Főmenü megnyitása

Módosítások

}}
 
'''Rodosz'''<ref>A város nevének gyakori hibásan átírt formája ''Ródosz'', az [[ÚNMH]]. a Rodoszt mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az ''[[omikron]]'' még hangsúllyal sem hosszú ó-val írandó át, arra a görögöknek külön betűjük van, az ''[[Ómega|omega]]''.</ref> ([[ógörög nyelv|ógörög helyesírással]]: Ῥόδος; [[görög nyelv|újgörög helyesírással]]: Ρόδος) [[Görögország|görög]] [[sziget]] az [[Égei-tenger]]ben, [[Anatólia]] délnyugati partja közelében, 18&nbsp;km-re a Kara-foktól. A [[Dodekanészosz]]-szigetcsoport legnagyobb tagja. Területe 1401&nbsp;km². Lakossága {{szám|117007}} fő ([[2007]]), akiknek mintegy fele [[Rodosz (település)|Rodosz városában]] él.<ref name="Népszámlálás2001">[http://www.ypai.gr/site/home/Basic+Menu/The+islands+of+Aegean/Southern+Aegean/NOMOS+DODEKANISOY/RODOS.csp Rodosz, a görög belügyminisztériumm adatai] {{gr}}</ref>
 
==Nevének eredete==
 
== Földrajz ==
[[KépFájl:Rhodos topo.png|thumb|left|Rodosz domborzati térképe]]
[[Fájl:Cape Kara, Turkey-2.jpg|bélyegkép|right|300px|A legközelebbi török part, a Kara-fok a Rodosz és [[Szími]] közötti hajóúton]]
Rodosz a negyedik legnagyobb görög sziget ([[Kréta (sziget)|Kréta]], [[Évia]] és [[Leszbosz]] után) és a [[Dodekanészosz]] szigetcsoport legnagyobb tagja. Legnagyobb hosszúsága, északkelet-délnyugat irányban, 73&nbsp;km, legnagyobb szélessége északnyugat-délkelet irányban 25&nbsp;km.{{refhely|Davies|6. oldal|azonos=D6}} Az [[Égei-tenger]] határvonalát alkotja, tőle délkeletre a tulajdonképpeni [[Földközi-tenger]], illetve annak időnként Levantei-tengernek is nevezett része terül el. A török partok legközelebbi nyúlványai mindössze 18&nbsp;km-re vannak.
Kária időközben egyre nagyobb befolyásra tett szert Rodosz felett. Mauszolosz halála után nővére, hitvese és egyben utódja, [[Artemiszía]]{{Linkiw|Artemisia II of Caria|II. Artemiszía káriai királynő|en}} i. e. 351-ben megostromolta a várost és elpusztította flottáját. Csak jóval Artemiszía halála után, i. e. 340-ben tudtak a rodosziak megszabadulni a káriaiaktól.{{refhely|azonos=M29}}
 
[[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] felemelkedésekor, i. e. 332-ben Rodosz a szövetségese lett. Beleegyezett egy makedón helyőrség állomásoztatásába és segítséget nyújtott [[Türosz]] ostromához. Nagy Sándor halála után azonban elűzték a helyőrséget és az egyiptomi [[I. Ptolemaiosz|Ptolemaioszokkal]] építettek ki kapcsolatokat. Emiatt a Ptolemaiosz ellenfele, [[I. Antigonosz makedón király]] utódja, [[I. Démétriosz makedón király|Démétriosz]] i. e. 305-304-ben egy éven át ostromolta Rodoszt. A korban szinte erejű csapatokat és ostromgépeket sorakoztatott fel, de eredménytelen maradt. A sikertelen ostrom után a hadigépek a vár körül maradtak. Rodosz lakói ezeket eladták és ellenértéküket felhasználták a híres [[rodoszi kolosszus]], [[a világ hét csodája|a világ hét csodájának]] egyike felépítéséhez.{{refhely|Mavromataki|30. oldal|azonos=M30}}
 
Rodosznak ezután sikerült szerződésben rögzítenie függetlenségét mind Ptolemaiosz, mind Antigonosz utódaival szemben. A sziget ezután a [[Karthágó]]tól [[Mezopotámia|Mezopotámiáig]] terjedő tágabb térség közvetítő kereskedelmének egyik fő központja lett, másfél évszázados gazdasági virágzás következett.{{refhely|azonos=M30}} Rodosz tengerészeti törvényeit az egész [[Földközi-tenger]]en elfogadták és érvényüket később a rómaiak is elismerték. I. e. 220 körül a rodosziak befolyásukkal képesek voltak megakadályozni, hogy a bizánciak adót vessenek ki a [[Dardanellák|Helleszpontoszon]] áthaladó gabonára. Művészet és tudomány virágzottak Rodoszon, híres szobrásziskola jött létre. A sziget lakossága elérte a {{szám|300000}} főt, a szigeten pedig {{szám|3000}} szobor állott.{{refhely|azonos=M30}}
[[I. e. 227]]-ben egy [[földrengés]] romba döntötte [[Rodosz (település)|Rodosz város]] falait és a Kolosszust is. A súlyos károk enyhítésére csaknem az összes görög város segítséget küldött Rodosz számára. A város gazdasági hatalma végül is nem rendült meg túlzottan, de a Kolosszust nem állították helyre, mert ez egy jóslat szerint újabb katasztrófát okozhatott volna.{{refhely|azonos=M30}}
 
A görög világban az [[i. e. 3. század]] végén [[V. Philipposz makedón király]] hatalma emelkedett fel. Rodosz befolyását fenyegetve érezte, ezért Bizánccal, [[Pergamon]]nal, [[Kosz|Kosszal]] együtt [[Római Birodalom|Róma]] pártjára állt a makedónokkal szemben, és a [[künoszkephalai csata|künoszkephalai csatában]] hozzájárult a döntő győzelemhez. Rodosz ugyancsak Róma oldalán harcolt [[i. e. 190]]-ben a [[III. Antiokhosz szeleukida uralkodó]] ellen vívott, [[Side (település)|Side]] melletti tengeri csatában, ahol a szeleukida hajóhadat [[Hannibál (karthágói hadvezér)|Hannibal]] vezette; jutalmul a rómaiaktól nagy kis-ázsiai területeket, [[Lükia|Lükiát]] és [[Kária]] déli részét kapta. A rodoszi városállam így hatalma új csúcspontjára érkezett, szárazföldi hódításai mellett „oltalma alá vette” a [[délosz]]i szentélyt és a görög szigetek körülötte csoportosuló közösségét.{{refhely|Mavromataki|31. oldal|azonos=M31}}
 
===Római-bizánci befolyás===
 
====Orchideák====
Rodosz szigetén több mint 40 vad [[Kosborfélék|orchidea-faj]] él. A [[bangó]]k, az Ophrys nemzetség tagjai rovarok alakját, színét és illatát utánozzák a beporzás érdekében (például a [[poszméhbangó]] ''(Ophrys fuciflora)'', a [[Ferdinánd király-bangó]], amelynek virágja a [[Fémeslégyfélék|calliphora légyhez]] hasonlatos, ''(Ophrys regisferdinandii)'', és a [[Reinhold-bangó]] ''(Ophrys reinholdii)''. A Profitisz lliasz hegy fenyveseiben megtalálható a [[kosborfélék|rózsaszín kosbor]] ''(Orchis italica)'' és a hosszú tüskés [[gérbics]] ''(Limodorum abortivum)'' is.{{refhely|azonos=D10}}
 
====Erdők====
{{Commonskat|Rhodes}}
* {{pnl|szócikk=Ródus|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/087/pc008796.html#10}}
* [http://rodosz.lap.hu/ Rodosz.lap.hu - linkgyűjtemény]
{{Mediterráneum}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
66 719

szerkesztés