] [[március]]ábanmárciusában elhunyt Viktória anyja, miközben a királynő végig mellette volt. A hátrahagyott iratokat olvasva Viktória rájött, mennyire szerette őt az anyja.<ref>Hibbert, 267. old.; Longford, 118. és 290. old.; St Aubyn, 319. old; Woodham-Smith, 412. old.</ref> Összetört szívvel Conroyt és Lehzent vádolta azzal, hogy „gonosz módon” elválasztották őt az anyjától.<ref>Hibbert, 267. old.; Marshall, 152. old.; Woodham-Smith, 412. old.</ref> Hogy enyhítse felesége gyászát,<ref>Hibbert, 265–267. old.; St Aubyn, 318. old.; Woodham-Smith, 412–413. old.</ref> Albert ideiglenesen átvette az ügyek többségének intézését, annak ellenére, hogy súlyos gyomorbántalmak kínozták.<ref>Waller, 393. old.; Weintraub, 401. old.</ref> [[Augusztus]]banAugusztusban közösen látogatták meg fiukat, [[VII. Eduárd brit király|a walesi herceget]], aki épp egy hadgyakorlaton vett részt [[Dublin]] közelében, és pár napot pihentek [[Killarney]]-ben. Novemberben hozták Albert tudomására a pletykát, hogy a fia egy színésznővel hált Írországban.<ref>Hibbert, 274. old.; Longford, 293. old.; St Aubyn, 324. old.; Woodham-Smith, 417. old.</ref> A herceg megdöbbenve utazott [[Cambridge]]-be, ahol a fia tanult, hogy számon kérje a dolgot.<ref>Longford, 293. old.; Marshall, 153. old.; Strachey, 214. old.</ref> December elejére Albert egészségi állapota megromlott.<ref>Hibbert, 276–279. old.; St Aubyn, 325. old.; Woodham-Smith, 422–423. old.</ref> [[William Jenner]] [[hastífusz]]t diagnosztizált nála, amibe végül 1861. december 14-én belehalt. Viktória le volt sújtva.<ref>Hibbert, 280–292. old.; Marshall, 154. old.</ref> A férje halálát a walesi herceg flörtjei miatti aggodalomnak tudta be: „Ez a szörnyű kihágás ölte meg” hangoztatta a királynő.<ref>Hibbert, 299. old.; St Aubyn, 346. old.</ref> Állami gyászt rendelt el, és maga is fekete ruhát öltött a férje emlékére. Kerülte a nyilvánosságot és a következő években alig tette be a lábát Londonba.<ref>St Aubyn, 343. old.</ref> Ezzel a magatartással érdemelte ki a „windsori özvegy” megnevezést.<ref>e.g. Strachey, 306. old.</ref>
 
Viktória önként vállalt elszigeteltsége csökkentette a monarchia népszerűségét, aminek következtében előtérbe került a republikánus mozgalom.<ref>Marshall, 170–172. old.; St Aubyn, 385. old.</ref> A királynő elvégezte hivatalos kötelezettségeit, de továbbra is az elszigeteltséget választotta. Többnyire a Windsor-kastélyban, az Osborne House-ban, vagy a Balmore Castle-ben töltötte. Utóbbi egy [[skócia]]i magánbirtok volt, amit még [[1847]]-ben vásároltak meg Alberttel. [[1864]] márciusában egy tiltakozó ember cetlit ragasztott a Buckingham-palota kerítésére a következő felirattal: „Ez a nagy értékű ingatlan kiadó vagy eladó a korábbi tulajdonos üzleti kudarca miatt.”<ref>Hibbert, 310. old.; Longford, 321. old.; St Aubyn, 343–344. old.; Waller, 404. old.</ref> Nagybátyja, Lipót, próbálta levelében rávenni a királynőt, hogy mutatkozzon ismét a nyilvánosság előtt. Viktória beleegyezett, hogy meglátogassa a [[Királyi Kertészeti Társaság]] kertjeit Kensingtonban és nyitott kocsin tegyen egy sétát London utcáin.<ref>Hibbert, 310. old.; Longford, 322. old.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Viktória_brit_királynő”